Ez a poszt a következő Percről percre része:
Vészjósló üzenetet tett közzé Vlagyimir Putyin jobbkeze
-
Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) tisztviselője az RBK Ukrajnának beszélt arról, hogy több ezer Ukrajnából deportált állampolgárt tart túszként fogva Oroszország, de van tervük a kiszabadításukra.
A BBC ukrajnai oldala a napokban közölte, hogy több ezer ukrán személyt tarthatnak fogva különféle börtönkolóniákban és egyéb intézményekben, annak ellenére, hogy semmilyen hivatalos bűnügyi eljárás nem zajlik ellenük. Az oldal legalább 36 intézményt felsorolt, ahol ukránokat tarthatnak így fogva.
Juszov szerint ezek a civilek részben Oroszország területén, részben az elfoglalt ukrajnai régiókban vannak. Mint mondta, állandóan dolgoznak a kiszabadításukon, többek között (de nem kizárólag) fogolycserék útján.
Megjegyezte azt is, hogyha az oroszokhoz hasonlóan akarnának eljárni, akkor betörhetnének például a határon lévő Brjanszki területre, és onnan elrabolhatnának civileket, akiket aztán cserealapként kezelhetnének. De állítása szerint nem fognak ilyen eszközhöz folyamodni. Hozzátette azt is, a helyzetet nehezíti, hogy a folyamat zajlik, újabb és újabb emberek esnek orosz fogságba.
Fogságba kerülnek, sokszor bármiféle jogi státusz nélkül. Ezek mind háborús bűncselekmények, amelyekről információkat gyűjtünk, rögzítjük és figyelembe vesszük őket
– mondta Juszov.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
A NATO továbbra is támogatja Ukrajnát. Mivel Oroszország nem mutatja a békére törekvés jeleit, a szövetségesek további pénzügyi támogatást, több légvédelmi eszközt és lőszert, valamint egy kiképzőközpontot biztosítanak az ukrán pilóták számára – közölte a brüsszeli székhelyű testület szerdán.
A NATO–Ukrajna Tanács szerdai nagyköveti szintű brüsszeli ülésén a felek egyetértettek, hogy a jelenlegi helyzetben még fontosabb, hogy a szövetségesek támogassák Ukrajna szabadságharcát és az önvédelemhez való jogát – olvasható a testület által kiadott sajtóközleményben.
Eszerint az elmúlt évben Ukrajna jelentős előrelépést tett a harctéren, visszaszerezte az Oroszország által elfoglalt terület 50 százalékát. „Mindeközben Oroszország politikai befolyását veszti külföldön, több mint 300 ezer orosz katona halt meg a fronton, az orosz haderő jelentősen gyengült, továbbá az orosz gazdaság is nyomás alatt áll. E kudarcok ellenére Moszkva céljai nem változtak: Vlagyimir Putyin elnök háborús gazdaságot üzemeltet, fokozza a fegyvergyártást, és a téli hideget fegyverként használja” – írták.
A NATO szerint a szövetségesek is elítélték az Ukrajna elleni orosz légicsapásokat és a ballisztikus rakéták, valamint drónok telepítését Észak-Koreából és Iránból.
Egy év leforgása alatt Putyin másodszor is tömeges légicsapásokkal próbálja meg kifárasztani Ukrajnát, de nem jár sikerrel. Oroszország kegyetlen kampánya csak erősíti Ukrajna elszántságát
– nyilatkozta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
Hozzátette, „miközben Moszkva fokozza az ukrán városok és civilek elleni csapásait, a NATO-szövetségesek megerősítik Ukrajna légvédelmét. Továbbra is kitartunk a bátor ukránok mellett, akik visszavágnak Oroszország agresszív támadásainak.”
-
Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) tisztviselője az RBK Ukrajnának beszélt arról, hogy több ezer Ukrajnából deportált állampolgárt tart túszként fogva Oroszország, de van tervük a kiszabadításukra.
A BBC ukrajnai oldala a napokban közölte, hogy több ezer ukrán személyt tarthatnak fogva különféle börtönkolóniákban és egyéb intézményekben, annak ellenére, hogy semmilyen hivatalos bűnügyi eljárás nem zajlik ellenük. Az oldal legalább 36 intézményt felsorolt, ahol ukránokat tarthatnak így fogva.
Juszov szerint ezek a civilek részben Oroszország területén, részben az elfoglalt ukrajnai régiókban vannak. Mint mondta, állandóan dolgoznak a kiszabadításukon, többek között (de nem kizárólag) fogolycserék útján.
Megjegyezte azt is, hogyha az oroszokhoz hasonlóan akarnának eljárni, akkor betörhetnének például a határon lévő Brjanszki területre, és onnan elrabolhatnának civileket, akiket aztán cserealapként kezelhetnének. De állítása szerint nem fognak ilyen eszközhöz folyamodni. Hozzátette azt is, a helyzetet nehezíti, hogy a folyamat zajlik, újabb és újabb emberek esnek orosz fogságba.
Fogságba kerülnek, sokszor bármiféle jogi státusz nélkül. Ezek mind háborús bűncselekmények, amelyekről információkat gyűjtünk, rögzítjük és figyelembe vesszük őket
– mondta Juszov.
-
A brit katonai hírszerzés röviden reagált azokra az incidensekre, amelyekben az orosz légierő egy-egy általuk elfoglalt ukrajnai várost bombázott le.
Az év eleje óta két ilyen eset is előfordult: január 2-án Petropavlovkánál történt meg ez (erről videó is készült), majd január 8-án Rubizsnyénél történt meg ugyanez.
A britek úgy vélik, hogy az incidensek mögött az állhat, hogy az orosz légierő katonái nem kaptak megfelelő kiképzést, vagy egyszerűen kezdenek kimerülni, és emiatt romlik a teljesítményük. Megjegyezték azt is, hogy tavaly, 2023. április 20-án is volt egy hasonló, nagy visszhangot eredményező incidens Belgorodnál.
-
A 21 éves Ilja Iljasenko az Ukrajinszka Pravdának adott nagyinterjút. Mint mondta, az Azovsztal-üzem védelmében esett fogságba, és az orosz hadifogság még annál is rosszabb volt, mint amire számított.
Később megkérdezték arról, mit gondol azokról, akik külföldre menekültek a sorozás elől, vagy azt mondják, hogy ők nem tudnak háborúzni. Mint mondta, ő maga sem volt felkészülve a háborúra, de úgy véli, hogy aki képtelen a harcra, az más beosztásban is szolgálhatja az ukrán hadsereget, ha akarja.
Hozzátette, nem érti, a civilek miért mondogatják egyre gyakrabban, hogy „belefáradtak a háborúba”.
Hogy mondhatjátok azt a városban, a meleg lakásban ülve, hogy belefáradtatok?! Hogy heti egyszer adományoztok [a hadseregnek]? Jó. De mi mást csináltok? Ha azt mondjátok, hogy elfáradtatok, és nem tesztek semmit, akkor miféle győzelemre számítotok?!
– fakadt ki az ukrán katona.
-
Január 10-én beidézték a Külügyminisztériumba Lilian Dariust, a Moldovai Köztársaság meghatalmazott nagykövetét Oroszországban. A nagykövetnek határozottan tiltakoztak Kisinyov (Moldova fővárosa) barátságtalan fellépése ellen. Megjegyezték,
amennyiben ezek folytatódnak, az orosz fél fenntartja a jogot további megtorló intézkedések megtételére
– áll a közleményben.
Mint a minisztérium kifejtette, a moldovai orosz nyelvű média politikai indíttatású üldözésnek van kitéve. Ezzel a köztársaság megsérti a szólásszabadság és az újságírói jogok védelme terén vállalt nemzetközi kötelezettségeket. Emellett egyre gyakoribbak a honfitársakkal szembeni diszkriminációs esetek, valamint a határátlépés indokolatlan megtagadása.
A moldovai hatóságok viszont továbbra is agresszív kijelentéseket tesznek az orosz vezetéssel szemben – mutatott rá az ügynökség. „Aggodalomra adtak okot a tömegtájékoztatási eszközökben megjelent információk arról, hogy Moldova azt tervezi, hogy segítséget nyújt az ukrán fegyveres erők katonáinak kiképzéséhez Moldova területén, NATO-országokból érkező kiképzők részvételével” – hangsúlyozta a Külügyminisztérium.
-
Január 9-én többtucatnyi ország (az Európai Unió és a NATO tagságának szinte minden tagja) közös nyilatkozatot adott ki, amelyben elítélték azt, hogy Oroszország Észak-Koreától vásárol ballisztikus rakétákat, és azok segítségével hajt végre csapásokat Ukrajna ellen.
A nyilatkozatban konkrétan a 2023. december 30. és 2024. január 2. közti csapásokat ítélték el. Mint írták, a ballisztikus fegyverek átadása sérti az ENSZ vonatkozó előírásait, „növeli az ukrán nép szenvedését, támogatja Oroszország agresszív háborúját”, és aláássa a nemzetközi lefegyverzési törekvéseket. Mindez pedig Európa, a Koreai-félsziget, valamint a csendes-óceáni térség biztonságpolitikáját is befolyásolhatja a nyilatkozattevők szerint.
Arra biztatjuk az ENSZ tagállamait, beleértve az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjait, hogy csatlakozzanak hozzánk Oroszországnak és Észak-Koreának a Biztonsági Tanács határozatait sértő kihágásainak elítéléséhez
– írták.
A nyilatkozatot összesen 48 állam, valamint az Európai Unió külügyi főképviselője is aláírta, Magyarország azonban nem szerepel az aláírók közt. A nyilatkozatot szinte az összes másik EU-s tagállam aláírta, Magyarország mellett egyedül Szlovákia neve maradt le.
-
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
- Váratlan probléma ütötte fel a fejét az orosz hadseregben;
- Új drónokat fejlesztett ki Irán az orosz–ukrán háborúhoz;
- Titkos találkozón vettek részt Ukrajna szövetségesei;
- Az oroszok állítólag hajtóvadászatot indítottak az ukránok csodafegyvere ellen;
- Zelenszkij szerint Putyin addig nem nyugszik, amíg le nem rombolja Ukrajnát;
- Rendkívüli NATO-ülést tartottak, újabb támogatásokat ígértek Ukrajnának;
- Az olasz védelmi miniszter állítja, hogy béketárgyalások jöhetnek.
Tartsanak velünk ezúttal is!