Az orosz megszállók továbbra is nyomást gyakorolnak Herszon jobb partjára, bejelentették, hogy esetleg visszatérnek oda. Ezt Natalija Gumenyuk, a dél-ukrajnai védelmi erők közös koordinációs sajtóközpontjának vezetője mondta egy táviratozás során.
Megjegyezte, hogy az orosz megszállók, akik a Herszon régió elfoglalt bal partját az orosz elnök márciusi „választására” készítik elő, azzal kérkednek, hogy visszatérhetnek a jobb partra.
Bár nyilvánvaló, hogy ez számukra egy teljesen beteljesületlen küldetés. Nem fogják tudni megcsinálni mind a környezeti adottságok, mind pedig a támogatás hiánya miatt. Nincsenek ilyen erőik és lehetőségeik
– hangsúlyozta Gumenyuk.
„Az ellenség nem hagyja abba a tevékenységét, keresi azokat az eszközöket és lehetőségeket, amelyeket a lehető leghatékonyabban tud alkalmazni. Megpróbál nyomást gyakorolni a dróntámadások segítségével” – tette hozzá Gumenyuk.
Elmondása szerint a polgári lakosságot veszik célba.
Gumenyuk megjegyezte, hogy az ellenség folytatja Herszon napi tüzérségi ágyúzását.
„Megpróbál lakónegyedek, kritikus infrastrukturális létesítmények irányába csapást mérni, hogy megnehezítse a jobb parti lakosok életét. Szintén alkalmazott és irányított légibombákat a Beriszlav körzetében” – mondta.
Az EU állandó képviselői megállapodtak abban, hogy külön számlát hoznak létre a befagyasztott orosz vagyonból származó adóköteles nyereség kamatainak jóváírására.
A belga elnökség minden részletezés nélkül megjegyezte, hogy az uniós nagykövetek „elvben megállapodtak egy olyan javaslatról, amely szerint a zárolt vagyontárgyakhoz kapcsolódó többletnyereséget Ukrajna talpra állításának támogatására használják fel”.
Az Egyesült Államok szintén támogatja a befagyasztott vagyonok elkobzásának ötletét – írja az Ukrajinszka Pravda.
Magyarország területére 2024. január 29-én az ukrán–magyar határszakaszon 3936 fő lépett be.
A román–magyar határszakaszon belépők közül 3770 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az MTI.
A beléptetettek közül a rendőrség 17 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Ismeretlen helyre helyezhették át az Oroszországban bebörtönzött Vlagyimir Kara-Murza orosz ellenzéki politikust abból a szibériai fegyházból, ahol szeptember óta raboskodott – közölte hétfőn felesége és ügyvédjei az MTI beszámolója szerint.
Jevgenyija Kara-Murza az X-en azt írta, hogy férje, aki két mérgezéses támadást is túlélt és emiatt idegrendszeri betegsége alakult ki, az utóbbi négy hónapot magánzárkában töltötte az omszki fegyházban.
Mindazonáltal azoknak a foglyoknak, akiket vasúti úton vagy rabszállítóval helyeznek át Oroszország egymástól távoli büntetés-végrehajtási intézetei között, sokáig „nyomuk veszhet”. Decemberben hasonló dolog esett meg Alekszej Navalnij elítélt orosz ellenzéki politikussal, akinek hollétéről hetekig nem voltak értesülések.
Az orosz büntetés-végrehajtási hivatal egyelőre nem reagált megkeresésre az orosz mellett brit állampolgársággal is rendelkező Kara-Murza hollétének ügyében, akit tavaly áprilisban huszonöt évi fegyházbüntetésre ítéltek hazaárulás és az orosz hadseregről szóló hamis állítások vádjával.
David Cameron brit külügyminiszter hétfőn felszólította Oroszországot, hogy haladéktalanul tájékoztassa az ellenzéki politikus jogi képviselőit Kara-Murza hollétéről.
„Mélyen aggódom Kara-Murzáért, egy brit állampolgárért, akit azért börtönöztek be Oroszországban, mert szót emelt az ukrajnai invázió ellen” – írta Cameron az X-en.
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!