Az észt hírszerző szolgálat vezetője figyelmeztette a Nyugatot, hogy Oroszország katonai összecsapásra készül a NATO-val tíz éven belül, ugyanakkor szerintük, ha Európában haderőfejlesztés venné kezdetét, akkor elkerülhető lenne a konfrontáció. Korábban Dánia, Svédország, Norvégia és Nagy-Britannia is arra szólította fel polgárait, hogy készüljenek az Oroszország elleni háborúra. A német védelmi miniszter pedig háborús készültségbe helyezné a német haderőt. Szijjártó Péter szerint nincs ok az aggodalomra.
Egyre több nyugati tisztviselő figyelmeztet arra, hogy Oroszország katonai fenyegetést jelent a NATO keleti szárnya mentén fekvő országok számára, és sokan felszólították már az európai országokat, hogy készüljenek az újrafegyverkezésre – írja a Reuters.
Most Kaupo Rosin, az észt hírszerző szolgálat vezetője szólalt meg. Szerinte Oroszország terve az, hogy megduplázza a Finnországgal és a balti államokkal – Észtországgal, Litvániával és Lettországgal – közös határa mentén állomásozó csapatai létszámát.
A Kreml valószínűleg katonai konfrontációra készül a NATO-val. Ha nem vagyunk felkészülve, akkor az orosz támadás valószínűsége sokkal nagyobb
– mondta Kaupo Rosin újságíróknak, hozzátéve, hogy egy esetleges orosz támadás rövid időn belül nem valószínű, részben azért, mert Oroszországnak most Ukrajnában kell megtartania csapatait. Szerinte ha Európában haderőfejlesztés venné kezdetét, akkor hosszabb távon is elkerülhető lenne a konfrontáció.
Az elmúlt időszakban több ország is bejelentette, hogy felkészül minden eshetőségre. A múlt héten a dán katonai hírszerző szolgálat (FE) – Troels Lund Poulsen védelmi miniszter parlamenti beszédét idézve – is azt írta, hogy „Oroszország nagy valószínűséggel katonai erőt alkalmaz a NATO-államok kihívására”.
Oroszország nyomásgyakorlását a dán védelmi miniszter úgy képzeli el, hogy repülőgépeket és hadihajókat küld az országhatárok megsértésére provokációs céllal. Mint az FE írta,
Vlagyimir Putyin orosz elnök akár a hadseregét is bevetheti valamelyik NATO-ország határa mentén.
A hírszerző szolgálat megjegyezte, hogy a nyílt háborút egyelőre nem tartja valószínűnek, ugyanis Dánia jelenleg nem áll „katonai fenyegetés” alatt. Oroszország pillanatnyi célja nem a közvetlen konfrontáció, hanem a NATO-országok „kihívása”, valamint fegyveres erőinek megerősítése a balti-tengeri térségben és északnyugaton – tette hozzá az FE.
Mint az Indexen megírtuk, korábban Svédország, Norvégia és Nagy-Britannia is arra szólította fel polgárait, hogy készüljenek az Oroszország elleni háborúra. Boris Pistorius német védelmi miniszter pedig háborús készültségbe készül helyezni a német haderőt, mivel meglátása szerint „öt-nyolc éven belül” háborúban állnak majd Oroszországgal.
Szijjártó Péter külügyminiszter a napokban egy Bostonban tartott panelbeszélgetésen a hallgatóság kérdéseire válaszolva közölte: nem hiszi, hogy Oroszország megkockáztatná valamely NATO-szövetséges megtámadását, mégpedig a kollektív védelem elve miatt.
Nyilvánvalóan sokkal erősebbek vagyunk Oroszországnál, a NATO sokkal erősebb Oroszországnál katonailag
– mondta Szijjártó Péter.
Januárban arról is írtunk, hogy a NATO sokáig tartózkodott a nagyszabású manőverektől Európa keleti részén, most azonban a Steadfast Defender 24 elnevezésű hadgyakorlattal a hidegháború vége óta megrendezett legnagyobb ilyen műveletre készülnek Németország, Lengyelország és a három balti állam területén.
A NATO MINTEGY 90 EZER KATONÁT AKAR MOZGÓSÍTANI, HOGY ELRETTENTSE OROSZORSZÁGOT. A műveletben 31 ország vesz részt.
A Steadfast Defender 24 elnevezésű hadgyakorlat februárban kezdődik. Forgatókönyve egy szövetséges területet ért orosz támadás, amely a NATO-szerződés 5. cikke értelmében az úgynevezett szövetségi eset kihirdetéséhez vezet. Ez utóbbi a szövetségen belüli segítségnyújtási kötelezettséget szabályozza, és kimondja, hogy egy vagy több szövetséges elleni fegyveres támadás valamennyi szövetséges elleni támadásnak minősül.
Annak ellenére, hogy Magyarország még nem ratifikálta Svédország NATO-csatlakozását, a skandináv ország szinte teljes jogú tagként vesz részt ezen a hadgyakorlaton. Arról is írtunk, hogy orosz katonai vezetők idegesen reagáltak a NATO közelgő, 31 ország és mintegy 90 ezer katona részvételével zajló nagyszabású hadgyakorlatára. Szerintük ez jelentős visszalépés a hidegháború idején tapasztalt állapotok irányába.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2022-ben. Fotó: Kay Nietfeld / dpa / picture alliance / Getty Images)