Nincs tudomása a Kreml szóvivőjének arról, hogy megállapodás született volna a később börtönben meghalt Alekszej Navalnij elítélt orosz ellenzéki politikus kicseréléséről. Holott sajtóhírek szerint az elmúlt hetekben tárgyalások folytak arról, hogy az orosz ellenzékit kicserélik Vagyim Kraszikovra, akit Berlinben egy egykori csecsen lázadó meggyilkolásáért ítéltek el.
Nincs tudomása a Kreml szóvivőjének arról, hogy megállapodás született volna a később börtönben meghalt Alekszej Navalnij elítélt orosz ellenzéki politikus kicseréléséről.
Mint arról korábban írtunk, Navalnij családjához közel álló források állítják, hogy a bebörtönzött orosz ellenzéki közel állt ahhoz, hogy visszanyerje szabadságát, ám végül Putyin úgy döntött, végez vele.
Dmitrij Peszkov hétfőn reagált a Financial Times című brit napilapnak arra, hogy Navalnij volt munkatársai és több nyugati sajtóforrás közölte: tárgyalások folytak arról, hogy az orosz ellenzékit kicserélik Vagyim Kraszikovra, akit Berlinben egy egykori csecsen lázadó meggyilkolásáért ítéltek el.
Szintén a Financial Times számolt be arról meg nem nevezett forrásra hivatkozva, hogy az elmúlt hetekben tárgyalások folytak Kraszikov kicseréléséről Navalnijra és két amerikai állampolgárra, a kémkedés vádjával letartóztatott Evan Gershkovichra és a kémkedés címén elítélt Paul Whelanra. Az orosz ellenzéki halála után azonban a lap forrása szerint a nyugati diplomaták érdeklődése alábbhagyott az efféle tárgyalások iránt.
Vagyim Kraszikov orosz állampolgárt 2021-ben Németországban életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték Zelimhan Hangosvili grúz állampolgár meggyilkolása miatt. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2019 decemberében olyan szeparatistaként jellemezte Hangosvilit, aki részt vett harci cselekményekben, és aki az egyik megszervezője volt a moszkvai metró elleni terrortámadásnak.
Putyin nemrégiben, a Tucker Carlson amerikai újságírónak adott interjújában azt mondta, hogy Evan Gershkovich cseréje lehetséges, ha ebbe az Egyesült Államok beleegyezik. Közölte, hogy a kérdésről a hírszerző szolgálatok tárgyalnak. Ekkor megemlítette, hogy Németországban „börtönben ül egy ember, aki hazafiasságból likvidált egy banditát az egyik európai fővárosban”.
Navalnij külföldön élő munkatársai hétfőn úgy nyilatkoztak, hogy végső szakaszba értek a tárgyalások az elítélt ellenzéki Nyugatra történő kiadásáról. Az amerikai tisztviselőkre hivatkozó The New York Times azt írta: Németország azt kérte, hogy Navalnij szerepeljen minden olyan alkuban, amely Kraszikov szabadon engedéséről szól. A Frankfurter Allgemeine Zeitung pedig nyugati kormányzati forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a Berlin és Moszkva közötti tárgyalások Navalnij Kraszikovra való kicseréléséről előrehaladott állapotban voltak.
Kira Jarmisnak, Navalnij sajtótitkárának az X közösségi oldalon hétfőn megjelent üzenete szerint az elhunyt ellenzéki nyilvános búcsúztatását követői a tervek szerint a munkahét végéig szeretnék elvégezni. A Rigában szerkesztett Meduza ellenzéki hírportál szerint ez március 1-je előtti időpontot jelent. Jarmis azt írta: várja olyan ember jelentkezését, aki helyiséget tud biztosítani a szertartáshoz.
Szergej Mardan Kreml-párti kommentátor a Szolovjov LIVE médiacsatornán arra hívta fel a figyelmet, hogy a Navalnij-hívek február 29-ére akarják időzíteni a temetést, vagyis arra a napra, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök elmondja szokásos éves értékelő beszédét a parlament két háza előtt. Mardan ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Navalnij anyja szombaton kapta meg fia holttestét, és ortodox szokás szerint harmadnapra, vagyis hétfőn kellett volna eltemettetnie.
Az orosz büntetés-végrehajtás (FSZIN) február 16-án jelentette be, hogy az elítélt meghalt a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzet 3. számú Sarki Farkas börtönében. Az FSZIN szerint a politikus egy séta után rosszul lett, eszméletét vesztette és meghalt.
A holttest kiadását vizsgálatra hivatkozva kilenc napig visszatartották a hatóságok. Peszkov hétfőn azt mondta, a Kreml nem gyakorolt nyomást Navalnij anyjára a temetéssel kapcsolatban – Navalnij munkatársai szerint a hatóságok titkos temetést követeltek –, és Putyin sem hozott döntést a holttest kiadásáról, mert „az államfő ezeket a kérdéseket semmilyen módon sem szabályozza”.