Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február 16-án, pénteken Németországba látogat, ahol Olaf Scholz szövetségi kancellárral tárgyal, ezt követően pedig Franciaországban Emmanuel Macron elnökkel találkozik – írja az ukrán Interfax.
Zelenszkij sajtószolgálatának közlése szerint szombaton, február 17-én az elnök beszédet mond a müncheni biztonsági konferencia nagyszínpadán, és számos kétoldalú tárgyaláson vesz részt, köztük Kamala Harris amerikai alelnökkel, Petr Pavel cseh elnökkel, Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel, Mark Rutte holland miniszterelnökkel, továbbá más államok és nagyvállalatok vezetőivel is.
Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója sürgette a képviselőházat, hogy minél hamarabb hagyjon jóvá egy Ukrajnának szánt kiegészítő finanszírozást tartalmazó törvényjavaslatot – írja az Ukrajinszka Pravda.
Minden nap veszteségeket szenvednek el az ukránok és az amerikai nemzetbiztonsági érdekek. A tét napról napra nő, ahogy a tétlenségünk ára is, különösen Ukrajnában
– mondta. Hozzátette, hogy egyre több jelentést kapnak arról, hogy az ukránoknak a frontvonalakon spórolniuk kell a lőszerrel, vagy egyáltalán nincs is lőszerük.
Eközben az oroszok továbbra is támadnak a földön és a levegőben, és megpróbálják kimeríteni az ukrán légvédelmet, amelynek kiépítésén az elmúlt két évben keményen dolgoztunk
– jelentette ki Sullivan.
Donyecknél, a donyecki régió déli részén és Limannál kedvezőbb állásokat foglaltak el az orosz erők az elmúlt nap folyamán, miközben három frontszakaszon 11 ukrán támadást vertek vissza – közölte az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint a legtöbb, szám szerint hat ukrán roham a donyecki frontszakaszon hiúsult meg. A tájékoztatás szerint
az ukrán fél a frontszakaszon több mint ezer katonát veszített,
akik közül a legtöbben, mintegy 360-an a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.
Az összesítésben a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említettek meg egyebek mellett két drónirányító központot, négy lőszerraktárt, egy Sz–300-as légvédelmi rendszer indítóállását, négy Sztrela–10-es légvédelmi rakétarendszert, egy Mi–24-es helikoptert, 11 harckocsit – közülük hatot Donyeck környékén –, négy gyalogsági harcjárművet, 14 páncélozott harcjárművet – közülük tízet Limannál –, két páncélozott szállítójárművet, egy lengyel Krab önjáró, valamint négy brit FH70-es és három amerikai M777-es vontatott tarackot, HIMARS és Vilha sorozatvetők hét rakétáját, továbbá 98 drónt.
Az orosz statisztika szerint meghaladta a 15 ezret az ukrán haderő által a háború kezdete óta elveszített tankok és egyéb páncélozott járművek száma.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kijelentette, hogy a „különleges hadművelet" a tervezettnél tovább tarthat, de minden feladatot teljesíteni fognak. Ezért, mint mondta, a támadás addig fog folytatódni, amíg minden kitűzött célt el nem érnek.
A különleges hadművelet Ukrajna elleni műveletként indult, idővel azonban a Nyugat elleni háború formáját öltötte, egy olyan háborúét, amelyben a Nyugat országai az Egyesült Államok vezetésével közvetlenül részt vesznek a konfliktusban
– mondta újságíróknak a szóvivő.
Légiriadót hirdettek Ukrajnában: Oroszország Tu–95-ös stratégiai bombázó repülőgéppel és Kalibr cirkálórakétákkal támadja az országot – írja a Unian.
A stratégiai bombázók ukrán légtérbe emelkedéséről az Orosz Föderáció Murmanszki területének Olenya repülőteréről adtak hírt, és nagyjából fél öt körül légiriadót rendeltek el először a déli és keleti régiókban a Tu–95MS repülőgépekből indított cirkálórakéta-támadások veszélye miatt.
Hét óra magasságában már Ukrajna teljes területére kiadták a légiriadót.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a szerdai, Prágában tartott sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az Európai Unió országainak továbbra is minden segítséget meg kell adniuk az orosz invázió ellen védekező Ukrajnának – írja az MTI.
Ukrajna biztonsága egyben Európa biztonságát is jelenti. Ezt nem szabad elfelejtenünk
– hangsúlyozta az európai uniós politikus.
Roberta Metsola nagyra értékelte, hogy Csehország a kezdetektől fogva kiállt Ukrajna mellett, és több százezer ukrán menekültnek adott menedéket.
Ukrajna támogatása továbbra is a cseh külpolitika egyik legfontosabb feladata
– szögezte le Petr Fiala cseh miniszterelnök a sajtótájékoztatón.
Roberta Metsola azt követően találkozott a sajtóval, hogy tárgyalásokat folytatott a cseh parlament két házának elnökeivel, valamint a cseh kormányfővel. Hivatalos programjában este a prágai egyetemek hallgatóival folytatandó beszélgetés szerepelt.
Az utóbbi hetekben Európában lezajló gazdatüntetésekkel kapcsolatos kérdésre válaszolva Roberta Metsola hangsúlyozta, hogy párbeszédet kell folytatni az emberekkel és reagálni kell a problémákra, a frusztrációra.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök esti beszédében köszönetet mondott az Ukrán Fegyveres Erők és az ukrán védelmi hírszerzés katonáinak az orosz deszanthajó sikeres megsemmisítéséért – írja az Interfax.
Ma még nagyobb biztonságot nyújtottunk a Fekete-tengeren. És több motivációt a népünk számára. Ez fontos. Lépésről lépésre megtisztítjuk a Fekete-tengert az orosz terrorista létesítményektől
– hangsúlyozta az elnök.
Magyarország területére szerdán az ukrán–magyar határszakaszon 4304 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4457 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata.
A beléptetettek közül a rendőrség 35 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrán védelmi erők szerdán hét orosz támadást vertek vissza a Dnyipro folyó keleti partján, és több mint 50 támadást további hét területen – írja az Ukrinform.
Ezt az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara közölte február 14-én 18:00 órakor kiadott helyzetjelentésében. A poszt szerint a fronton aznap 64 harci összecsapásra került sor. Kelet- és Dél-Ukrajnában továbbra is nehéz a hadműveleti helyzet.
Az ukrán repülőgépek tíz olyan területet támadtak, ahol orosz csapatok állomásoztak, valamint három orosz légvédelmi rendszert.
Az ukrán rakétaerők egységei 16 orosz célpontot találtak el.
Az oroszok 4 rakétacsapást, 91 légicsapást és 83 támadást indítottak több rakétavetővel az ukrán erők állásai és lakott területek ellen.
Washingtonban megindultak a találgatások az Egyesült Államok nemzetbiztonságának lehetséges fenyegetéseiről – írja a Bild. Az amerikai képviselőház hírszerzési bizottságának vezetője, Mike Turner bejelentette, hogy bizottsága a kongresszus valamennyi tagjának „a nemzetbiztonságot fenyegető súlyos fenyegetésről szóló információkat” adott át.
Felszólította Joe Biden amerikai elnököt, hogy hozzon nyilvánosságra minden információt erről a fenyegetésről, hogy a kongresszus, a kormány és a szövetségesek nyíltan megvitathassák a válaszul szükséges intézkedéseket. A republikánus nem részletezte, hogy milyen fenyegetésről van szó, később azonban több médium is arról számol be, hogy a fenyegetés Oroszországhoz köthető!
A jelentések szerint olyan információk láttak napvilágot, hogy Oroszország nukleáris fegyvert akar kilőni az űrbe.
Azonban – mint írták – nem földi célpontok elleni nukleáris támadásról van szó, hanem műholdak elleni esetleges bevetésről.
Ennek ellenére ez „nagyon aggasztó és nagyon érzékeny” – mondta egy informátor az ABC Newsnak.
Az amerikai képviselőház hírszerzési elnöke komoly nemzetbiztonsági fenyegetést jelentett be, amely a források szerint Oroszországhoz kapcsolódik – írja az Ukrinform a CNN alapján.
A képviselőház hírszerzési bizottságának elnöke, Mike Turner súlyos nemzetbiztonsági fenyegetéssel kapcsolatos információkat közölt. Két forrás és egy amerikai tisztviselő azt mondta a CNN-nek, hogy a fenyegetés Oroszországgal kapcsolatos – áll a jelentésben.
Mint megjegyezték, Turner reggel levelet küldött kongresszusi kollégáinak, amelyben megemlítette a „destabilizáló külföldi katonasággal kapcsolatos” sürgős problémát.
A CNN megerősítette, hogy az orosz katonai erőkről van szó.
A hírszerzési bizottság tagjai megszavazták, hogy ezt az információt megosszák a kongresszus többi tagjával is.
Turner felszólítja Joe Biden elnököt, hogy oldja fel az ezzel a fenyegetéssel kapcsolatos minden információ titkosítását
– írják.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!