Lassan másfél hete húzódik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Valerij Zaluzsnij ukrán főparancsnok ügye. Zelenszkij korábban közölte, hogy leváltja Zaluzsnijt, de erre még nem került sor. Ugyanakkor a legfrissebb sajtóértesülések szerint az ukrán elnök döntése végleges az ügyben, és csak idő kérdése, hogy megtörténjen a lépés, amely rendkívüli változásokat eredményezhet Ukrajnában.
Volodimir Zelenszkij és Valerij Zaluzsnij között múlt hét hétfőn, január 29-én kora este volt egy találkozó, amelyen az elnök lemondásra szólította fel a főparancsnokot. Zaluzsnij azonban nem állt kötélnek, mire Zelenszkij közölte, hogy akkor meneszti. Az események pontos menetét ebben a cikkünkben vázoltuk a külföldi sajtóban megjelent infók alapján.
Azóta több fejleménye is volt az ügynek:
Zaluzsnijt viszont mindezzel együtt továbbra sem távolították el a posztjáról. Hogy miért nem, azt egy szerdán, az ukrán sajtóban megjelent cikk segíthet megérteni, amelyből újabb részletek derültek ki a január 29-i események előzményeiről, és lehetséges következményeiről is.
Az Ukrajinszka Pravdán megjelent friss cikkben egyrészt arról számoltak be, hogy a lap forrásai szerint pár nappal az említett megbeszélés előtt, január 24-én volt egy zárt körű találkozó az ukrán elnök hivatalában. Ezen a megbeszélésen egy közvélemény-kutatást ismertettek (mint a lap megjegyzi, az elnöki hivatal rendszeresen készít ilyen felméréseket).
A mostani kutatásban azt mérték fel, hogy miként viszonyul az ukrán nyilvánosság Zelenszkijhez és köréhez. A lap – három jelenlévőtől származó – információi szerint a vizsgálat eredménye meglepte a résztvevőket, két vonatkozásban is:
Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint a zárt körű megbeszélésen az elnöki hivatal munkatársai egyébként kétségbe vonták a felmérés megbízhatóságát, és ezzel együtt szigorúan megtiltották a közvélemény-kutatás adatinak publikálását is.
A lap felhívta a figyelmet arra is, hogy Zelenszkij nemcsak katonai, hanem politikai ügyként is tekint a háborúra, hiszen saját politikusi jövője is ettől függ. Mint írták, az elnök hivatalában úgy értékelik a helyzetet, hogy Zaluzsnij politikai népszerűsége jelenleg az elnök erőforrásinak rovására nő, miközben az összes negatív fejlemény miatt Zelenszkijt tartja felelősnek a közvélemény.
Mindeközben Zelenszkij személy szerint is azt várná, hogy Zaluzsnij (az összes többi beosztottjához hasonlóan) az ő saját politikai haszna érdekében dolgozzon, de ezzel kapcsolatban kétségei vannak.
Zaluzsnijt illetően az már elég régóta nyilvánvaló, hogy Zelenszkij nem tudja őt irányítani. Zaluzsnij meghallgatja, úgy tesz, mintha hallotta volna, amit mond, aztán azt teszi, amit ő maga helyesnek tart. Amikor az ellentámadásra készültek, ez sokszor megtörtént a fegyverek elosztásával, a tervezéssel és egyéb dolgokkal kapcsolatban. De amikor [Zaluzsnij] nyíltan elkezdett politizálni, és cikkeket írni a nyugati médiában, nyilvánvalóvá vált, hogy egyértelműen túllépett a tisztán katonai munkán. Akkor döntött úgy az elnök, hogy valamit tenni kell
– magyarázta a helyzetet Zelenszkij csapatának egyik tagja.
Mindebből az látszik, hogy az elnök és a főparancsnok közt tisztán politikai jellegű konfliktus van, és elképzelhető, hogy ezzel kapcsolatban a január 24-i megbeszélés és az említett közvélemény-kutatás volt az utolsó csepp a pohárban. Az Ukrajinszka Pravda szerint Zelenszkij körének abban igaza lehet, hogy politikai értelemben Zaluzsnij tényleg veszélyeztetheti őket a jövőben, és a jelek szerint erre az egyetlen lehetséges válaszként Zaluzsnij leváltásával tudtak előállni.
Pár nappal az említett zárt körű találkozó után, január 29-én került sor a Zelenszkij–Zaluzsnij-találkozóra, amelyen egyébként Rusztem Umerov védelmi miniszter is jelen volt. Az Ukrajinszka Pravda forrásai szerint a megbeszélés gyakorlatilag azokra a korábbi találkozókra hajazott, amelyeken Zelenszkij lemondásra szólított fel egy-egy magas rangú ukrán tisztviselőt, aki azután eleget is tett ennek a kérésnek, és önként távozott (mint írták, ez volt a közvetlen előzmény többek közt az évekkel ezelőtt lemondott ukrán miniszterelnök, Olekszij Honcsaruk esetében is).
A lap szerint Zelenszkij eddig minden ilyen találkozón elérte a célját, és most Zaluzsnij volt az első, aki nemet mondott neki.
Zaluzsnij egyébként a megbeszélésre azzal a feltételezéssel ment, hogy hadi ügyekről lesz szó, és előtte Umerovval is volt egy külön találkozója. Ehhez képest az elnök higgadt hangnemben tájékoztatta arról, hogy lecseréli a hadsereg parancsnokságának jelentős részét, beleértve őt magát is. Arra nem tért ki a találkozón, hogy ki lehet Zaluzsnij utódja, azt viszont tisztázta, hogy vele együtt le akarja váltani többek között Szerhij Saptalát, az ukrán vezérkar fejét, Viktor Nazarov nyugalmazott tábornokot, a főparancsnok tanácsadóját, vagy éppen Zaluzsnij jelenlegi személyi asszisztensét, Kosztantyin Busujevet is.
A találkozóról korábban az is kiderült, hogy Zelenszkij új pozíciót ajánlott Zaluzsnijnak. Az Ukrajinszka Pravda információi szerint az ukrán elnök azt javasolta a főparancsnoknak, hogy találjon egy „új helyet”, új tisztséget magának, és a hadsereg modernizálásával kapcsolatban ajánlott fel tanácsadói szerepkört. Zaluzsnij válaszul megköszönte Zelenszkij „őszinteségét”, majd elutasította a felajánlott tisztséget. Továbbá közölte, hogy nem kéri a saját felmentését, és hozzátette, ha az elnök meneszteni akarja, akkor erre megvan a jogköre, bármikor dönthet erről.
A találkozó után a főparancsnok tájékoztatta az ukrán vezérkart arról, hogy hamarosan leválthatják őt magát és őket is. Ezt követte az információs káosz, amely múlt hét hétfőn elkezdődött az ukrán közösségi médiában.
Az Ukrajinszka Pravda szerint a hétfői találkozó után Zaluzsnij és a beosztottjai arra számítottak, bármikor meneszthetik őket: a legvalószínűbbnek azt tartották, hogy február 2-án (múlt hét pénteken) jelenik meg a rendelet a főparancsnok és Szerhij Saptala leváltásáról. Zelenszkij és köre, valamint Rusztem Umerov védelmi miniszter viszont máshogy állt a kérdéshez, ők azt szerették volna elérni, ha az ukrán hadsereg főparancsnoka önként kéri a felmentését.
A lap szerint a hétfői találkozó után volt több későbbi egyeztetés is, ahol erről győzködték Zaluzsnijt, és ezek egyikén ajánlottak fel neki egy nagyköveti tisztséget is (a korábbi sajtóértesülések ezt az ajánlatot egybemosták a Zelenszkij–Zaluzsnij találkozóval, de a jelek szerint később történt meg). Az Ukrajinszka Pravda egyik forrása szerint ez az ajánlat egyébként járhatatlan út lenne, mivel nagykövet csak civil személyből lehet, és Zaluzsnijnak a hadiállapot miatt most nincs joga arra, hogy az egész katonaságot otthagyja.
Mint ismert, a rendelet nem jelent meg pénteken, viszont az amerikai sajtóban napvilágot látott az információ, hogy a Fehér Házat tájékoztatták a főparancsnok lehetséges menesztéséről. Az Ukrajinszka Pravda szerint azon a napon Ukrajnában is volt egy érdekes fejlemény az üggyel kapcsolatban:
az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) kiadott egy figyelmeztetést arról, hogy lázongások törhetnek ki Kijevben.
A lap szerint az SZBU még a fronton szolgáló parancsnokoknak is küldött egy felszólítást, amelyben arra kérték őket, a szokásosnál is alaposabban figyeljenek arra, hogy a beosztottjaik a helyükön maradjanak.
Nem sokkal később, szintén pénteken Zelenszkij és Zaluzsnij találkozott is, mivel az ukrán vezérkar megbeszélést tartott (ezeken az egyeztetéseken jó ideje az elnök is személyesen részt vesz). Az összegyűltek feszülten várták, mi történik, de Zelenszkij egyszerűen átadta a szót Zaluzsnijnak, amikor arra terelődött a szó, mi a helyzet a fronton.
Mindenki kicsit feszült volt, de mindketten úgy viselkedtek, mintha mi sem történt volna, és ez csak egy szokásos vezérkari megbeszélés lenne. Amikor Zaluzsnyij befejezte, Volodimir Olekszandrovics [vagyis Zelenszkij – a szerk.] még csak nem is pislantott, megköszönte neki, és továbbadta a szót valakinek
– vázolta a történteket a találkozó egyik résztvevője az ukrán lapnak.
Mint említettük, a hétvégén Zelenszkij említette egy interjúban, hogy több magas rangú tisztviselőt is le akar váltani, és azóta arról beszélt, hogy Ukrajnának „újraindításra” van szüksége. Az Ukrajinszka Pravda szerint mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az elnök változtatott a taktikáján, és
Zaluzsnij menesztését most ebbe a nagy újraindításba becsomagolva próbálja meg eladni a nyilvánosságnak.
A lap azonban úgy véli, hogy ez nem válik be, miután ezzel a lépéssel sem lehet elterelni a figyelmet arról, hogy menesztik a hadsereg éléről azt az embert, akiben az ukránok toronymagasan a legjobban bíznak.
Hozzátették, Zelenszkij köre – az elnöki hivatalhoz köthető informális csatornákon keresztül – eddig azzal próbálkozott, hogy lejárassák Zaluzsnijt, vagy az Egyesült Államok követeléseként állítsák be a főparancsnok menesztését, de ezek sem váltak be. Utóbbi már csak azért sem lehet sikeres magyarázat, mert január 31-én Victoria Nuland, az amerikai külügy ukrajnai ügyekben illetékes helyettes államtitkára is Kijevbe utazott, és – a lap forrásai szerint – zárt ajtók mögött azt közölte, hogy egyáltalán nem tetszik nekik Zaluzsnij leváltása (ennek ellenére a Fehér Ház a nyilvánosság előtt a korábban említett semleges álláspontot képviselte).
Akármilyen is lesz a kivitelezés, az biztosnak tűnik, hogy Zaluzsnijnak távoznia kell. Ezt leszögezte Zelenszkij egyik bizalmasa is, aki azt mondta az Ukrajinszka Pravdának:
A leváltása néhány napon belül megtörténik. De finoman, nem úgy, ahogyan azt mindenki elképzeli. Minden nyugodt lesz. És legbelül már Zaluzsnyij elfogadta, hogy ez biztosan bekövetkezik.
Mindeközben az ukrán vezérkar egyik tagja azt mondta a lapnak, hogy a főparancsnoknak „biztosan nincs szüksége demonstrációkra vagy zavargásokra”, és ő maga szólítja fel a résztvevőket arra, hogy álljanak le.
Ha, ne adj’ isten! valaki elkezd valamit csinálni, akkor [Zaluzsnij] rögtön egy olyasféle felhívással áll elő: »Ha valaki demonstrálni akarja a hősiességét, akkor menjen a frontra«
– mondta a vezérkari forrás.
Ugyanakkor Zelenszkijék részéről továbbra is problémát jelent, hogy nem tudják értelmes, elfogadható okokkal alátámasztani Zaluzsnij leváltását.
A kormányzati kommunikáció eddig csak a Zelenszkij-féle „újraindítással” tudott előállni indokként, meg az olyasféle megszólalásokkal, hogy a fronton „stagnál a helyzet”.
Ez utóbbit hangsúlyozta Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó is egy tévés interjúban, ahol arról beszélt, meg kell vizsgálni, mi történt a háború két éve alatt, és ennek megfelelően kell személyi változtatásokról dönteni (az egész pikantériája, hogy Podoljak tavaly decemberben még arról beszélt, bármilyen híresztelés arról, hogy leválthatják Zaluzsnijt vagy a vezérkar bármelyik tagját, nem több, mint orosz dezinformáció). Nem segít az elnök helyzetén e tekintetben a tavaly nyáron kudarcba fulladt ellentámadás sem: az ukrán közvélemény ezzel kapcsolatban is azt a következtetést vonta le, hogy a politikusok tűztek ki irreális elvárásokat, és nem a hadsereg hibájának tartják azt, hogy nem sikerült elérni a politikai vezetők által hangoztatott célokat.
Az Ukrajinszka Pravda összegzése szerint beláthatatlan következményei lennének Zaluzsnij leváltásának, sőt ezek egy része már most érezhető amiatt, hogy hetek óta húzódik az ügy. A lap katonai forrásai azt mondták, hogy
a vezérkarban az alsóbb parancsnoki SZINTEKEN már most akadozik a döntéshozatal mechanizmusa, és a katonák nem tudják, hogy a még tisztségÜKben lévő vezetőkre hallgassanak, vagy azokra, akik helyettük jöhetnek.
Mindez veszélyt jelenthet a fronthelyzet szempontjából is. „A helyzet nagyon nehéz, és úgy fest, nagyon kevés a lőszer. A vezérkar nem akar most dönteni semmiről. A csapatok számára ez a szünet katasztrofális” – panaszolta például egy Avdijivka térségében küzdő katona az Ukrajinszka Pravdának nyilatkozva.
A harci helyzet mellett az ukrán belpolitikát is jelentősen megváltoztathatja Zaluzsnij menesztése. Zelenszkij – aki 2019-ben a korrupcióval vádolt rezsim leváltásának ígéretével lett elnök – emiatt akár negatív karakterré, a leváltandó politikai rendszer első számú megtestesítőjévé válhat az ukrán közvélemény szemében. A főparancsnok indokolatlan leváltása alááshatja az egész ukrán kormányzat szavahihetőségét, Zaluzsnij politikai támogatottságát pedig még tovább növelheti.
Mint korábban megírtuk, Zaluzsnij utódjaként két személy nevét dobták be: Kirilo Budanovét, a katonai hírszerzés (HUR) vezetőjéét, valamint Olekszandr Szirszkijét, aki jelenleg az ukrán szárazföldi erők parancsnokaként szolgál. Az Ukrajinszka Pravda szerint Budanov kinevezését jobban el lehet adni a nyilvánosságnak, mivel a kémfőnök népszerű személynek számít (rendszeresen ad interjúkat, posztol a közösségi médiában, tehát gyakorlatilag egyfajta katonai celeb), és rengeteg sikeres szabotázsakció köthető a nevéhez az orosz vonalak mögött. Ugyanakkor probléma lehet az, hogy nagyon fiatal (mindössze 38 éves), és relatíve kevés közvetlen harctéri tapasztalattal bír: szakasznál nagyobb egységet nem is irányított a harctéren, és nem vett részt nagyobb katonai hadműveletek szervezésében sem.
A másik jelölt, Olekszandr Szirszkij szinte nem is különbözhetne jobban tőle. Ő – az Ukrajinszka Pravda szerint – egész katonai karrierje alatt „cirka másfél nagyinterjút” adott összesen, de már régóta ő felel az ukrán frontvonal szektorainak nagy részében a védelemért. Ugyanakkor az ukrán nyilvánosság jelentős része (mint arról korábban írtunk) nem ismeri őt, és jóval alacsonyabb a támogatottsága, mint Budanové.
Ezzel együtt az Ukrajinszka Pravda úgy véli, hogy Szirszkij lenne a reális, racionális választás, ha tényleg menesztik Zaluzsnijt.
Ami Zaluzsnijt illeti, a főparancsnok az Ukrajinszka Pravda forrásai szerint azt mondta a közvetlen beosztottjainak, ha távoznia kell a hadsereg éléről, akkor háttérbe vonul, és az is lehet, hogy elkezd tanítani is (a főparancsnok tavaly év végén védte meg a doktori disszertációját – de hogy miről írta, azt nem tudni, mert olyan katonai témáról van szó, amely államtitoknak minősül). Politikai ambíciókról egyelőre nem beszélt.
Az ukrajnai háború fejleményeit szerdán is percről perce követjük ebben az írásunkban.
(Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök köszönti Valerij Zaluzsnijt, az ukrán fegyveres erők főparancsnokát Ukrajna függetlenségének napja alkalmából rendezett ünnepségen, az ország orosz megszállása közepette, Kijev központjában 2023. augusztus 24-én. Fotó: Gleb Garanich / File Photo / Reuters)