Ukrajna azonosította Oroszország „leggyengébb pontjait” a jövőbeni dróntámadásokhoz – áll az ukrán elnök Telegram-posztjában, miután március 15-én a legmagasabb katonai és biztonsági tisztviselőkkel tárgyalt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozott Olekszandr Szirszkij főparancsnokkal, Vadim Szuharevszkij főparancsnok-helyettessel, Anatolij Barhilevics vezérkari főnökkel, Rusztem Umerov védelmi miniszterrel, Vaszil Maljukkal, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) vezetőjével és Kirill Budanovval, a katonai hírszerzés főnökével, hogy megvitassák az Oroszország elleni harc további lépéseit.
Az elnök egyeztette a döntéseket Szirszkijjel, amikor a főparancsnok visszatért a front Avgyijivka szektorából, ahol az orosz csapatok továbbra is fő erőfeszítéseiket a Donyeck megyei elfoglalt települések közelében történő áttörésre összpontosítják.
Zelenszkij hozzátette, a találkozón azonosították az ellenség „leggyengébb pontjait”, az ukrán erők célba veszik azokat annak érdekében, hogy „a legsúlyosabb károkat” okozzák.
„Minél többet veszít Oroszország, és minél magasabb az agressziójának ára, annál közelebb lesz ennek a háborúnak a vége” – mondta Zelenszkij.
Ukrajna elnöke arról is tájékoztatott, hogy találkozott a védelmi ipar, a kormány és más intézmények képviselőivel, hogy megvitassák a technológiailag fejlett dróngyártást a jövőbeli harci műveletekhez.
Vannak ilyen fegyvereink Ukrajnában, de nagyobb hatótávra, nagyobb tömegre van szükségünk, és erősebbeknek kell lenniük
– mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy egyetlen orosz terrortámadást sem szabad „válasz nélkül” hagyni.
Zelenszkij és a legfelsőbb parancsnokság találkozója azon a napon történt, amikor Oroszország Iszkander–M ballisztikus rakétákat indított Odesszára. Az orosz támadásban legalább húsz ember meghalt, és több mint hetven megsebesült.
Moszkvai idő szerint 22 óráig 36,11 százalékos volt a részvétel a szavazás első napján – közölte a RIA Novosztyi az orosz Központi Választási Bizottság adataira hivatkozva.
Az oroszoknak vasárnap estig van lehetőségük leadniuk a szavazatukat. A 2018-as választáson 67 százalék feletti volt a részvétel, de akkor csak egy nap volt a voksolásra.
Mint írtuk, egy több mint húsz országból álló szövetség, Izlanddal és Litvániával az élén vállalta Ukrajna aknamentesítését csaknem két évvel a háború kitörése után. Kijev mintegy 400 millió dollárra becsüli Ukrajna teljes aknamentesítésének költségeit.
Nikos Dendias görög külügyminiszter pénteken jelentette be, hogy Görögország támogatja Ukrajnát, így részt vesznek a Litvánia által indított aknamentesítési akcióban – írja az Eurointegration.
Litvánia védelmi minisztere, Arvydas Anusauskas köszönetet mondott Görögországnak, hozzátéve, hogy „közösen kell jelezniük rendíthetetlen eltökéltségüket Ukrajna támogatásának folytatására”.
Antonio Tajani olasz külügyminiszter bízik benne, hogy a NATO nem avatkozik bele az Ukrajnai háborúba, valamint hogy Franciaország nem küld hadsereget segítségül – írja a RBC Ukraine.
Oroszországgal háborúzni egy harmadik világháború kockázatát jelenti
– fejtette ki Tajani. Az olasz külügyminiszter Emmanuel Macron szavaira reagált, aki korábban azt mondta, hogy a Nyugatnak nem szabad hagynia, hogy Moszkva győzzön. „Lesznek francia csapatok Ukrajnában. Nem lesznek vörös vonalak. Én vagyok Franciaország elnöke, és én döntök” – jelentette ki.
A bejelentéssel kapcsolatban Putyin is megszólalt, hozzátéve, hogy Moszkva készen áll az atomfegyverek bevetésére, ha az orosz államiságot, szuverenitást vagy függetlenséget fenyegetés éri.
Kezdődik az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!