„Kijev megpróbálja megzavarni az oroszországi választásokat, de az oroszokat nem félemlítik meg” – számolt be a TASZSZ Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédéről, amelyet az orosz Biztonsági Tanács operatív ülésén tartott.
Kijev a határ menti régiók megtámadásával próbálja megzavarni az orosz választásokat, és elterelni a figyelmet saját problémáiról, de ez csak még jobban egyesíti az oroszokat
– mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök.
A Biztonsági Tanács állandó tagjaival tartott operatív ülésen az orosz hadsereg sikereiről beszélt, és biztosított arról, hogy az ukrán támadások által érintettek segítséget kapnak.
Március 12-e óta Kijev, főként az ukrán hadsereg különleges egységeinek, külföldi zsoldosainak és támogató erőinek felhasználásával próbálkozik orosz területre való betörésekkel. Négy támadás történt Belgorod, egy pedig Kurszk térségében. Az ellenség egyik területen sem járt sikerrel. Az orosz erők mindenütt visszaverték őket, és visszavonultak, vagy inkább súlyos veszteségekkel elmenekültek
– mondta az orosz elnök, utalva az orosz önkéntesek támadására Belgorod és Kurszk régiók ellen. Putyin hozzátette, az ukrán erők „személyi állományuk 60 százalékát, páncélozott járműveik több mint 50 százalékát elvesztették”.
Ennek a bűnös demonstratív fegyveres akciósorozatnak katonai és humanitárius szempontból nincs értelme, egyetlen célja az orosz elnökválasztás szavazási folyamatának megzavarása és az emberek megfélemlítése, legalább az Ukrajnával határos régiókban
– mondta Oroszország elnöke, hozzátéve, hogy a „másik cél az, hogy Ukrajna elterelje saját népének és más országok nyilvánosságának figyelmét, akiktől a kijevi rezsim megalázó módon próbál pénzért és mindenféle alamizsnáért könyörögni”.
„Ezek az ellenséges csapások nem maradnak büntetlenül – jelentette ki Vlagyimir Putyin. – Népünk, Oroszország népe még nagyobb összefogással reagál. Kiket akartak megijeszteni?”
Moszkvai idő szerint 22 óráig 36,11 százalékos volt a részvétel a szavazás első napján – közölte a RIA Novosztyi az orosz Központi Választási Bizottság adataira hivatkozva.
Az oroszoknak vasárnap estig van lehetőségük leadniuk a szavazatukat. A 2018-as választáson 67 százalék feletti volt a részvétel, de akkor csak egy nap volt a voksolásra.
Mint írtuk, egy több mint húsz országból álló szövetség, Izlanddal és Litvániával az élén vállalta Ukrajna aknamentesítését csaknem két évvel a háború kitörése után. Kijev mintegy 400 millió dollárra becsüli Ukrajna teljes aknamentesítésének költségeit.
Nikos Dendias görög külügyminiszter pénteken jelentette be, hogy Görögország támogatja Ukrajnát, így részt vesznek a Litvánia által indított aknamentesítési akcióban – írja az Eurointegration.
Litvánia védelmi minisztere, Arvydas Anusauskas köszönetet mondott Görögországnak, hozzátéve, hogy „közösen kell jelezniük rendíthetetlen eltökéltségüket Ukrajna támogatásának folytatására”.
Antonio Tajani olasz külügyminiszter bízik benne, hogy a NATO nem avatkozik bele az Ukrajnai háborúba, valamint hogy Franciaország nem küld hadsereget segítségül – írja a RBC Ukraine.
Oroszországgal háborúzni egy harmadik világháború kockázatát jelenti
– fejtette ki Tajani. Az olasz külügyminiszter Emmanuel Macron szavaira reagált, aki korábban azt mondta, hogy a Nyugatnak nem szabad hagynia, hogy Moszkva győzzön. „Lesznek francia csapatok Ukrajnában. Nem lesznek vörös vonalak. Én vagyok Franciaország elnöke, és én döntök” – jelentette ki.
A bejelentéssel kapcsolatban Putyin is megszólalt, hozzátéve, hogy Moszkva készen áll az atomfegyverek bevetésére, ha az orosz államiságot, szuverenitást vagy függetlenséget fenyegetés éri.
Kezdődik az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!