Ugyan az Európai Bizottság először jóval nagyobb több pluszforrást szeretett volna kiharcolni az uniós költségvetés felülvizsgálata kapcsán, de a bizottság elnöke, Ursula von der Leyen elégedett az eredményekkel. Szerinte a tagállamok döntésével az EU képes lehet az előtte álló problémákat és prioritásokat kezelni.
Közös sajtótájékoztatót tartott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, miután a február 1-i rendkívüli uniós csúcson a tagállamoknak végül sikerült megállapodniuk az uniós pénzügyi keret (MFF) felülvizsgálatában.
Az ülésre azért került sor, mert Orbán Viktor magyar miniszterelnök a decemberi EU-csúcs ezen pontját megvétózta. Ezért sokan aggódtak amiatt, hogy a magyar kormányfő továbbra is élni fog a vétó eszközével, mert az MFF tartalmazott egy 50 milliárd eurós tételt, ami a honvédő háborút vívó Ukrajnát egészen 2027-ig segítené. Ez a támogatást 17 milliárdnyi vissza nem térítendő támogatásból és 33 milliárdnyi hitelből tevődik össze.
Ugyanakkor hiába tartottak Orbán vétójától, az ülés lényegi pontjában már a csúcs hivatalos kezdése után másfél órával megegyeztek – a magyar kormányfő az előtte lévő este Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel, majd Emmanuel Macron francia elnökkel tárgyalt, míg a csúcs reggelén hozzájuk csatlakozott von der Leyen, Michel, illetve Olaf Scholz német kancellár.
A sajtótájékoztatón Michel röviden arról beszélt, hogy a mostani megállapodás az EU egységét és vezetését mutatja, ezenkívül azt is érintette, fontos, hogy az Európai Unió ne csak ígérjen, hanem azokat teljesítse is. Utóbbi kapcsán megemlítette az Ukrajnának szánt, ám késlekedő lőszertámogatásokat is.
Az őt követő von der Leyen is elégedetten beszélt az ún. Ukrajna-keretről, amivel szerinte egy erős üzenetet küldtek Vlagyimir Putyinnak. Von der Leyen leginkább azt emelte ki, hogy a bizottság által kért költségvetés-módosítás 80 százalékát elfogadta a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács, amivel szerinte az EU képes lehet az előtte álló problémákat és prioritásokat kezelni.
Felsorolta, hogy az EU megerősítette eddigi vállalásait az illegális migráció elleni fellépésben, megerősítették az elkötelezettségüket a nyugat-balkáni partnerek és az EU déli szomszédai felé, emellett emlékeztetett: a tagállamok megállapodtak egy keretben, ami a természeti katasztrófák és a humanitárius válságok kezelését segíti elő, ahogyan az ún. STEP-eszközre átcsoportosított pénzekkel javítani tudják Európa versenyképességét a kritikus technológiák területén.
Ugyan a csúcs előtt a legtöbben leginkább Orbán Viktor Ukrajna kapcsán belebegtetett vétójával foglalkoztak, de emellett más, fontos kérdésekben is megállapodtak a tagállamok.
A magyar kormány által is elfogadott zárónyilatkozat szerint a 2027-ig tartó költségvetést összesen 64,6 milliárd euróval módosítják, amiből 33 milliárdot hitelfelvételből, 10,6 milliárdot átcsoportosítással finanszíroznak, a fennmaradó 21 milliárd eurót pedig a tagállami hozzájárulások növelésével – azaz évente 7 milliárd euróval fizetnek többet összesen a tagállamok.
A legnagyobb tétel az Ukrajna támogatására szánt pénzösszeg volt, ami összesen 50 milliárd eurót ölel fel.
Ebből 17 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás Ukrajna részére, 33 milliárd pedig hitel. A magyar kormány azt szerette volna kiharcolni, hogy az Ukrajnának szánt támogatást uniós költségvetésen kívüli alapból finanszírozzák, majd miután ezt az ötletet a többi tagállam elvetette, azt szerették volna elérni, hogy arról évente szavazzanak az Európai Tanácsban egyhangú döntéssel.
Végül ehhez képest egy sokkal inkább fellazított ellenőrző mechanizmust sikerült tető alá hozni: az Európai Bizottság évente készít jelentést az ún. Ukrajna-eszközről, amiről aztán az Európai Tanácsban vitáznak, kétévente pedig az Európai Tanács minősített többséggel felkérheti a bizottságot, hogy vizsgálja felül a támogatást, de csak amennyiben szükséges.
A második legnagyobb tétel az illegális migráció kezelése. Erre közvetlenül 2 milliárd eurót költenek majd az uniós pénzügyi keretből, amivel a tagállamokat segítik, viszont további 7,6 milliárd eurót fordítanak az ún. szomszédpolitikára, azonban ott is leginkább a migráció megfékezéséért fizetnek a Nyugat-Balkán, a déli szomszédok és Afrika országai számára.
Másfél milliárd euróval támogatják a stratégiai ágazatokban az Európai Unió versenyképességének növelést célzó STEP-eszközt (Stratégiai Technológiák Európáért Platform) – a mostani pluszforrásokkal a védelmi ipart fejlesztenék.
Ugyanennyi pluszforrást kap a szolidaritási és sürgősségi segélytartalék is.
A koronavírus-járványból való kilábalást segítő Next Generation EU miatt felvett közös hitel kamatainak törlesztésére további kétmilliárd eurót csoportosítottak át, mivel az infláció miatt nőtt a kamatfizetési kötelezettség – ez a fukarállamok legnagyobb követelése volt.