Ecuador lakosságát évek óta bűnszervezetek terrorizálják. A ciklikusan elszabaduló erőszakhullám a múlt héten ismét újult erővel tért vissza. A felfordulásra válaszul az új ecuadori elnök, Daniel Noboa, majdhogynem hadiállapotot hirdetett az országban. De kik ezek a bandák, amelyek ennyi kárt okoznak a dél-amerikai országban élőknek, és miként lehetséges, hogy az állam eddig szinte semmit sem tudott tenni a börtönökből igazgatott, agresszív, drogcsempész szervezetekkel?
Ecuador 2021 óta komoly közbiztonsági gondokkal küzd, mivel az ország alvilágában három évvel ezelőtt hatalmi vákuum keletkezett, amelynek hatására komoly börtönleszámolások kezdődtek a rivális drogkartellek között.
Egy idő után már az utcák is az agresszív bandák fegyveres konfliktusainak színhelyévé váltak.
Fontos tudni, hogy a bűnszervezetek rengeteg taggal rendelkeznek, ezért elfogásuk utáni elhelyezésük nehézkes, mert a büntetés-végrehajtási intézetek alulfinanszírozással küzdenek. Ez a két faktor eredményezte azt, hogy az állam bizonyos börtönök felett teljesen elveszítette az irányítást, és így történhettek meg az erőszakspirált beindító elítéltek közötti leszámolások.
Az előző elnök, Guillermo Lasso és kormánya tehetetlennek bizonyult a válság kezelésében.
Azonban a sors fintora, hogy miközben a csendes-óceáni partvidéken elterülő városok lakosságát folyamatosan terrorizálta és aktívan sarcolta a maffia, az ország parlamentje egy ettől teljesen eltérő, korrupciós vád miatt indított az államfő ellen bizalmatlansági eljárást. Az ítéletet Guillermo Lasso nem várta meg, inkább önként távozott tisztségéből.
Az októberi előrehozott választást Daniel Noboa, egy banánültetvényes oligarcha fia nyerte meg, aki azzal az ígérettel kampányolt, hogy le fog számolni az ország lakosságát rettegésben tartó erőszakos drogkartellekkel. Elnökségének második hónapjához érve
az alvilág azonnal tesztnek vetette alá az ifjú, 36 éves államfőt azzal, hogy Január 7-én a Los Choneros és más bűnszervezetek összehangolt, erőszakos félelemkeltő akciókat indítottak országszerte.
Az erőfitogtatásra az adott okot, hogy Noboa szeretné a bandatagokat áthelyeztetni más börtönökbe (emellett salvadori mintára létrehozni egy hatalmas új börtönt), hogy így bontsa meg a fogházakat uraló különböző erőszakszervezetek egyeduralmát és szervezeti struktúráját. Sok elítélt attól tart, áthelyezés esetén a többi börtönt uraló rivális szervezetek végeznek velük. Ezért a bandák szabadlábon lévő tagjai – hogy az áthelyezés ellen nyilvánosan tiltakozzanak – megszálltak egy tévécsatornát, és a teljes stábot túszul ejtették. Eközben a benti bűntársak újabb börtönökben vették át az irányítást, és több börtönőrt is elraboltak, akiket továbbra is fogva tartanak.
Az eddigi hírek szerint a terrorakcióknak minimum tizenhat halottja van.
A dél-amerikai országban nem ez az első alkalom, hogy a bandák nyíltan és erőszakosan dacolnak az állammal. 2021 óta több bíró, ügyész és még egy – a bandák elleni erőszakos fellépés mellett kampányoló – elnökjelölt, Fernando Villavicencio is a kartellek áldozatává vált. Az újabb és újabb börtönlázongásokban és börtönmészárlásokban pedig mintegy 600 ember vesztette életét az elmúlt három évben.
A bűnszervezetek műveleti központja az ország csendes-óceáni partvidékén elterülő Guayaquil. Ez a kikötőváros egyrészt kulcsfontosságú állomása a Peruból és Kolumbiából érkező, majd onnan Európába, Ázsiába és Észak-Amerikába továbbinduló kábítószer-csempészetnek. Másrészt, két hatalmas börtön is található itt, a Penitenciaría del Litoral és a Regional (tartományi börtön). Ezek a monstrumok nagyjából 10 ezer bandatagot tartanak bezárva. Ezek azok a büntetés-végrehajtási intézetek, ahonnan a különösen erőszakos szervezetek érdemi részét irányítják.
A maffia azért tudja innen mozgatni a szálakat, mert ezek a helyek valójában csak a nevükben börtönök.
A valóságban a bűnszervezetek átvették a teljes infrastruktúra feletti irányítást, azaz elzárt bűnözővárosokként működnek. Ők döntik el, hogy ki léphet be oda, és ki hagyhatja el az intézet területét. Egy, az El País című lapnak nyilatkozó börtönőr felidézte, hogy a fegyintézetekben konkrétan egy párhuzamos társadalom működik:
„Saját üzleteik vannak. A Regionalban amint belépsz, sült csirkével és más ételekkel kínálnak egy büfékocsiról. Ezek a vállalkozások pedig arra szolgálnak, hogy fenntarthassák a társadalmi szerkezetet, amit létrehoztak”
– világosította fel a névtelenül nyilatkozó börtönőr a spanyol lapot.
Felmerülhet a nyilvánvaló kérdés, hogy a csirkék, a büfékocsi, valamint a korábbi és legújabb börtönlázadások fegyverei (köztük bombák), továbbá az alkohol és a drogok hogyan kerültek a börtön falain belülre. A külföldi sajtóban két eltérő narratíva él. Az egyik szerint a rabok drónok segítségével kapják az illegális tárgyakat és fegyvereket. A másik szerint egyszerűen arról van szó, hogy a börtönök felügyeletéért felelős állami szervezet, az SNAI annyira korrupt és alulfinanszírozott, hogy
az őrök jó pénzért beviszik az elítélteknek a tiltott tárgyakat.
Az Amerikai Emberi Jogi Bizottság már 2021-ben figyelmeztette Ecuadort egy jelentésben, hogy a börtönrendszer az évekig tartó kormányzati elhanyagolás miatt olyan súlyos korrupciós gondokkal küzd, hogy már maguk a rabok kormányozzák az intézményeket.
Ez az illegális önkormányzatiság a következőképpen szerveződik: a legerősebb banda vezére minden hálókörletbe kijelöl egy menedzsert. Ez a menedzser felel a konfliktusok rendezéséért és ő jelent a történésekről a hierarchia csúcsán lévő vezérnek. Továbbá bérleti díjat szed, mert mint említettük, ezek az intézmények a végletekig túlterheltek, így – hacsak nem akar valaki a földön aludni – a cellákért fizetni kell. Egy négy férőhelyes (két emeletes ágyból álló) szoba egyik fekhelyének bérlése nagyjából 300 dollár (jelenlegi árfolyamon 104 ezer forint), a jó, légkondicionálóval is ellátott magánszobák 1500 dollárba (519 ezer forintba) kerülnek.
A börtönkonfliktusok sok esetben a férőhelyek miatt törnek ki, de amellett, hogy sokaknak nem jut szoba, a bandák azért is véres háborúkat vívnak minden börtönszárnyért, mivel egy ilyen körlet nagyjából, havi 20 ezer dollárt (azaz hatmillió forintot) hoz annak a bandavezérnek, aki átveszi az irányítást.
Hét olyan bűnszervezetről tudni, amelyek megszállták Guayaquil börtöneit. A Regional egy épület, amely három körletből áll, mindhármat a Los Choneros irányítja. A Choneros sokáig monopolhelyzetben volt az alvilági ügyletekben, egészen addig, amíg 2020 végén ismeretlen tettesek meggyilkolták a szervezet vezetőjét, Jorge Luis Zambranót. Ezután az addig Zambranóhoz hű kisebb bandák szép lassan elkezdtek függetlenedni az anyaszervezettől, majd nyílt konfliktusba kerültek vele. Az első börtönmészárlás a drogbáró halála után két hónappal, 2021. február 23-án történt Guayaquil másik börtönében Penitencieríában. Annak az lett az eredménye, hogy nemcsak az egész ecuadori büntetés-végrehajtási rendszer, hanem az ország utcái is lángba borultak.
A Penitenciaría 12 épületből áll. Korábban a Choneros, napjainkban viszont már hat különböző banda ellenőrzi ezt a tucatnyi épületet. Három Zambrano Chonerosából vált ki: a Los Lobos (amely valószínűleg az elnökjelölt haláláért felelős), a Tiguerones és a Chone Killers. Ezek mellett bizonyos körleteket a nemzetközi Latin Kings, az Águlias Fatales és a Mafia elnevezésű szervezet irányít. Ezek a bandák az összes létező illegális tevékenységgel foglalkoznak, a drogcsempészet mellett prostituáltak futtatásával, védelmi pénz szedésével, emberrablással, utcai rablásokkal és megannyi mással.
Ecuador valójában már régóta nem ura a börtöneinek. Az egész érzékeny igazgatási egyensúlyt csak a Los Choneros banda egysége tartotta fent, ami az állam helyett tartotta kordában a kisebb szervezeteket. Amint Zambaranóék hatalma megrendült, a káosz eluralkodott, és nyilvánvalóvá vált, hogy az Ecuadori kormányok nem tudják kezelni a kialakult helyzetet, az állami erőszakszervezetek alulfinanszírozottsága és korrupciója miatt.
Mára ezek a börtönök külön entitásokként működnek az állam területén belül, és onnan irányítják a társadalmat rettegésben tartó műveleteiket.
A január 7-i terrortámadások után az új elnök, Noboa 60 napos válsághelyzetet hirdetett, majd egy beszédben kijelentette, hogy az ország „belső fegyveres konfliktusban áll”. A 36 éves elnök a hadsereggel próbálja orvosolni az újra fellángoló krízist, amit Ecuador többi egyenruhás szervezete eddig nem tudott hatékonyan kezelni. A katonaság jogköreit jelentősen kibővítette az, amikor az országban tevékenykedő 22 bandát egy elnöki rendelettel terrorszervezetté minősítette. A határozott fellépés azonban egyelőre csak patthelyzetet eredményezett. Guayaquil börtöneit a hadsereg teljesen körbezárta, és a katonák jelenleg is farkasszemet néznek a börtönőröket is túszul ejtő bűnszervezetekkel.
(Borítókép: Katonatisztek illegális tárgyak után kutatnak egy személyautóban La Marínnál 2024. január 12-én Quitóban. Fotó: Franklin Jacome / Agencia Press South / Getty Images)