Tisztelt olvasóink!

Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Fény derült Putyin fő céljára, az egész világra veszélyt jelenthet
• Zelenszkij hatalmas tisztogatásra készül, egy sor vezetőt tehet lapátra
• Még a héten napirendre kerül az ukrán parlamentben a botrányos mozgósítási törvénytervezet
• Vitalij Klicsko kiáll Zaluzsnyij mellett: A társadalom nincs felkészülve ilyen változásra
• Ukrán képviselő: lemond Zaluzsnyij, brit nagykövet lesz
• Ukrán képviselő: Ha nem akarsz harcolni, úszd át a Tiszát

Tartsanak velünk kedden is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfői beszédében kommentálta Julija Laputyina ukrán veteránügyi miniszter lemondását – írja az Ukrajinszka Pravda.

Ma reggel Denisz Smihal miniszterelnökkel a hősök politikájának, a veteránok politikájának megerősítéséről tárgyaltunk. Olyan lépésekről, amelyek leküzdik az ezen a területen meglévő problémákat, és bizalmat adnak népünknek. Lépések az újraindításhoz

– mondta az ukrán elnök. Hozzátette, hogy Ukrajnának minden területen erőre, friss energiára és megfelelő vezetésre van szüksége.

Meg kell nyernünk ezt a háborút. És ebben az évben a lehető legtöbbet kell tennünk, még többet is, mint amennyit lehet

– jelentette ki Zelenszkij.

Joe Biden amerikai elnök hétfőn az X-en tett közzé egy posztot, melyben leírta, hogy a kétpárti nemzetbiztonsági megállapodásuk lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy folytassa az Ukrajna szabadsága mellett kiálló és védelmét támogató létfontosságú munkát.

Ha nem állítjuk meg Putyin irányítási vágyát, nem korlátozza magát Ukrajnára, és az Amerika számára felmerülő költségek növekedni fognak

– írja az elnök.

Az amerikai képviselőház republikánus párti vezetése ellenezte az Ukrajna megsegítését és az amerikai határ védelmét célzó szenátusi törvényjavaslatot, utóbbit kudarcnak nevezve.

A képviselőház ellenzi a bevándorlási törvényjavaslatot, mert az a határunk biztosításához szükséges szabályozás minden területén kudarcot vall, és valójában tovább növeli az illegális migrációt

– áll Mike Johnson képviselőházi elnök, Steve Scalise republikánus többségi vezető, Tom Emmer republikánus koordinátor és Elise Stefanik pártelnök közleményében.

A szenátus hétfőn bemutatott egy dokumentumot, amely a határbiztonságra, az Ukrajnának és Izraelnek nyújtott támogatásra szánt pénzeszközök elosztását javasolja. A törvényjavaslat összesen 118,28 milliárd dollár elkülönítését javasolja, ebből 60,06 milliárd dollárt Kijev támogatására. A határbiztonságra háromszor kevesebbet – 20,2 milliárd dollárt – terveznek költeni. Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hogy támogatja a kezdeményezést, és sürgette a kongresszust, hogy minél hamarabb fogadja el azt.

Sürgetjük a szenátust, hogy utasítsa el a dokumentumot

– hangsúlyozta a republikánus párt vezetése a RIA Novosztyi szerint.

A törvényjavaslatot számos republikánus politikus élesen bírálta. Így Donald Trump volt elnök megjegyezte, csak egy bolond vagy egy radikális baloldali demokrata szavazza meg a „szörnyűséges” dokumentumot. Mike Johnson képviselőházi elnök szerint a kezdeményezés kudarcra van ítélve.

Január közepén a Fehér Ház stratégiai kommunikációs koordinátora, John Kirby azt mondta, hogy az Egyesült Államok a finanszírozás leállítása miatt nem tud többé katonai segélyt küldeni Kijevnek. Az oda szánt pénzeszközök további kiutalása teljes mértékben a kongresszustól függ – tette hozzá.

Joe Biden amerikai elnök Ukrajnának szánt segélykérelmét mindkét képviselőháznak jóvá kell hagynia. A republikánusok ugyanakkor közölték, hogy addig nem támogatják a kijevi hatóságok számára történő pénzosztást, amíg az államfő adminisztrációja nem változtat az Egyesült Államok határának védelméhez való hozzáállásán. A republikánusok emellett vitatják a Kijevnek nyújtandó újabb több milliárd dolláros támogatás szükségességét anélkül, hogy további intézkedési tervet mutatnának be.

A nyugati médiában egyre gyakrabban hangoztatják, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió belefáradt az ukrán válságba, és gyengítik Kijev támogatását. Az NBC tévécsatorna szerint amerikai és európai tisztviselők már az ukrán hatóságokkal tárgyalnak az Oroszországgal folytatott béketárgyalások lehetséges következményeiről, beleértve azt is, hogy mit kellene Ukrajnának feladnia a megállapodás érdekében.

Az Orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) megakadályozta az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) által szervezett terrortámadást egy krími vezető ellen – jelentette a különleges szolgálat PR-központja.

A Krímben az orosz FSZB tisztjei őrizetbe vettek egy csoportot, amely a Szimferopolban lévő SZBU utasítására a krími hatóságok egyik képviselőjének gépkocsiját készült felrobbantani. A letartóztatottak beismerő vallomást tettek

– áll a kiadványban.

A gyanúsítottaknál lefoglaltak egy rádióvezérlésű improvizált robbanószerkezetet (IED), amely 1,9 kilogramm hexogén alapú töltetet tartalmazott, és amelyet egy Németországban gyártott, módosított DM22 típusú páncéltörő aknából készítettek. 

Az őrizetbe vett Bodnar azt mondta, hogy a garázsban, amelyet az SZBU megbízására találtak, egy aknát tároltak.

– mondta a gyanúsított.

A gyanúsított Sevcsenko viszont elismerte, hogy a megbízást az SZBU-tól 2023 októberében kapták, a támadás előkészítése idén január végétől február elejéig tartott.

Büntetőeljárás indult terrorcselekmény kísérlete, valamint robbanóanyagok vagy robbanószerkezetek illegális megszerzése, átadása, értékesítése, tárolása, szállítása, továbbítása vagy szállítása miatt. Az FSZB krími részlege a RIA Novosztyinak elmondta, hogy két hónapra letartóztatják a gyanúsítottakat.

Decemberben Alekszandr Bortnyikov, az FSZB igazgatója azt mondta, hogy Kijev a katonai kudarcok közepette aktívabban kezdett kémeket és szabotőröket küldeni Oroszországba, valamint kapcsolatokat létesített „azokkal az emberekkel, akik a mi területünkön vannak, hogy – ahogy ők mondják – hátulról árthassanak nekünk”.

Hangsúlyozta, hogy a különleges szolgálat aktívan azonosítja az ilyen embereket. Bortnyikov szerint proaktívan is lehet cselekedni. Az ügynökség igazgatója hozzátette, hogy a munka számos eredményét egyelőre nem hozzák nyilvánosságra, de később beszámolnak majd róluk.

Benyújtotta lemondását posztjáról Julija Laputyina veteránügyi miniszter – közölte hétfőn a Telegramon Tarasz Melnicsuk, a kormány képviselője a parlamentben.

A kormány képviselője ugyanakkor arra nem tért ki, milyen indokkal mondott le a miniszter.

A parlament 2020. december 18-án nevezte ki Laputyinát veteránügyi miniszternek Denisz Smihal kormányfő javaslatára. Laputyina azt megelőzően csaknem harminc évig szolgált az Ukrán Biztonsági Szolgálatnál (SZBU), azon belül több évig a kémelhárítási osztályon. 2014 áprilisában frontszolgálatot vállalt, az SZBU első csoportjának tagjaként Donyeck megyében a kramatorszki repülőteret őrizte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) volt tisztje, Igor Girkin által vezetett szakadár csoport támadásaitól. 2020-ban ő lett a második női tábornok Ukrajna történelmében.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál arra emlékeztetett, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a RAI olasz állami televíziónak adott, vasárnap sugárzott interjújában azt mondta, hogy több magas rangú tisztségviselő leváltásával „új kezdetet” fontolgat a csaknem két éve zajló orosz–ukrán háború menetében. Hetek óta olyan kiszivárogtatások jelentek meg az ukrán és a nemzetközi sajtóban, hogy az ukrán elnök Valerij Zaluzsnij menesztésére készül az ukrán fegyveres erők főparancsnoki posztjáról. Zelenszkij ugyanakkor kijelentette, hogy az esetleges változások túlmutatnak egyetlen személy leváltásán.

A Zaporizzsjai régióban biztonságossá tennék az iskolákat, hogy szeptember 1-től újraindulhasson a jelenléti oktatás – számolt be az RBC Ukraine. 

Ivan Fedorov, a Zaporizzsjai Regionális Államigazgatási Hivatal vezetője ennek érdekében tartott megbeszélést. Elmondása szerint a háborús idők ellenére fontos a Zaporizzsjai terület életkomfortjának javítása, hogy az emberek ne hagyják el a régiót.

Mindent meg kell tenni azért, hogy jöjjenek és építsék az életüket 

– mondta, hozzátéve, hogy prioritás az iskolák biztonságának megteremtése, és annak biztosítása, hogy az oktatási intézmények szeptember 1-jén teljes munkaidőben kezdjék meg működésüket. Az oktatási intézményekben óvóhelyeket alakítanak ki. 

A Zaporizzsjai Városi Tanács titkára  Anatolij Kurtev tavaly augusztusban jelentette be, hogy távoktatásban tanulnak a diákok, mert az ő biztonságuk a legfontosabb.   

Az Európai Bizottság és a Világbank-csoporthoz tartozó International Finance Corporation (IFC) garanciamegállapodást írt alá 90 millió euró értékben olyan beruházások támogatására, amelyek a magánszektor bevonásával segítik elő Ukrajna újjáépítését – írja az MTI.

A brüsszeli testület közleménye szerint a garanciamegállapodásnak köszönhetően az ukrajnai újjáépítésben részt vevő magánszektorbeli vállalatok által mobilizált beruházások várhatóan

Az uniós bizottság Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztost idézte, aki azt mondta, hogy a megállapodás újabb példája az unió és az IFC kiváló együttműködésének az ukrajnai befektetések fellendítése érdekében.

Az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Plusz (EFSD+) által biztosított garancia segíteni fog az ország infrastruktúrájának újjáépítésében, támogatja az üzleti szektort, és megerősíti gazdaságának ellenálló képességét

– mondta a magyar uniós biztos.

Fel kell függeszteni az Európai Unióból (EU) a harmadik országokba történő lőszerszállítást, és Ukrajnába átirányítani azt – jelentette ki Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Varsóban.

A Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszterrel megtartott közös sajtókonferencián Borrell bejelentette: Varsóból kijevi látogatásra utazik tovább. Ott az Ukrajna iránti további uniós biztonsági kötelezettségvállalásokról fog tárgyalni – közölte az MTI.

Ukrajna lőszerellátásának növeléséről beszélve Borrell a „leggyorsabb, legolcsóbb és leghatékonyabb” módnak a harmadik országokba történő lőszerszállítás átmeneti leállítását nevezte. „Ez nemcsak idő kérdése, ez készleteink nagyságának és minőségének kérdése is” – fogalmazott. Hozzáfűzte: „természetesen többet és gyorsabban kell tennünk, mert Ukrajnának győznie kell”.

A főképviselő kívánatosnak nevezte, hogy Ukrajna megtámadásának második évfordulóján újabb uniós szankciócsomagot hagyjanak jóvá.

Erről viszont még nincs végleges megállapodás a tagállamok között

– jegyezte meg.

Sikorski kijelentette: arra szólítja fel az amerikai Kongresszust, hogy hagyja jóvá az Ukrajnának szánt új támogatási csomagot. Felidézte: az Európai Tanács a múlt héten 50 milliárd euró értékű pénzügyi támogatásról döntött.

A lengyel külügyminiszter megköszönte Borrell hozzáállását a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételek kérdéséhez. Reményét fejezte ki, hogy e bevételeket, majd magát a befagyasztott vagyont is „az agresszió áldozatának” szánják.

A sajtóértekezlet után közzétett X-bejegyzésben Borrell hangsúlyozta: Sikorskival egyetértettek abban, hogy növelni kell az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, „többek között nagy hatótávolságú és légvédelmi rakétákkal”.

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár elítélte az Ukrán Fegyveres Erők Liszicsanszk elleni támadását – mondta el hivatalos képviselője, Stephane Dujarric a RIA Novosztinak.

A főtitkár elítél minden polgári lakosság és polgári infrastruktúra elleni támadást, beleértve Liszicsanszk lövetését is, amely állítólag sok civilt megölt vagy megsebesített

– mondta a forrás.

Dujarric emlékeztetett arra, hogy a civilek és a polgári infrastruktúra elleni támadásokat a nemzetközi humanitárius jog tiltja, ezek elfogadhatatlanok, és az ilyen műveleteket meg kell szüntetni.

Február 3-án az ukrán fegyveres erők megtámadtak egy épületet Liszicsanszkban, ahol egy pékség volt. Az előzetes adatok szerint 28-an haltak meg, köztük egy terhes nő és egy ötéves gyermek. A nyomozóbizottság szerint az ukrán csapatok az amerikai HIMARS MLRS-sel csaptak le a városra.

Liszicsanszk 2022 nyarán került a Luhanszki Népköztársaság irányítása alá. A várost elhagyó ukrán csapatok fontos közigazgatási épületeket robbantottak fel és semmisítettek meg. Az ukrán fegyveres erők továbbra is rendszeresen ágyúzzák Liszicsanszkot.

Hollandia további hat F–16-os vadászrepülőgépet készít elő, hogy azokat Ukrajnának szállítsa. Ezt Kajsa Ollongren, a holland védelmi minisztérium vezetője jelentette be az X-en – írja a TASZSZ.

Így összesen 24 vadászrepülőgépet szállítanak Ukrajnának, ahogyan azt korábban megígérték.

Borisz Nagyezsgyin orosz ellenzéki elnökjelölt-aspiráns hétfőn közölte, hogy az orosz központi választási bizottság munkacsoportja érvénytelennek találta az általa benyújtott támogatói listán szereplő nevek 15 százalékát – írja az MTI.

A tizenöt százalékos arány háromszor magasabb a támogatói aláírások esetében megengedett hibahatárnál.

Amennyiben hivatalos megerősítés is érkezik a vizsgálati eredményekről, a bizottság elutasíthatja a háborúellenes nyilatkozatokat tett Nagyezsgyin jelöltségét, és Vlagyimir Putyin hivatalban lévő elnök elleni indulását a márciusi orosz elnökválasztáson.

Az orosz központi választási bizottság szerdán hozza meg végső döntését az ügyben.

Nagyezsgyin a Telegramon bejelentette, hogy amennyiben a bizottság elutasítja felkerülését az oroszországi elnökválasztás szavazólapjára, a legfelsőbb bírósághoz fordul.

A 68. Eurovíziós Dalfesztivált a svédországi Malmőben rendezik. Az elődöntőkre május 7-én és 9-én, a döntőre pedig május 11-én kerül sor.

Február 4-én, vasárnap hirdették ki a 2024-es eurovíziós válogatás szombaton lezajlott döntőjének eredményét – írta meg a Kárpáti Igaz Szó.

A szavazáson 1 millió 167 ezer néző voksolt a résztvevőkre, ebből közel 700 ezer szavazatot szerzett Alyona Alyona és Jerry Heil párosa.

Őszintén hiszünk az igazság győzelmében, de egy zajjal teli világban csak akkor hallanak minket, ha összefogunk, és egységesen kommunikálunk

– mondták a dal tartalmáról és üzenetéről az énekesek.

Szergej Sojgu védelmi miniszter Szergej Szobjanyin moszkvai polgármesterrel együtt meglátogatta az Orosz Fegyveres Erőknél szerződéses szolgálatot teljesítők városi kiválasztási pontját – számolt be a védelmi minisztérium.

A katonai osztály vezetőjének és a polgármesternek beszámoltak az ellenőrző intézkedések és az orvosi vizsgálatok elvégzésének rendjéről.

A kiválasztási pont felszereltsége lehetővé teszi, hogy a szükséges teszteket és vizsgálatokat órákon belül, egyablakos ügyintézés keretében végezzék el – mutatott rá a védelmi minisztérium, hozzátéve, hogy a pont rendelkezik a jelöltek elszállásolásához szükséges összes feltétellel: pihenőszobákkal, szimulátorokkal, televíziókkal, valamint étkezdével, ahol ingyenes étkezést biztosítanak – írja a TASZSZ.

Dmitrij Peszkov terrortámadásnak nyilvánította az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) támadását Liszicsanszkban, aminek célpontja egy pékség volt – írja a TASZSZ.

Csak terrorcselekménynek lehet nevezni azt, amit a pékség ellen elkövettek az AFU katonái. Az áldozatok száma pontosan ennek a terrorcselekménynek a szörnyűségéről beszél

– fogalmazott a sajtótitkár. 

Kijelentette, további különleges katonai műveleteken dolgoznak, hogy a későbbiekben ne fordulhasson elő ilyesfajta támadás. 

A georgiai állambiztonsági szolgálat február 5-én közölte, hogy lefoglalták az Ukrajnából Oroszországba tartó robbanóanyagokat, amelyeket egy olyan állítólagos „terrortámadás” céljából szállítottak, amit az oroszországi Voronyezs városában terveztek végrehajtani.

A robbanóanyagot állítólag egy furgonnal szállították szárazföldön Odesszából. A georgiai Állambiztonsági Szolgálat szerint legalább 12 személy vett részt a szállításban, köztük hét georgiai, három ukrán és két örmény.

Az egyik robbanóanyagot tartalmazó csomagot Tbilisziben találták meg, egy másikat pedig akkor, amikor néhányan megpróbáltak átjutni Oroszországba.

A georgiai állambiztonsági szolgálat szerint Andrej Sarashidze, egy Georgiából származó ukrán állampolgár – aki korábban az Odesszai terület helyi választásokon indult – szervezte meg a robbanóanyagok átszállítását.

Lehetséges, hogy a robbanóanyagot szállítók nem voltak tisztában rakományuk valódi tartalmával – tette hozzá a biztonsági szolgálat, mondván, előfordulhat, hogy csak Sharashidze tudott róla.

Georgia kormánya a hatalmon lévő Georgiai Álom párt irányításával a teljes körű invázió kezdete óta nem hajlandó csatlakozni a szankciókhoz vagy más, Oroszország elszigetelésére irányuló nemzetközi erőfeszítésekhez.

Miközben elítélték Oroszország totális háborúját, georgiai tisztviselők bírálták Ukrajnát is – írta a The Kyiv Independent.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hatalmas tisztogatásokra készül az ukrán vezérkarban. Már hetek óta igyekszik eltávolítani helyéről Zaluzsnij főparancsnokot, most azonban kiderült, hogy más vezetőt sem lát szívesen a vezérkarban – írja az Unian.

Az ukrán hírportál információi szerint a tisztogatások a hét közepével történhetnek meg.

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szerint akár ezer Wagner-zsoldos is lehet Belaruszban, ahol 2023 júniusa óta állomásoznak a csapatok – írja a The Independent.

„Nagy valószínűséggel 1000-nél kevesebb orosz Wagner-zsoldos marad Belaruszban. Ők 2023 júniusa óta vannak jelen az országban, ekkor 8000 Wagner-zsoldos volt ott” –közölte a minisztérium.

A Wagner szinte biztosan továbbra is kiképzést nyújt a belorusz katonai és biztonsági erőknek

– tette hozzá.

Hétfő reggel nyújtotta be kérelmét az ukrán parlamentnek Volodimir Zelenszkij elnök. A hadiállapot és az általános mozgósítás meghosszabbítását kérvényezte – írja a Kyiv Independent.

Az első hadiállapotot még 2022 februárjában hirdette ki, amikor kitört az orosz–ukrán háború, és azóta folyamatosan meghosszabbították az intézkedést. Jelenleg február 14-ig van érvényben a hosszabbítás, amit Zelenszkij elnök május 14-ig szeretne kitolni.

A hadiállapot értelmében a 18 és 60 év közötti ukrán férfiak néhány kivételtől eltekintve nem hagyhatják el az országot, mivel bármikor behívhatják őket katonai szolgálatra.

Február 5-én éjjel az orosz csapatok bombázták Herszon városát, ami tüzet okozott két lakóházban. A folyamatos támadás ellenére a mentőknek reggelre sikerült eloltaniuk a tüzeket – írja az Ukrajinszka Pravda.

Roman Mrocsko, a déli Herszon város katonai igazgatásának vezetője szerint az elmúlt 24 órában az orosz csapatok 11 alkalommal lőtték Herszon város területi közösségének településeit, és 46 lövedéket használtak.

Károkat jegyeztek fel Herszonban, Szadove, Prydniprovszke és Antonivka településeken.

Az elmúlt napon az orosz csapatok összesen 36 alkalommal 132 lövedéket lőttek ki Herszon régióra, tüzérség, aknavetők, MLRS-ek és UAV-k segítségével. Az ellenség 32 lövedéket lőtt ki Herszon városára – mondta Olekszandr Prokudin, a Herszoni terület közigazgatásának vezetője.

Az orosz hadsereg a régió lakónegyedeit és egy herszoni múzeumot is eltalált. A támadásban egy ember megsebesült.

Dmitrij Kiszeljov orosz televíziós műsorvezető azt állítja, hogy az Egyesült Államok lőtte le Belgorod felett a Il–76-os katonai szállító repülőgépet – írja az Unian.

Kiszeljov szerint egy szakértői vizsgálat pontosan megállapította, hogy az Il–76-os repülőgépet az amerikai Patriot rakétarendszer lőtte le ukrán területről.

Hozzátette, hogy szerinte az Ukrajnában lévő Patriot rendszereket nem ukránok, hanem amerikaiak irányítják.

Az ukránokban itt nem bíznak

– állította Kiszeljov.

Megtalálták az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának eltűnt Mi–8-as helikopterének lezuhanási helyét a karéliai Onega-tóban.

A Mi–8-as helikopter roncsait a parttól 11 kilométerre találták meg. A tó mélysége a megtalálás helyén 40-50 méter

– közölte az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma a TASZSZ-szal.

A minisztérium szerint a baleset kivizsgálására operatív parancsnokságot és bizottságot állítottak fel. A mentők motoros szánokon és légpárnás járműveken már átvizsgálták az Onega-tó vízterületét a Prionezski járásban lévő Derevjannoje falu közelében.

A munkában több mint 140 ember vett részt. Köztük az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma különleges kockázatú mentési műveletek „Leader” központjának búvárai, akik 60 méterig terjedő búvárengedéllyel rendelkeznek. A víz alatti munkához a Sólyom távműködtetésű eszközt használják, amely 300 méter mélységig képes merülni.

Mint kiderült, a katasztrófa többek között azért következett be, mert megszakadt a kapcsolat a helikopter és az irányítótorony között. Egyéb nehezítő tényezők is közrejátszottak, mint például a felhős időjárás okozta rossz látási viszonyok.