Fogyatkozik az Egyesült Államok törvényhozásának türelme Magyarországgal szemben, azonnali döntéshozatalt várnak Svédország NATO-csatlakozásának ügyében. Szankciók kiszabását helyezték kilátásba, amely akár a vízummentességet is érintheti.
Fogyatkozik az amerikai törvényhozók kétpárti csoportjának türelme, arra kérik Magyarországot, hogy haladéktalanul ratifikálja Svédország NATO-csatlakozási kérelmét – írja az Associated Press.
Jeanne Shaheen demokrata, és Thom Tillis republikánus szenátor csütörtöki közös nyilatkozatukban felszólították Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, hogy „késedelem nélkül mozdítsa előre Svédország NATO-csatlakozási jegyzőkönyveit”, és megjegyezték, hogy a folyamat feltartóztatása Budapest szövetségeseivel való kapcsolatait sértené.
Számos korábbi nyilvános kötelezettségvállalása ellenére Magyarország az utolsó NATO-tag, amely nem ratifikálta Svédország kérelmét, és az idő és a türelem is fogy. Magyarország tétlensége azt kockáztatja, hogy visszavonhatatlanul megsérti kapcsolatát az Egyesült Államokkal és a NATO-val
– írták a szenátorok.
Ben Cardin amerikai demokrata szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke Magyarország elleni szankciók kiszabását helyezte kilátásba nyilatkozatában, Orbánt „a NATO legkevésbé megbízható tagjának” nevezve. Mint mondta,
a magyarok elleni szankciók kezdeményezését is át kellene gondolni, különös tekintettel a magyarországi korrupció mértékére.
Ezt az évekkel ezelőtt elfogadott Magnyitszkij-törvény globális kiterjesztése tenné lehetővé, amely lehetőséget ad az USA számára, hogy emberi jogok vagy a jogállamiság sérelmére külföldön bűnöket elkövetett személyeket retorzióban részesítsen az Egyesült Államokban található vagyonuk befagyasztásával, amerikai vízumuk megtagadásával vagy visszavonásával, illetve azt is megakadályozhatja, hogy amerikai bankok, vállalkozások, magánszemélyek tranzakciókat bonyolítsanak le velük.
Cardin üdvözölte az Európai Unió csütörtöki döntését az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós segélycsomagról, de véleménye szerint ehhez le kellett győzni Orbán vétóját, ami a finanszírozás kisiklásával fenyegetett.
Orbán Viktor, valamint a magyar kormány tagjai többször hangsúlyozták, hogy nem Magyarország lesz az utolsó NATO-tagállam, amelyik támogatja Svédország csatlakozását, ehhez képest a 31 tagú katonai szövetségben Magyarország az egyetlen ország, amely még nem támogatta a csatlakozást. Mint kiderült, valakinek utolsónak is lenni kell.
A török parlament januárban megszavazta Stockholm kérelmét, amelyet már a török elnök is aláírt, így a figyelem a magyar döntésre terelődött, mivel a NATO-tagok Oroszország Ukrajna elleni támadása után a szövetség kiterjesztésére törekednek.
A magyar parlament még nem tűzte napirendjére a Svédország NATO-csatlakozásának jegyzőkönyveiről szóló szavazást, legutóbbi információk szerint jövő hét hétfőn, február 5-én rendkívüli ülés során tárgyalnak a képviselők a témáról.