Mint arról korábban az Index is beszámolt, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn találkozott Ungváron ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával, valamint Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével. Előbbi interjút adott az Ukrinformnak, amelyben elmondta, a lehető legtöbbet hozták ki a megbeszélésből.
Ungvárra látogatott hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki kijelentette, történtek ugyan biztató lépések a bizalmi légkör helyreállítása felé Magyarország és Ukrajna között, azonban hosszú még az út odáig, és sok munkára lesz szükség, amire hazánk készen áll.
Szijjártó Péter a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Magyarország továbbra is kiáll Ukrajna integritása mellett. A találkozón szó volt
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a találkozó után interjút adott az Ukrinformnak, amelyben elmondta, magyar kollégájával 2022 óta nem találkoztak, leszámítva egy rövid brüsszeli találkozót. Szerinte ez a megbeszélés már időszerű volt, és hasznosnak értékelte.
A lehető legtöbbet hoztuk ki belőle. Először is, Péter nem mondott semmi rosszat
– mondta nevetve. Hangsúlyozta, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jól tette, amikor arról beszélt, hogy Magyarország elismeri és tiszteletben tartja Ukrajna területi integritását.
A találkozóval kapcsolatban elárulta, őszintén beszéltek egymás szándékairól és aggodalmaikról. „A magyarok bizalmatlanok velünk szemben, mi bizalmatlanok vagyunk velük szemben – a különböző körülmények miatt ez érthető. És az, hogy minderről beszéltünk, szerintem nagyon fontos. Körülbelül két órán át ültünk szemtől szemben, és főleg három témát vitattunk meg” – mondta a miniszter.
A témák közül elsőként a magyar kisebbség helyzetét emelte ki, másodikként a háborút említette.
Sokat beszélgettünk Putyin logikájáról, arról, hogy miért nincs értelme most tárgyalóasztalhoz ülni velük, és Szijjártó a maga részéről elmondta, hogy a magyarok miért találkoznak az oroszokkal, és hogyan látják a béke felé vezető utat
– magyarázta. A harmadik téma az Orbán–Zelenszkij-találkozó volt, és az, hogy milyen eredményei lehetnek egy ilyen csúcsnak.
Kuleba azonban elmondta, mindvégig aggasztotta a mondat, amelyet állandóan hall a magyaroktól: „Adjatok vissza minden jogot a magyar kisebbségnek.” Mint mondta, egy átfogó listát kért arról, hogy pontosan mit kell visszaadni. Egy tizenegy pontból álló listát kapott, amelyet korábban már Menczer Tamás is említett.
Ezek többsége nagyon konkrét oktatási kérdéseket érint, amelyek közül sok nem annyira alapvető akadályokon, mint inkább az Ukrajnával szembeni bizalmatlanságon alapszik. Tapasztalatom szerint beszélgetni kell a magyarokkal. Többek között azért, hogy a bizalmatlanságot megszüntessük, mert akkor kiderül, hogy sokkal kevesebb akadály van, mint amennyi látszik
– emelte ki az ukrán külügyér. Hozzátette, hogy erre a célra egyébként külön bizottságot hoztak létre, amely alaposan kivizsgál minden aggályt.
Az interjúban szóba került Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnökének évértékelője is, amelyben a magyar politikus arról beszélt, ha a háború következtében megszűnne Ukrajna államisága, egyetlen magyarországi pártként a Mi Hazánk Mozgalom „igényt tart Kárpátaljára”.
Ezzel kapcsolatban Kuleba feltette a kérdést: „Miért kellene elhallgatni egy Ukrajnát fenyegető magyar radikális politikus nyilatkozatát?”
Ezért is mondtam, ha Putyinnak beletört a foga Ukrajnába, akkor a magyar jobboldalnak is beletörik
– kommentálta Toroczkai nyilatkozatát.
Végül arról is kérdezte a lap az ukrán diplomatát, hogy mikor nevezik ki Fegyir Sándort Ukrajna magyarországi nagykövetének. A külügyminiszter elmondta, két oka is van annak, hogy ez még nem történt meg. Az egyik egy jogi jellegű, ugyanis az ukrán fegyveres erőknél szolgált.
A másik okként azt nevezte meg, hogy újraindították a nagykövetjelöltek speciális ellenőrzését, azonban elárulta, hogy a leendő nagykövet jelenleg ennek az ellenőrzésnek a végső szakaszában van.
(Borítókép: Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter sajtótájékoztatót tart a magyar kollégájával és az ukrán elnöki kabinetfőnökkel folytatott találkozóját követően, a magyar és az ukrán határtól nem messze található Verhovinában 2024. január 29-én. Fotó: Kisbenedek Attila / AFP)