Kitoloncolták Lettországból Borisz Katkovot, a Lett–Orosz Együttműködési Tanács elnökét.
A lett LSM hírportál szerint a kettős állampolgár Katkovot az állambiztonság kérésére Rihards Kozlovskis lett belügyminiszter helyezte fel az országban nemkívánatos személyek listájára. A hivatalos indoklás szerint Katkov „éveken át rendszeresen végzett tevékenységet Oroszország javára”, és ezért veszélyt jelent az ország biztonságára nézve.
A 82 éves Katkovot a belügy január 10-én értesítette egy levélben arról, hogy kitoloncolják. Január 12-én meg is jelentek nála a határőrség emberei, és egy órát adtak neki, hogy felkészüljön, majd a határra kísérték, ahol át is lépett Oroszországba (családjának többi tagja viszont Lettországban maradt, beleértve feleségét, gyermekeit és unokáit).
Katkovról egyébiránt azt lehet tudni, hogy még 1966-ban érkezett Lettországba, ahol katonai komisszárként dolgozott. Végül 1991-ben vonult vissza ezredesi rendfokozatban. 1998-ban egy speciális, állampolgársággal nem rendelkező személyek számára kiállított útlevelet kapott Lettországban, 2000-ben pedig az orosz állampolgárságot is felvette.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő provokatívnak nevezte Katkov kiutasítását, és hozzátette, hogy szerinte ezzel a lettek meg akarják félemlíteni az országban élő orosz kisebbséget.
Tisztelt olvasóink!
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború legfontosabb eseményeiről. A nap legérdekesebb hírei az alábbiak voltak:
Tartsanak velünk hétfőn is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat.
Az új francia külügyminiszter és német kollégája vasárnap megerősítette, hogy országuk addig kívánja támogatni Ukrajnát, amíg csak szükséges Oroszország offenzívájával szemben.
Teljes egyetértésben mondhatjuk, hogy „addig kell az ukránokat támogatni, amíg szükséges” – szögezte le Stéphane Séjourné francia külügyminiszter első berlini látogatásán tartott sajtótájékoztatóján.
Ez azt jelenti, hogy európai szinten kell megszervezni az értékeink és az érdekeink alapján egyeztetett kezdeményezéseket
– tette hozzá a miniszter, aki előző nap Kijevben járt, de további részleteket nem közölt.
Annalena Baerbock német külügyminiszter hasonlóan foglalt állást, mondván, hogy addig kell Ukrajna oldalán állni, ameddig csak szükséges, ameddig Oroszország ki nem vonul az ukrán területről.
Vlagyimir Putyin orosz elnök nem áll meg ebben a háborúban, nem akar megállni
– mondta a német külügyminiszter.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter a Kijev által előterjesztett béketervvel foglalkozó nemzetbiztonsági tanácsadók negyedik találkozóján egy olyan nemzetközi munkacsoport létrehozását javasolta, amely az orosz megszálló erők Ukrajnából való kivonásával foglalkozik.
A találkozón bemutattuk az ukrán elnök béketervének 6. pontját: az orosz csapatok kivonását Ukrajna területéről
– írta a Facebookon. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna szuverenitásának és területi épségének helyreállításáról nem lehet beszélni „az orosz csapatok és terrorszervezetek teljes kivonása és leszerelése nélkül”.
Javasolta ezért egy védelmi miniszteri és nemzetbiztonsági tanácsadói szintű nemzetközi munkacsoport létrehozását a csapatkivonási mechanizmus közös kidolgozására.
Philip Breedlove, a NATO egyik európai katonai részlegének korábbi főparancsnoka három forgatókönyvet vázolt fel az orosz–ukrán háború végkimenetelével kapcsolatban, melyek közül kettő orosz győzelmet predesztinál.
„Ha nem változtatunk, és ugyanazt csináljuk továbbra is, mint most, Ukrajna végül veszíteni fog, mivel Oroszországnak több katonája van” – mondta a Newsweeknek.
„Ha a Nyugat magára hagyja Ukrajnát, több tízezer újabb ukrán fog meghalni, és végül Oroszország leigázza egész Ukrajnát, amely ismét orosz vazallussá válik.”
Breedlove szerint Ukrajnának reménye van a győzelemre.
„Ha a Nyugat úgy dönt, hogy megadja Ukrajnának, amire szüksége van a győzelemhez, Ukrajna meg fogja nyerni ezt a háborút” – vélekedett a tábornok.
Ez a háború pontosan úgy fog végződni, ahogy a nyugati döntéshozók akarják, hogy végződjön
– fogalmazta meg véleményét Breedlove.
A háború önmagában emberiesség elleni bűn – jelentette ki Ferenc pápa, aki ismételten békét szorgalmazott Ukrajnában és a Közel-Keleten.
Az embereknek, a világnak békére van szüksége
– mondta a pápa a heti Úrangyala imája után.
Az imában az egyházfő felszólította az embereket, hogy ne feledkezzenek meg azokról, akik a háború kegyetlensége miatt szenvednek a világ több részén. Ismételten békére szólított fel Ukrajnában és Gázában is.
Imádkozzunk azért, hogy akiknek befolyásuk van ezekre a konfliktusokra, gondolkodjanak el azon a tényen, hogy a háború ezeket nem oldja meg, csak halált ont a polgári lakosok között, lerombolja a városokat és az infrastruktúrát
– mondta a pápa.
Sohasem az lett a háborúk vége, ahogy azokba belementek, ezért az egyetlen helyes és erkölcsileg is vállalható magatartás a fegyverszünet és a béke követelése – mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a málenkij robotra elhurcolt áldozatok tiszteletére rendezett zebegényi megemlékezésen vasárnap.
Rétvári Bence szerint mindezt akkor tehetjük meg, ha szuverének vagyunk, ha a saját országunk saját érdekében és az emberiség egyetemes értékei – mint az élet és a béke – érdekében egy ország meg tud és meg mer szólalni.
1939 nyarán abban állapodott meg „az akkori vörös és barna diktatúra” vezetője, hogy összefognak, egymást soha nem támadják meg, és így osztják föl egymás között Lengyelországot – idézi az államtitkárt az MTI.
Örök barátságban, szívélyes jó hangulatban tette ezt Hitler és Sztálin, és robbantották ki a második világháborút
– idézte fel a politikus.
Tizenöt ukrán harckocsit semmisített meg az elmúlt nap folyamán az orosz hadsereg, köztük kilencet a Donyeck körzetében vívott harcokban – írja az orosz védelmi minisztérium vasárnapi jelentése alapján az MTI.
A tárca szerint az orosz haderő három frontszakaszon nyolc rohamot vert vissza, az ukrán fél vesztesége az érintkezési vonal mentén nyolcszáz katona volt, akik közül a legtöbben, több mint háromszázan Donyeck körzetében estek el, vagy sebesültek meg súlyosan.
Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett harcirepülő-lőszerraktárt Dnyipróban, egy másik hadianyagraktárt, egy Sztrela 10-es légvédelmi rakétarendszert, nyolc páncélozott harcjárművet, négy gyalogsági harcjárművet, egy lengyel Krab, egy cseh Dana, egy szlovák Zuzana–2-es, egy brit AS–90-es és egy német Panzerhaubitze 2000-es önjáró löveget, hét amerikai M777-es és egy M119-es, valamint egy brit FH–70-es vontatott tarackot, továbbá 17 HIMARS és Uragan rakétát és 23 drónt.
Az orosz statisztika szerint az ukrán hadsereg által a háború eleje óta elveszített légvédelmi rakétarendszerek száma elérte a 450-et.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást jelentettek. A Kurszki területi Tyotkinóban egy civil megsebesült.
A Pepsi üdítőitalt is gyártó PepsiCo az ukrajnai reklámstratégiájában megtiltotta a háború vagy az ukrán hadsereg támogatásának említését – írja a nemzetközi vállalatok oroszországi jelenlétét nyomon követő B4Ukraine alapján a Meduza.
A B4Ukraine egy, a vállalat által 2023 őszén – mikor a PepsiCo új reklám- és PR-ügynökséget keresett Ukrajnában – írt üzenetben bukkant a tiltásra. A Pepsi ukrajnai és amerikai irodái egyelőre nem kommentálták a hírt.
2023 szeptemberében az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NACP) felvette a PepsiCót a nemzetközi „háborús szponzorok” listájára. A NACP honlapja szerint a vállalat megígérte, hogy a teljes körű háború kitörése után leállítja az italgyártást Oroszországban, de ezt nem tartotta be. A NACP azt is közölte, hogy PepsiCo által gyártott Lay’s chipseket találtak az orosz katonák élelmiszeradagjában.
Nagy-Britannia az első állam, amellyel Ukrajna kétoldalú biztonsági együttműködési megállapodást írt alá, és Kijev törekszik hasonló egyezményt más országokkal is megkötni – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap a Facebookon.
Az ukrán–brit megállapodást pénteken írták alá Rishi Sunak brit miniszterelnök kijevi látogatásakor. Zelenszkij pénteken példátlannak nevezte a dokumentumot, valamint országa számára további partneri megállapodások kiindulópontjának, amely szavai szerint Ukrajna reménybeli NATO-csatlakozásáig marad érvényben.
Az Egyesült Királysággal kötött biztonsági megállapodás az, ami most önbizalmat ad, miközben védjük magunkat az orosz agresszióval szemben, és erős biztonsági pozíciót nyújt nekünk Ukrajna NATO-csatlakozásáig. Az Egyesült Királyság az első ország, amellyel ilyen kétoldalú megállapodást kötöttünk. Továbbra is együttműködünk más nemzetközi partnerekkel, hogy biztosítsuk növekedésünket a biztonsági szektorban. Lépésről lépésre tesszük erősebbé Ukrajnát
– idézi Zelenszkij vasárnapi posztját az MTI.
Meghalt Lev Rubinstein orosz költő. A szovjet underground irodalmi élet kulcsfigurájaként és az ukrajnai háború, illetve Vlagyimir Putyin orosz elnök harsány kritikusaként ismert 76 éves irodalomár napokkal az után halt meg, hogy elütötte egy autó.
Lev Rubinstein halálhírét lánya, Marija osztotta meg a LiveJournal nevű blogoldalon. A 76 éves férfit január 8-án ütötte el egy autó Moszkvában, és súlyos állapotban került kórházba.
Az előzetes információk szerint a Rubinsteint elgázoló sofőr 12 hónap alatt 19 közlekedési szabálysértést követett el. A hatóságok vizsgálatot indítottak az esettel kapcsolatban – írja a The Guardian.
Sem Oroszország, sem Ukrajna nem tudja sikeresen végrehajtani a harckocsitámadási taktikáját a fronton.
A sík terep és a rengeteg drón az égen lehetetlenné teszi a meglepetést
– mondta Riley Bailey, a washingtoni Institute for the Study of War kutatóközpont Oroszországgal foglalkozó szakértője a Business Insidernek.
„Sok gépesített manőverháború valamilyen szinten a meglepetésen alapszik, a gyors előrelépés és az ellenség meglepésének képességén. Minden jel szerint a jelenlegi arcvonal mentén ez nem igazán lehetséges” – fogalmazott. Ennek egyik oka a kelet- és dél-ukrajnai sík táj – a páncélozott járművek oszlopainak nincs hova bújniuk. Egyes területeken „minden lapos, és bárki látható, amint mérföldeket sétál” – mondta Bailey.
Egy másik ok, hogy sok drón van az égen: mind Oroszország, mind Ukrajna nagymértékben támaszkodik a megfigyelésre és a támadó drónokra, a katonák szerint egyes csaták során az égbolt sűrűn tele van drónokkal.
A szakértő szerint ezért is szenvedett veszteséget Oroszország és Ukrajna is, amikor harckocsioszlopokat és más páncélozott járműveket próbált bevetni. Lényeges azonban, hogy Ukrajna gyorsan felhagyott ezzel a költséges és hatástalan taktikával, miközben Oroszország többször is megismételte a tankrohamokat, súlyos veszteségeket szenvedve.
A járművek és harckocsik áttörésének hiánya, valamint az, hogy mindkét félnek nehézséget okozott, hogy meglepje egymást, hozzájárult a csata brutális jellegéhez és ahhoz, hogy egyik fél sem ért el jelentősebb áttörést
– magyarázza a szakértő.
Ukrajnának nagyon nehéz lesz fenntartani az F–16-os vadászgépeket – mondta Jurij Ihnat, az Ukrán Fegyveres Erők légierő-parancsnokságának tanácsadója a Rada nevű televíziós csatorna adásában.
Jelenleg négyféle szovjet repülőgépünk van, a nyugati F–16-osokat még szeretnénk átvenni, mindez nem egyszerű, különösen a különböző típusú berendezések karbantartása
– mondta.
Ihnat ugyanakkor megjegyezte, hogy a jövőben Ukrajnának nyugati vadászgépekre és helikopterekre kell átállnia. „A NATO repülőgépeinek felépítése meglehetősen tipikus, de minden egyes repülőgéptípus további terhet jelent a biztosítása, fenntartása és üzemeltetése szempontjából” – tette hozzá.
A múlt héten a Berlingske hetilap arról írt, hogy Dánia a tervezettnél hat hónappal később szállít F–16-os vadászgépeket Ukrajnának. Ignat később kétségeit fejezte ki a szállítások késedelmével kapcsolatban.
Dánia és Hollandia voltak az első országok egyébként, amelyek megállapodtak abban, hogy Ukrajnának amerikai F–16-os vadászgépeket szállítanak. A Fehér Ház megerősítette, hogy Kijev a pilóták kiképzésének befejezése után kapja meg a harci gépeket a harmadik országoktól.
Ignazio Cassis, a svájci külügyminisztérium vezetője a davosi Világgazdasági Fórum konferenciáján elmondta, hogy
Oroszországot be kell vonni az Ukrajnai békefolyamatba.
„Anélkül ugyanis soha nem lesz béke, hogy az orosz fél véleményét meg ne hallgatnánk. Így vagy úgy, de meg kell találni a módját” – tette hozzá.
Donald Trump volt amerikai elnök nemrég Iowában tartott kampányrendezvényt az idei elnökválasztásra készülve, és az eseményen többek közt a harmadik világháború kitörésének veszélyéről beszélt.
Szerintem sosem volt ekkora a harmadik világháború kitörésének veszélye, mint most. És, mint minden beszédemben elmondom, én meg fogom akadályozni a harmadik világháború kitörését
– mondta Trump az orosz állami hírügynökség szerint, majd arról beszélt, hogy ellenlábasa, Joe Biden „rendkívül inkompetens”, és csak a választási csaláshoz, illetve a politikai ellenfelei üldözéséhez ért.
Január 15. és 17. közt Oroszországban tesz látogatást Észak-Korea külügyminisztere, Cshö Szonhi – közölte Észak-Korea állami hírügynöksége a The Kyiv Independent szerint.
A jelentésben azt írták, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hívta meg koreai partnerét. A látogatás konkrét célját nem jelentették be, de valószínűsíthető, hogy többek közt katonai együttműködésről is szó lesz (Észak-Korea korábban számos tüzérségi lövedéket, köztük rakétákat is átadott Oroszországnak a háborúhoz).
Az ukrán elnök egy vasárnapi videóban beszélt arról, hogy az Egyesült Királyság után más hatalmakkal is biztonságpolitikai egyezményt tervez kötni.
Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság volt az első hatalom, amellyel kétoldalú egyezményt kötöttek a biztonságpolitika területén, de a közeljövőben több másik országgal is hasonló egyezményt kötnének. Mint mondta, az efféle egyezségek növelik Ukrajna önbizalmát az orosz agresszió elleni védekezés idején, és megerősítik az ország biztonságát addig, amíg nem tudnak csatlakozni a NATO-hoz.
Lépésről lépésre erősítjük meg Ukrajnát
– mondta Zelenszkij.
Kitoloncolták Lettországból Borisz Katkovot, a Lett–Orosz Együttműködési Tanács elnökét.
A lett LSM hírportál szerint a kettős állampolgár Katkovot az állambiztonság kérésére Rihards Kozlovskis lett belügyminiszter helyezte fel az országban nemkívánatos személyek listájára. A hivatalos indoklás szerint Katkov „éveken át rendszeresen végzett tevékenységet Oroszország javára”, és ezért veszélyt jelent az ország biztonságára nézve.
A 82 éves Katkovot a belügy január 10-én értesítette egy levélben arról, hogy kitoloncolják. Január 12-én meg is jelentek nála a határőrség emberei, és egy órát adtak neki, hogy felkészüljön, majd a határra kísérték, ahol át is lépett Oroszországba (családjának többi tagja viszont Lettországban maradt, beleértve feleségét, gyermekeit és unokáit).
Katkovról egyébiránt azt lehet tudni, hogy még 1966-ban érkezett Lettországba, ahol katonai komisszárként dolgozott. Végül 1991-ben vonult vissza ezredesi rendfokozatban. 1998-ban egy speciális, állampolgársággal nem rendelkező személyek számára kiállított útlevelet kapott Lettországban, 2000-ben pedig az orosz állampolgárságot is felvette.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő provokatívnak nevezte Katkov kiutasítását, és hozzátette, hogy szerinte ezzel a lettek meg akarják félemlíteni az országban élő orosz kisebbséget.
Valerij Zaluzsnij a Telegram-oldalán számolt be a fronton tett látogatásáról.
Közlése szerint a tavrijai és odesszai hadseregcsoportokat látogatta meg a hadsereg vezérkari főnökével, Szerhij Saptalával.
A főparancsnok szerint „gyümölcsöző” munkát végeztek a hadseregcsoportok parancsnokaival és a dandárparancsnokokkal közösen a Donyecki, Herszoni és Zaporizzsjai területeken, és több olyan lépésről is megegyeztek, amely növelheti a csapatok hatékonyságát.
A Kurszki területen található Tetkino faluban dróncsapás történt vasárnap – közölte Roman Sztarovojt, a régió kormányzója.
Hozzátette azt is, hogy a támadásban egy ember megsérült, akinek repeszek fúródtak a testébe. Őt közepesen súlyos sérülésekkel kezelik.
Észtország kormányfője, Kaja Kallas a The Kyiv Independentnek adott interjút, amelyben többek közt arról is beszélt, hogy miért van szükség a nyugati orosz érdekeltségek lefoglalására és arra, hogy ezeket Ukrajnának adják át.
A politikust annak apropóján kérdezték erről, hogy az észt parlament szakbizottsága tavaly novemberben már meg is indított egy eljárást ebben az ügyben. Kaja Kallas azt mondta, hogy
a Nyugaton lefoglalt orosz vagyonból a becslések szerint Ukrajna újjáépítésének 80 százalékát fedezni lehetne.
Kifejtette: azok, akik a lépést ellenzik, arra hivatkoznak, hogy a tulajdonjogot nem lehet megszenségteleníteni, „de a tulajdon joga nem kizárólagos, és a tulajdonjogot már így is megsértették az érdekeltségek befagyasztásával” – mondta.
A politikus azt is hozzátette, hogy emiatt Oroszország jogos követelést fogalmazhat meg a Nyugattal szemben, viszont Ukrajnának is van egy jogos követelése Oroszországgal szemben (a háborús károk megtérítését illetően). Mint mondta, mindent megtettek azért, hogy az észt parlament eljárása jogi szempontból „golyóálló” legyen, de jogászként ő maga sem biztos abban, hogy ezt sikerült megvalósítani. Ugyanakkor hozzáfűzte:
Azt hiszem, hogy a külföldi politikusok is kezdik megérteni, hogy nem a mi adófizetőinknek kellene kifizetniük azt a kárt, amelyet Oroszország okozott.
Vasárnap délelőtt Ukrajna egész területén légiriadót rendeltek el rakétatámadás lehetséges veszélye miatt.
Az ország legtöbb régiójában kora reggel is volt már egy riadó, akkor végül nem történt csapás. A délelőtti riadót azért rendelték el, mert rakéták kilövésére képes MiG–31K gépek szálltak fel Oroszországban, a mozdoki légitámaszponton.
Vlagyimir Putyin vasárnap, egy sajtótájékoztatón azt ígérte, hogy az Oroszország keleti felén található Jakutföldre utazik a közeljövőben.
Az orosz elnök azt mondta, hogy már több alkalommal is volt elnökként a régióban, de sajnálja, hogy a mostani, év eleji távol-keleti útján nem tudott ellátogatni oda.
A repülő egyszerűen nem tud leszállni, amikor -50 fok van
– mondta Putyin, hozzátéve: lehet hogy tavasszal vagy nyáron sikerül napirendre tűzni a látogatást, ez már tervben is van.
[...] ott mindig van mit csinálni. Ez egy nagy köztársaság, Franciaországénál 5-6-szor nagyobb a területe. Kolosszális, egyszerűen kolosszális ásványi erőforrásai vannak. Az ott élő emberek pedig nagyon érdekesek, nagyon tehetségesek
– mondta az orosz elnök.
Az ukrán hadsereg vezérkara vasárnap reggeli jelentésében közölte, hogy a légierő 11 csapást mért az oroszokra – írja a The Kyiv Independent.
Hozzátették azt is, hogy az ukrán tüzérségi (rakétás) erők is több csapást mértek az orosz tüzérségre, légvédelmi rendszerekre és egyéb eszközökre. Ezzel párhuzamosan az oroszok 32 alkalommal rakétatámadást, 91 alkalommal pedig légicsapást intéztek az ukrán csapatok ellen a jelentés szerint.
A hadijelentésben azt is állították, hogy Kupjanszk irányában, Sinkivka térségében négy orosz támadást vertek vissza. Liman város irányában is négy visszavert támadásról számoltak be, ezeket Makijivka és Ternij közelében indították az oroszok.
Olga Romanova orosz aktivista a német Bild című lapnak azt mondta, hogy az orosz börtönkolóniákban egyszerűen lekapcsolják a fűtést, így próbálják a rabokat arra kényszeríteni, hogy menjenek Ukrajnába harcolni – írja az RBK Ukrajna.
Az oroszok korábban is toboroztak elítélteket a fegyveres erejükbe, de akkor a fogvatartottak még a Wagner-csoportot, vagyis az orosz zsoldoshadsereget erősítették. Romanova szerint most ismét elítéltekkel akarják erősíteni a hadsereget azzal, hogy elviselhetetlenné teszik a börtönben a viszonyokat.
Az aktivista azt is hozzátette, hogy Oroszországban három olyan csoport van, amelynek tagjai iránt a többségi társadalom nem érez szolidaritást, és ezért nem számítanak érzékeny veszteségnek a fronton: az elítéltek, az elszegényedett orosz régiók nemzeti kisebbségei, valamint azok, akik nemrég kapták meg az orosz állampolgárságot. Közülük az elítélteket kvázi tömeghadseregként küldik a frontra Romanova szerint.
Az aktivista azt is megjegyezte, hogy mindez már nemcsak a férfiakat, hanem a nőket is egyre gyakrabban érinti: állítása szerint egyre több elítélt nőt küldenek a frontra, és már legalább 1000 olyan nőről tudnak, aki Ukrajnában harcol.
Jarina Csornoguz tengerészgyalogos és katonai nővér közölte: támogatja a nők mozgósításának ötletét – írta az Unian.
Csornoguz kijelentette, a tapasztalat is azt mutatja, hogy az ukrán nők hasznosak lennének a fronton, és szerinte mintegy 100 ezer nő mozgósítható Ukrajnában.
Azok a nők, akik mindennap sportolnak, súlyokat emelnek vagy sokat kirándulnak nehéz hátizsákokkal, csatlakozhatnának katonának, felderítőnek. Sok ilyen nő van Ukrajnában
– írta Csornoguz a Facebookon.
A washingtoni Institute for the Study of War (ISW) kutatóközpont legfrissebb jelentésében felhívta a figyelmet többek közt arra is, hogy Ukrajna több mint 20 orosz rakétát tudott rádióelektronikus eszközökkel hatástalanírtani a szombat hajnali orosz csapásban.
Minderről az ukrán légierő számolt be még szombat délelőtt. Az ISW megjegyezte: Ukrajna már korábban is képes volt arra, hogy ilyen eszközökkel orosz drónokat hatástalanítson,
az viszont újdonság, ha most már a rakéták ellen is tudnak ily módon védekezni.
Mint megjegyezték, az oroszok és ukránok közt állandóan folyik egyfajta technológiai verseny a csapásmérés és az azzal szembeni védekezés területén.
Hozzátették azt is, hogy Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője megjegyezte: a szombati orosz csapást hasonló eszközökkel és módon hajtották végre az oroszok, mint több korábbi csapásukat, például a január 8-i támadásukat is. E nyilatkozatból arra lehet következtetni, hogy Ukrajna megfigyeli az orosz támadások jellegzetességeit, és ezáltal igyekszik alkalmazkodni, fejleszteni védelmét – írta az ISW.
Az Unian szerint az orosz erők egyre gyakrabban használnak vegyi fegyvereket Ukrajnában, megsértve ezzel a nemzetközi Vegyifegyver Tilalmi Egyezményt.
Az ukrán vezérkar jelentése szerint az oroszok főként könnygázt használnak. A vezérkar arról is beszámolt, hogy a háború kezdete óta az orosz csapatok 626 alkalommal, 2024-ben pedig legalább 51 alkalommal használtak vegyi fegyvert.
Szombaton egy egyházi bíróság döntött arról, hogy kitiltják az egyházból Alekszij Uminszkij orosz pópát azért, mert nem volt hajlandó elmondani az egyházi által előírt imát.
A bíróság szerint Uminszkij megszegte a papi esküjét azzal, hogy megtagadta a „Szent Ruszért” elmondandó imát. Ez utóbbit az egyház vezetője, Kirill pátriárka tette kötelezővé az egyházi szertartásokon 2022 őszén. Az imában arra kérik Istent, hogy segítse győzelemre az oroszokat.
A The Guardian szerint több tucatnyi orosz pópa tagadta meg az ima elmondását, helyette gyakran a békéért imádkoztak inkább. Uminszkij esete azért tűnik ki a többi közül, mert ő ismert lelki vezetőnek számított: több mint 30 évet töltött az egyház szolgálatában Moszkvában, sokan ismerték a karitatív szervezetekben végzett tevékenysége miatt is, és ő vezette például Mihail Gorbacsov egykori szovjet főtitkár gyászszertartását is 2022-ben.
Mihajlo Fedorov ukrán miniszterelnök-helyettes arra biztatta az ukrán civileket, hogy végezzenek el egy tanfolyamot, és azt követően készítsenek házilag barkácsolt drónokat a hadseregnek.
A miniszter azt mondta: a „népi drónprojekt” keretében egy olyan mérnöki kurzust végezhetnek el az érdeklődök, amelyet követően házilag is el tudnak készíteni egy kis méretű FPV-drónt.
Az érdeklődöket oktatók is segítik (akár Zoom-híváson keresztül is), valamint a szükséges szerszámokat és alapanyagot is biztosítják nekik. Az elkészített drónokat később szakértők tesztelik, mielőtt a frontra kerülnék azokat.
Fedorov azt is megjegyezte, hogy a projekt pilotprogramjának keretében már több mint 100 drón megérkezett a hadsereghez. Állítása szerint az eszközök több mint 80 százalékát megfelelően készítették el a civilek, a többinél bizonyos módosításokra volt szükség. A miniszter hangsúlyozta: ezek a drónok kulcsfontosságúak lehetnek a háború kimenetele szempontjából.
Magyarország területére 2024. január 13-án az ukrán–magyar határszakaszon 4879 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 9568 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 68 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.