Jampilt, a 12 éves ázsiai medvét egy skóciai állatkertbe fogadták be pénteken – írja az AP.
Az állatot Liman városában találták meg ukrán katonák 2022 őszén, a helyi magánállatkert maradványai közt, miután sikeres ellentámadást folytattak.
Az intézményt a tulajdonosai otthagyták, és szinte az összes többi állat elpusztult az éhség, szomjúság vagy a lövedékek miatt (néhányat állítólag az orosz katonák meg is ettek). Állatmentők szerint már az is csodaszámba ment, hogy Jampil életben maradt.
Tisztelt olvasóink!
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború legfontosabb eseményeiről. A nap legérdekesebb hírei az alábbiak voltak:
Tartsanak velünk vasárnap is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat.
Az amerikai kongresszus republikánus képviselőinek drágán meg kell fizetniük, ha nem hagyják jóvá az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtás finanszírozására irányuló programot – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök egy tájékoztatón.
Ha republikánus kollégáim nem finanszírozzák Ukrajnát, akkor nagyon sokat kell majd fizetniük
– mondta, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a republikánusok a kongresszusban végül elfogadnak egy olyan csomagot, amely az Ukrajnának nyújtott segélyt és az Egyesült Államok Mexikóval közös határának megerősítését is magában foglalja.
„Ma külön elismeréssel szeretnék adózni a Nemzeti Gárda katonáinak, akik a teljes védelmi és biztonsági erővel együtt nagy bátorsággal és állhatatossággal védik az ukrán állásokat” – mondta közösségi oldalán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Zelenszkij külön köszönetet mondott a Nemzeti Gárda 15. dandárjának:
Köszönjük, fiúk!
„Köszönöm minden harcostársatoknak, mindenkinek, aki biztosan tudja, hogy a függetlenség nem jutalom. A függetlenséget a bátrak nyerik el. Köszönöm mindenkinek Ukrajnában, aki ilyen ember! És mindenkinek a világon, aki segíti hazánkat” – mondta Zelenszkij.
Az ukrán védelmi erők eddig 626 olyan esetet regisztráltak, amikor Oroszország mérgező vegyi anyagokat tartalmazó lőszereket használt – írja az Ukrajinszka Pravda.
A vezérkar pontosította, hogy az ellenség leggyakrabban gránátokat használ, amelyeket drónokról dobnak le. Azonban irritáló anyagokkal felszerelt rögtönzött robbanószerkezeteket is használnak.
A jelentések szerint 2023. december 14-én egy új típusú, CS vegyi anyagot tartalmazó speciális gázgránátot, RG-VO-t is bevetettek.
Ukrajna csak 2025-re lesz képes visszaszerezni előnyét a frontvonalon, megfelelő nyugati segítség esetén – erről beszélt Michael Kofman katonai szakértő.
A The New York Timesnak elmondta, úgy véli, hogy ha nem érkezik elegendő segítség a partnerektől, Kijev „elkezdi elveszíteni a háborút”. „Az ukránok fáradtak, kevés a lőszerük, számbeli fölényben vannak, és kilátásaik sivárnak tűnnek” – írta a kiadvány.
Jelenleg meg tudjuk állítani őket, de ki tudja, hogy holnap vagy holnapután képesek leszünk-e rá
– mondták újságíróknak az ukrán fegyveres erők katonái.
Ugyanakkor az ukrán hadsereg egyik legégetőbb problémája a személyi állomány. A kiadvány a katonaságot idézve beszámol egy esetről, amikor egy lőtéren egy mozgósított férfit a hóna alatt kellett megtámasztani, hogy gépfegyverrel lőhessen. Az 50 éves sorkatona állítólag „az alkoholizmus miatt nyomorék volt”.
Tízből három bevonuló katona nem jobb, mint a részeg katonák, akik elaludtak, és egyenruhában ébredtek
– mondta egy harcoló ukrán.
Larry Johnson volt CIA-alkalmazott szerint az orosz hadsereg az ukrán fegyveres erők fontos létesítményeit, köztük Patriot rakétákat tartalmazó raktárakat semmisített meg – írja az mk.ru.
Az elemző megjegyezte, hogy az orosz fegyveres erők december 29. óta három nagyobb csapássorozatot hajtottak végre Ukrajna ellen, és valóban fontos célpontokat találtak el.
Johnson szerint dróngyárakat, egyenruhagyárakat, fegyverjavító telephelyeket és olyan raktárakat semmisítettek meg, ahol Patriot rakétákat tároltak.
Olyan ukrán bázisokat is célba vett az orosz hadsereg, ahol az ukrán haderő újoncait képzik – tette hozzá a szakértő.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szombaton Kijevben találkozott francia kollégájával, Stephane Sejournet-vel – számolt be az RBC Ukrajna Kuleba tájékoztatójára hivatkozva.
Kuleba köszönetet mondott Sejournet-nek Ukrajna mindenoldalú támogatásáért, különösen a légvédelem megerősítéséért. Megvitatták az ukrán légvédelmet szolgáló rendszerek és rakéták, drónok további szállításának menetét.
A miniszterek emellett átbeszélték a washingtoni NATO-csúcstalálkozó felé vezető lépéseket. Megvitatták továbbá a január és június vége közötti teendőket Ukrajna európai uniós tagságának elérése érdekében.
Az orosz csapatok a Donyecki területre összpontosították erőfeszítéseiket – írta Olekszander Tarnavszkij, a Tavria operatív és stratégiai csapatcsoport parancsnoka Telegramon.
Tarnavszkij szerint az elmúlt egy nap alatt 59 harci bevetés és 42 légicsapás történt.
Az oroszok 879 tüzérségi támadást is végrehajtottak, és jelentősen növelték a különböző drónok használatát – idézi a parancsnok posztját az Ukrajinszka Pravda.
„Kupjanszk irányában a nyugati hadseregcsoport egységei a tüzérséggel és a légierővel együttműködve visszaverték az Ukrán Fegyveres Erők 30. és 60. gépesített dandárjai közül három rohamcsoport támadását a térségben, a Harkov régióbeli Sinkovka településen” – jelentette szombaton az orosz védelmi minisztérium.
A minisztérium szerint az ukrán fegyveres erők Kupjanszk irányában 35 katonát, egy harckocsit, öt járművet, Krabot és M777 tarackokat veszítettek. „A Harkov régióban található Volcsanszk város környékén megsemmisült az Ukrán Fegyveres Erők 27. rakétadandárjának lőszerraktára” – áll a közleményben.
„Krasznolimanszk irányában a középső hadseregcsoport egységei roham-, légierő- és tüzérségi támogatással visszaverték az Ukrán Nemzeti Gárda 5. és 13. dandárrohamcsoportjainak két támadását az Ukrán Nemzeti Gárda területén, a Luhanszki Népköztársaságban található Cservona Dibrova falunál, valamint a Szerebrjanszkij erdőgazdaságnál. Ennek eredményeként több mint 280 katona, három páncélozott harcjármű, kilenc autó és egy D–30 tarack pusztult el” – írta az orosz védelmi minisztérium.
Hozzátették: eközben a déli csapatcsoport Donyeck irányában megtámadta az Ukrán Fegyveres Erők 28. gépesített, 46. légi, 95. légi, valamint 112. és 122. védelmi dandárát Georgijevka térségében, Kliscsijivka és Kurdjumivka közelében. „Az ellenség 320 katonája életét vesztette, meghalt és megsebesült, négy harckocsit, két gyalogsági harcjárművet, nyolc pick-up teherautót, a Strela–10 légvédelmi rakétarendszer indítóját, egy Gvozdika önjáró tarackot és két D–30 tarackot vesztettek” – áll a minisztérium közleményében.
Elmondásuk szerint dél-donyecki irányban a keleti hadseregcsoport megtámadta az Ukrán Fegyveres Erők 58. gépesített és 79. légi rohamdandárját a Donyecki Népköztársaságban. „Az ellenség több mint 110 katonát veszített, három járművet és egy D–20 tarackot” – közölte a minisztérium.
Az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériuma végül arról számolt be, hogy Zaporizzsja irányában támadásokat hajtottak végre az Ukrán Fegyveres Erők 65. gépesített és 128. hegyi rohamdandárjának egységei és felszerelései ellen a Zaporizzsjai területen, Rabotine térségében. „Az ellenség legfeljebb 50 katonát, négy járművet, egy D–30 tarackot és egy amerikai gyártmányú AN/TPQ–50 radart veszített” – közölték az oroszok.
Végül bejelentették, hogy „Herszon irányában a szisztematikus tűzvész következtében legfeljebb 40 katona, két jármű és két Gvozdika önjáró tüzérségi egység semmisült meg”. Mint minden veszteségi adat, így a fentiek sem ellenőrizhetőek független forrásból.
Az ukrán szárazföldi erők az elmúlt 24 órában nem mutattak semmilyen aktivitást Krasznolimanszk irányában – mondta a RIA Novosztyinak Leonyid Sarov katonai sajtószóvivő.
Elmondása szerint az orosz tüzérség és légierő az ukrán fegyveres erők több mint 150 azonosított célpontjára csaptak le Dronovka, Szerebrjanka és Szeverszk települések térségében. Hozzátette azt is, hogy becslésük szerint az ukránok naponta körülbelül 70 katonát és 2 harcjárművet vesztenek a térségben (a veszteségi adatokat független forrásból nem lehet megerősíteni).
Az orosz védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy precíziós fegyverekkel csapásokat hajtottak végre ukrán hadiipari létesítmények ellen.
A minisztérium ezzel a hajnalban végrehajtott rakétacsapásokra utalhatott vissza. A közleményben azt írták, hogy olyan gyártak ellen hajtották végre az akciót, ahol az ukránok 155, 152, valamint 125 milliméteres lövedékeket, lőport és drónokat gyártottak.
A közleményben azt írták, hogy a csapás célját elérték, és minden célpontot eltaláltak (az ukránok korábban azt írták, hogy a hajnali csapásban a rakéták többsége nem talált célba).
A brit katonai hírszerzés pénteki háborús jelentésében írt arról, hogy egy orosz blogger szerint nagyon sikeresek az ukrán drónok a Dnyeper keleti partján.
Mint írták, a blogger azt állította, hogy a térségben az orosz hadsereg súlyos veszteségeket szenved el, és ennek következtében a haditechnikai eszközök 90 százaléka megsemmisült.
A britek azt is megjegyezték: ezen a frontszakaszon alighanem hiány van az orosz rádióelektronikus harci eszközökből, és vélhetően ennek tudható be, hogy nem tudnak megfelelően védekezni az ukrán támadások ellen.
Ivan Smuratko ukrán műkorcsolyázó szokatlan szerelésben lépett pályára a Litvániában rendezett Európa-bajnokságon.
Az ukrán versenyző a civilek ellen indított orosz rakétatámadásokra kívánta felhívni a figyelmet. A Szuszpilne nevű ukrán újságnak azt mondta, hogy szerinte ezekkel az akciókkal többet lehet elérni, mint a szavakkal.
Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) ismét a Zaporizzsjai terület, azon belül Bergyanszk kikötője ellen hajtott végre tüzérségi csapásokat. Erről Vlagyimir Rogov, a helyi orosz törvényhozás politikusa számolt be.
Ma reggel 9 órakor két robbanás is hallatszott a Zaporizzsja régióbeli Bergyanszkban. Az előzetes információk szerint a várost az Ukrán Fegyveres Erők fegyveresei rakétatűz alá vették
– írta Rogov a Telegram-oldalán.
Elmondása szerint az orosz légvédelmi rendszerek két rakétát tudtak lelőni a kikötő területén. Az előzetes információk szerint személyi sérülés vagy kár nem keletkezett.
Jampilt, a 12 éves ázsiai medvét egy skóciai állatkertbe fogadták be pénteken – írja az AP.
Az állatot Liman városában találták meg ukrán katonák 2022 őszén, a helyi magánállatkert maradványai közt, miután sikeres ellentámadást folytattak.
Az intézményt a tulajdonosai otthagyták, és szinte az összes többi állat elpusztult az éhség, szomjúság vagy a lövedékek miatt (néhányat állítólag az orosz katonák meg is ettek). Állatmentők szerint már az is csodaszámba ment, hogy Jampil életben maradt.
Nemcsak Szentpétervárott keletkezett tűz szombaton, hanem Moszkvában is: az orosz állami hírügynökség szerint a Kutuzov sugárúton gyulladt ki az orosz Sberbank egyik irodaháza, ahol építési munkálatok zajlanak.
Az épületből körülbelül 200 dolgozónak kellett kimenekülnie, sérültekről nincs hír. A tüzet már lokalizálták, de a katasztrófavédelmi egységek még dolgoznak a helyszínen.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök január 16-án részt vesz a davosi Világgazdasági Fórumon – írja az Ukrajinszka Pravda.
Mindezt az esemény szervezői jelentették be, akik azt is közölték, hogy Zelenszkij abban a panelben fog felszólalni, amely a nemzetközi biztonságpolitikai kihívásokról szól majd.
Délelőtt Ukrajna összes régiójában légiriadót rendeltek el, mivel rakéták kilövésére is képes MiG–31K típusú gépek szálltak fel Oroszországban.
Hajnalban már történt egy csapássorozat, ennek részleteiről itt számoltunk be.
A NEXTA hírcsatorna szerint az orosz sajtóban közölték, hogy a szombaton kigyulladt Szentpétervári raktárban nagyságrendileg 10-11 milliárd rubelnyi (átszámítva kb. 40-44 milliárd forintnyi) kár keletkezhetett a tűz miatt.
A tűz egyébként egy olyan áruházban keletkezett, amely már a háború előtt is Ukrajna-ellenes nyilatkozatokat tett, és emiatt az ukránok és a lengyelek is szankciós listára helyezték őket.
Robbanások történtek Kremencsuknál, Ukrajna Poltava régiójában is a hajnali orosz támadás után – jelentette az 5.ua ukrán tévécsatorna a Telegram-oldalán.
Korábban írtunk arról, hogy robbanások történtek a Kirovohradi és Dnyipropetrovszki területeke is. Ezzel összefüggésben közölték, hogy ismétlődő robbanásokat lehetett hallani.
Az ukrán légierő délelőtt közölte, hogy a hajnali támadáshoz mennyi rakétát használtak fel az oroszok.
A közleményben azt írták, hogy 40 rakéta érkezett, amelyek közt különféle típusok voltak az átalakított légvédelmi rakétáktól kezdve a ballisztikus rakétákig.
Azt is közölték, hogy ezek közül mindössze 8-at lőtt le az ukrán légvédelem,
ugyanakkor hozzátették, hogy további „több mint 20” darabot rádióelektronikus eszközökkel térítettek el, és ezeket így nem kellett lelőni.
Korábban egyébként több ukrán városból is robbanásokat jelentettek, de a károkról nem sok adatot hoztak nyilvánosságra az ukrán hatóságok: egyedül annyit lehet tudni, hogy Poltava, Csernyihiv és Szumi régiókban lakóházakra zuhant egy-egy rakéta. Előbbi helyszínen az eszköz nem robbant fel, az utóbbi kettőnél viszont igen, mindkét helyen több lakóépületben károk keletkeztek emiatt, és Szumiban egy 47 éves nő is megsérült.
Korábban írtunk arról, hogy kigyulladt egy raktár Szentpétervárott.
Az orosz állami hírügynökség legutóbb azt közölte, hogy a tűz (a korábban jelentett 50 ezer négyzetméter után) végül 70 ezer négyzetméterre terjedt ki, mielőtt sikerült lokalizálni, de eloltani még mindig nem tudták. Továbbá azt is közölték, hogy az áruház tetőzete 40 ezer négyzetméternyi területen beomlott.
Eközben újabb fotók érkeztek, amelyeken sűrű, fekete füst látható a város felett.
Egy másik, korábbi felvételen az látszik, hogy a hajnali órákban a járókelők miként nézték a távolból a tüzet.
Napfelkelte előtt pedig így nézett ki a város:
Állítólag azóta a közeli Puskin-negyed lakói bezárták a házuk ablakát, és az állataikkal együtt a városközpontba vagy északabbra menekültek, ugyanis a város déli része teljesen füstbe borult.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz Állami Duma házelnöke a Telegram-oldalán reagált arra, hogy az amerikaiak és a britek több csapást hajtottak végre Jemenben.
Az orosz politikus azok mellett a húszi lázadók mellett foglalt állást, akik az utóbbi hónapokban számos alkalommal kereskedőhajókat támadtak meg a Vörös-tengeren.
Washington támadást követett el egy szuverén állam ellen, átlépve a nemzetközi jog normáit, és leköpve az ENSZ Alapokmányát [...] Ha az Egyesült Államok valóban jogállam, akkor Bident felelősségre kell vonni, mielőtt a hatalomba végsőkig kapaszkodva kirobbant egy világháborút
– írta Vologyin, hozzátéve: szerinte az amerikai elnöknek most egy kis, győztes háborúra van szüksége ahhoz, hogy elterelje a figyelmet az ukrajnai kudarcokról.
Az ukrán erők támadásaiban két háztartás és hat személygépkocsi, valamint egy villanyvezeték sérült meg. „Gora-Podol falu tüzérségi támadás alá került. Személyi sérülés nem történt. Egy távvezeték megsérült. Eddig az áramszolgáltatás helyreállt” - írta az illetékes.
Az ukrán hadsereg az elmúlt 24 órában 56 rakétát lőtt ki az orosz határ menti Belgorod régió lakott területeire, és több dróntámadást is végrehajtottak
– közölte Vjacseszlav Gladkov helyi kormányzó a Telegram-csatornáján.
Hat kamikazedrónnal megtámadták a Graivoron városi körzetben található Kozinka falut is. Bár senki sem sérült meg, öt polgári személygépkocsit ért találat – tette hozzá Gladkov.
„Razumnoje településen egy magánlakáson betörték az ablakokat, Novoszadovi településen pedig megrongáltak egy autót. Majszkij településen egy magánház ablakai betörtek” – mondta a kormányzó.
Szentpétervárott kigyulladt a Wildberries nevű kiskereskedelmi vállalat egyik raktára szombat hajnalban. Az incidensről több videó is napvilágot látott:
Az orosz katasztrófavédelmi minisztérium szerint a lángok 50 ezer négyzetméterre terjedtek ki. Sérültekről egyelőre nem tudnak, a dolgozókat kimenekítették. Az épületben elsősorban ruhák kaptak lángra.
Azt még nem tudni biztosan, hogy mi okozhatta a tüzet, de a szándékos gyújtogatás sem zárható ki. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a Baza nevű Telegram-csatorna szerint a raktárban az előző héten többször is tűzriadót rendeltek el, bár akkor egyik alkalommal sem volt tűz. Ezek miatt az esetek miatt viszont a személyzet eleinte most is azt gondolta, hogy téves riasztásról van szó.
Az orosz Mediazona hírportál és a BBC oroszországi oldalának közös, nyilvános adatokon alapuló vizsgálatából derült ki, hogy az ukrajnai háborúban legalább 53 olyan orosz fiatal is meghalt, akik szerződéses katonákaént szolgáltak Ukrajnában, és nem töltötték be huszadik életévüket sem.
Mindez annak tudható be, hogy az orosz törvényhozás még 2023 tavaszán engedélyezte, hogy a 18 évnél idősebb fiatalok a középiskolai tanulmányaik végezte után rögtön szerződést kössenek a hadsereggel, és Ukrajnába menjenek harcolni. Mint a vizsgálatot végzők írták,
a halottak közt öt olyan személy volt, akik még 2005-ben születtek.
Az Ukrajnában meghalt fiatal szerződéses katonák közül a fennmaradó 48 áldozat 2004-ben született.
A Mediazona és a BBC január 12-ig bezárólag összesen 41 731 Ukrajnában meghalt orosz katonát azonosított név szerint a nyilvános adatok alapján. Köztük a szerződésesek mellett ott vannak a sorozott katonák is. Őket is beleszámítva
ÖSSZESEN TÖBB MINT 1100 OLYAN OROSZ SZEMÉLYT AZONOSÍTOTTAK EDDIG, AKIK 20 ÉVESNÉL FIATALABB KORBAN HALTAK MEG UKRAJNÁBAN.
A szerződés fiatalok egyikének röviden a történetét is ismertette a BBC: a Danyil nevű katona 2023 nyarán végzett a tanulmányaival Szmolenszkben, majd augusztus 26-án már az ukrajnai fronton szolgált. Október 16-án pedig meghalt.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök az utóbbi napokban több, az egyházakat negatívan érintő törvényt is aláírt – írta a The Kyiv Independent a Belarus Weekly című hírlevelében.
A portál szerint Lukasenka többek közt arra kötelezte az egyházakat, hogy ismét jegyeztessék be magukat az országban egy éven belül, különben nem folytathatják a működésüket. (Ezzel kapcsolatban a kormányzat fenntartotta magának a jogot, hogy megtiltsa bizonyos egyházak bejegyzését.)
Továbbá kiszélesítették azokat a kritériumokat is, amelyek alapján el lehet rendelni egy-egy egyház betiltását.
ennek értelmében például akkor is be lehet tiltani egy hitközösséget, ha annak tagjai nem igazodnak az ország bel- és külpolitikájához, „aláássák az állam hitelességét”, vagy „köztisztviselőket sértenek meg”.
Ugyanakkor a törvények kifejezetten kedveznek az egyházak egyikének, a moszkvai alárendeltségben működő Belorusz Ortodox Egyháznak, és elősegítik, hogy az egyház iskoláiban „indoktrinálják” a fiatalokat – írta a The Kyiv Independent.
Donald Tusk, Lengyelország új miniszterelnöke közölte: Kijevbe utazik a következő napokban.
Minderről a lengyel TVN24 számolt be az Ukrajinszka Pravda szerint. Tusk azt mondta, hogy az utazás részleteit január 15-én egyezteti Andrzej Duda lengyel elnökkel egy nagyobb megbeszélésen. (Azt, hogy pontosan melyik napon utazik, egyelőre nem hozta nyilvánosságra.)
Megjegyezte ugyanakkor, hogy számára és az elnök számára is az ukrajnai háború jelenti az első számú biztonságpolitikai kérdést, valamint rendezni kell még a lengyel–ukrán kereskedelmi vitákat is. Tusk leszögezte: azt szeretné, ha nemcsak ő maga és az elnök, hanem az egész lengyel állam is összehangoltan lépne fel az ukrajnai ügyekkel kapcsolatban.
Olekszandr Szirszkij vezérezredes, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka a Reuters-nek adott interjúban arról beszélt, hogy Ukrajnának szüksége lenne olyan támadó-repülőgépekre, mint az amerikai A–10-esek.
Az 1970-es évekből származó, Thunderbolt néven is ismert gépekről Szirszkij azt mondta, hogy ezek nem új darabok, de számos háborúban megbízhatónak bizonyultak, és széles körű fegyverzettel tudják támogatni a gyalogságot.
A vezérezredes ezért egy lehetséges opcióként emlegette, hogy a Nyugat átadhatná ezeket a gépeket. Ugyanakkor hangsúlyozta:
Kijevnek mindenképp több támadógépre lenne szüksége.
Megjegyezte azt is, hogy a támadóhelikopterekek (pl. az AH–64 Apache, AH–1 Super Cobra és az UH–60 Black Hawk típusú gépek) átadása is sokat segíthetne az ukrán hadseregeknek.
A parancsnok részben azért is beszélhetett ezekről a gépekről, mert a napokban kiderült, hogy az első F–16-os vadászgépek csak a 2024-es év későbbi hónapjaiban állhatnak szolgálatba Ukrajnában – és az is kérdéses még, hogy milyen mennyiségben, illetve hogy mekkora hatásuk lehet a háború egészére.
A Mikolajivi területen egy őrmesteri rendfokozatú katona gépkarabélyával agyonlőtte századának parancsnokhelyettesét, majd önmagával is végzett – írja az Ukrajinszka Pravda.
A portál szerint az eset még január 7-én történt, de csak pénteken számoltak be a részletekről. A katona hat golyót eresztett az áldozatába, majd öngyilkos lett.
Az eset után a (katonai) rendészek a szemtanúktól próbálták megtudni, hogy mi lehetett a támadó indítéka, de ez egyelőre nem derült ki. Azt viszont már tudni lehet, hogy mindketten a közelmúltban csatlakoztak a tengerészgyalogsághoz, és a frontvonalak mögött teljesítettek szolgálatot: egyikük a logisztikai részlegesen dolgozott, míg a másikuk pszichológiai ellátást biztosított a katonáknak.