Az orosz ellenőrzés alá került dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőműnél mintegy száz dolgozó nem hajlandó munkaszerződést aláírni a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalattal – mondta el Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója kedden az RFI francia rádióban.
A NAÜ információi szerint az erőművet működtető orosz hatóságok az érintetteket nem engedik belépni a létesítmény területére. A főigazgató közölte, szerdai zaporizzsjai látogatásán megvizsgálja, hogy ez a körülmény hatással van-e az erőmű működésére. Pár nappal ezelőtt a NAÜ arról számolt be, hogy már nem engedik be az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat munkatársait a létesítmény területére – adta hírül az MTI.
Pillanatnyilag a helyzet stabil, de nagyon-nagyon törékeny ez az egyensúly
– hangsúlyozta Grossi az interjúban, majd hozzátette, hogy a zaporizzsjai atomerőmű hat reaktorát hónapokkal ezelőtt lekapcsolták, azok nem termelnek áramot, de a nukleáris fűtőanyagok hűtését továbbra is fenn kell tartani. Az üzem röviddel az ukrajnai háború megindítása után orosz ellenőrzés alá került, de azóta is időről időre támadások érik a létesítményt. Moszkva és Kijev ezekkel kölcsönösen egymást vádolja.
Rafael Grossi kedden Kijevbe érkezett, és megbeszélést folytatott Herman Haluscsenko ukrán energetikai miniszterrel, és más ukrán tisztségviselőkkel is találkozik majd. Szerdán Zaporizzsjába utazik tovább, és a tervek szerint Moszkvában is látogatást tesz.
Múlt hétvégén tizennégyen próbáltak illegálisan átkelni a határon, őket a csapi határőrség tartóztatta fel – írta meg a Kárpáti Igaz Szó az Ukrán Állami Határőrszolgálat nyugati regionális kirendeltségének közleménye alapján. Hamis iratokkal vagy az ellenőrző pontokat kikerülve próbáltak átjutni a határon.
Öt személyt a nagybereznai határőrség munkatársai tartóztattak le a szlovák–ukrán határ közelében. Drónnal vették őket észre és a határőrség kutyáit hívták segítségül, hogy megállítsák a határsértőket.
Három férfi Ungvárnál próbált átjutni a határon, de egyikőjük sem járt szerencsével. A hamis papírokkal próbálkozó személy lebukott, a kerítésen átmászó férfit pedig a határvadászok fogták el. A harmadik szintén a zöldhatáron akart átkelni, de nem járt sikerrel.
Újkemencénél szintén a zöldhatáron fogtak el egy férfit, hármat Felsődomonyánál, ahol az elektromos kerítés jelzett, a kutyák pedig itt is segítették a határőrök munkáját. Újabb két férfit pedig Felsődomonya határában fogtak el, akiknél semmilyen iratok nem voltak, velük szemben is intézkedtek a határőrök.
Az előállított határsértőket közigazgatási eljárás keretein belül vonják felelősségre, aminek tényéről már értesítették a rendőrséget is.
Lett gazdák ezrei vonultak utcára hétfőn az orosz gabona- és más agrártermékek európai uniós importjának betiltását követelve.
„Az EU engedélyezi az orosz »vérgabona« importját közös piacunkra, valamint átszállítását az európai kikötőkön és pályaudvarokon” – nehezményezte Juris Lazdins, a tiltakozó akció szervezője a Jelgava városában tartott egyik tüntetésen az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva.
Egyik kézzel segítünk az ukránoknak, de a másikkal engedjük az agresszor országot gabonát lopni Ukrajnában és azt nagy haszonnal értékesíteni Európának. Követeljük, hogy vágják el Oroszországot ezektől a lehetőségektől, hogy ne tudja finanszírozni háborús erőfeszítéseit
– hangoztatta Lazdins.
Lettország az orosz mezőgazdasági termékek, köztük gabona és olajosmagvak jelentős importőre. A tüntetéseket 16 városban tartották, és a szerteágazó követelések között szerepelt még a bürokratikus terhek csökkentése, illetve az általános forgalmi adó csökkentése a hazai termesztésű gyümölcsökre és bogyókra.
A tüntetők traktorain kifüggesztett transzparenseken a mezőgazdasági termelők fontosságára is felhívták a figyelmet. „Mezőgazdaság nélkül éhes, meztelen és a legrosszabb, hogy józan maradsz!” – volt olvasható az egyik humorosabb hangvételű feliraton.
A rendőrség közreműködött abban, hogy a traktorok járműoszlopai elérjék Jelgavát anélkül, hogy közlekedési fennakadásokat okoznának.
Armands Krauze mezőgazdasági miniszter az LTV helyi televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy a kormány dolgozik a problémákon, és megértéséről biztosította a gazdákat. A tüntetők kézzelfogható eredményeket követeltek, és bejelentették, hogy amennyiben ezek elmaradnak február 12-ig, úgy Riga felé vonulnak.
Olekszij Neizspapa, az ukrán haditengerészet parancsnoka abban bízik, hogy a krími híd nem fog kitartani az év végéig – írja a Stana.ua.
Arra a kérdésre, hogy a krími híd potenciálisan „halottnak” tekinthető-e, igennel válaszolt.
Korábban Vaszil Maljuk, az ukrán biztonsági szolgálat (SBU) vezetője is azt mondta, hogy a krími híd „halálra van ítélve”. Elmondta, hogy az SBU hogyan ássa alá a hidat a Sea Baby tengeri drónok segítségével.
Az amerikai hadsereg volt parancsnoka pedig azt nyilatkozta, hogy az ukrán hadsereg akkor semmisíti meg a krími hidat, amikor ATACMS és Taurus rakétákat kapnak.
Az első robbanás a krími hídon 2022. október 8-án történt. Akkor egy robbanóanyagot szállító teherautó robbant fel más rakomány álcája alatt. Július 17-én éjjel a krími hidat másodszor is megtámadta két felszíni drón.
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!