Több fontos kérdésben is sikerült megállapodniuk az Európai Unió vezetőinek az idei második EU-csúcson. Többek között először sikerült a tagállamoknak egységes nyilatkozatot kiadni a Gázai övezet kapcsán, zöld utat adtak az európai védelmi ipar fejlesztésének és Bosznia-Hercegovinával is megkezdenék a csatlakozási tárgyalásokat.
Csütörtökön kezdődött a kétnapos EU-csúcs, ahol a tagállamok állam- és kormányfői többek között az ukrajnai háborúról, az Európai Bizottság védelmiipar-felpörgetésének szánt tervéről, a közel keleti helyzetről, illetve az unió bővítéséről tárgyaltak.
Annak ellenére, hogy a vezetők előzetesen több kérdésben is megosztottak voltak, viszonylag hamar, este tíz előtt végeztek, az elfogadott zárónyilatkozat pedig még kicsivel éjfél előtt felkerült az Európai Tanács oldalára.
Ebben többek között Ukrajna támogatásában, a Közel Keleten a harcok azonnali szüneteltetésében és az európai védelmi ipar felpörgetésében egyeztek meg.
A csúcs egyik legfontosabb kérdése Ukrajna támogatása volt. Mint felvezetőnkben is írtuk, az Európai Bizottság a héten prezentálta a tervét, hogyan fordítanák Kijev támogatására az Európában zárolt orosz pénzeszközök profitjait.
Ugyanakkor várható volt, hogy ebben nem fognak megállapodni a tagállamok, mivel több vezető is úgy látja, jogilag ez egy bonyolult kérdés. A zárónyilatkozat szerint az Európai Tanács vizsgálta a kérdést, azonban a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsát (röviden tanács) felkérték arra, folytassák ezzel kapcsolatosan tovább a munkát.
Azonban ezt nem jelenti, hogy Ukrajna ne kapna segítséget az Európai Uniótól: egyrészt az Európai Tanács üdvözli és biztatja a tagállamokat, ha bilateriális úton támogatják a honvédő háborút vívó Ukrajnát, másrészt felszólította a tanácsot, hogy dolgozzanak az Ukrajnának szánt nyolcadik csomagon. A cseh Petr Fiala lőszervásárlási kezdeményezését külön kiemelték és üdvözölték.
A tagállamok vezetőinek sikerült megegyezniük, hogy
az Európai Unió és a tagállamok felgyorsítják és fokozzák az Ukrajnának szükséges katonai segítség eljuttatását.
Erre amiatt van szükség, mert az EU-nak nem sikerült leszállítani a tavaly februárban ígért egymillió tüzérségi lőszert, illetve az Egyesült Államokból érkező támogatások a demokraták és a republikánusok vitája miatt leálltak.
A zárónyilatkozat ezenkívül hozzáteszi, tiszteletben tartják az egyes országok biztonság- és védelmipolitikai érdekeit és a katonai támogatások során azokat figyelembe veszik – ez vélhetően magyar és szlovák kérésre kerülhetett be, hiszen Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök se szeretne fegyvereket adni Ukrajnának.
A tagállamok vezetői ezenkívül ismét elítélték Oroszországot, felszólították az Európai Bizottságot az újabb szankciók kidolgozására, és kifejezték, hogy továbbra is elkötelezettek Ukrajna helyreállításának és újjáépítésének támogatásában.
A csúcs egyik legfontosabb témája ugyanakkor nem Ukrajna volt, hanem az Európai Bizottság hónap elején prezentált terve, ami segítené a tagállamok védelmi iparainak a kapacitásbővítését és fejlesztését.
E kapcsán a tagállamok zöld utat adtak a bizottság ún. Európai Védelmi Ipari Stratégia (EDIS) és az ehhez kapcsolódó programnak, felkérve a tanácsot és a bizottságot, hogy annak megvalósításán dolgozzanak.
A tagállamok vezetői megegyeztek, hogy többek között fokozzák az ipari együttműködést egymás között, bővítik a védelmi ipart, illetve felkérték az Európai Beruházási Bankot, hogy változtasson az eddigi politikáján, hogy a védelmi ipari cégeket is finanszírozhassa.
Mint a zárónyilatkozatban megfogalmazták, a biztonság és a védelem terén erősebb Európai Unió pozitívan járul hozzá a globális és transzatlanti biztonsághoz, és kiegészíti a NATO-t.
Csakúgy, mint Ukrajna támogatása kapcsán, itt is megjegyezték, hogy tiszteletben tartják a tagállamok biztonság- és védelmipolitikai érdekeit.
Az orosz–ukrán háborúról szóló élő hírfolyamunkat egyébként itt találja.
A csúcs egyik legvitatottabb kérdése az Izrael és a Hamász terrorszervezet közötti háború volt, ugyanis az Európai Uniónak eddig nem sikerült egységes választ adni az október 7-e óta tartó harcokra.
A tagállamok azonnali humanitárius szünetre szólították fel a feleket, ami reményeik szerint tartós és fenntartható tűzszünethez vezethet.
Ismét elítélték a Hamász terrortámadását, felszólították az izraeli foglyok szabadon engedésére, ezenkívül „sürgeti” Izraelt, hogy ne kezdjen bele a 1,5 millió embernek menedéket nyújtó Rafah elleni szárazföldi hadműveletekbe. Mint írják, véleményük szerint az rontana a már amúgy is katasztrofális humanitárius helyzeten, emellett megakadályozná az alapvető szolgáltatások biztosítását és a humanitárius segítségnyújtást.
Annak ellenére, hogy a csúcs előtt többek között Írország, Portugália és Spanyolország is a legfontosabb témának a gázai helyzetet jelölte meg, a csúcs első napja után a belga Alexander De Croo magának tulajdonította a megegyezést. Mint azt újságíróknak elmondta, a többi tagállam fokozatosan csatlakozott az országa álláspontjához, hozzátéve, hogy a döntésben közrejátszott az Egyesült Államok időközben meghozott döntése is.
A tagállamoknak továbbá sikerült megegyezniük abban, hogy zöld utat adjanak a csatlakozási tárgyalások megkezdésének Bosznia-Hercegovinával. A zárónyilatkozat megjegyzi, hogy az ország az utóbbi időben pozitív változásokon ment keresztül, emiatt felkérték a bizottságot, hogy dolgozza ki a csatlakozási tárgyalások keretét.
Ukrajna és Moldova kapcsán felszólították a tanácsot, hogy minél hamarabb fogadja el a csatlakozási tárgyalások keretét és kezdjenek bele a tárgyalásokba – e kapcsán végül Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem élt a vétóval, pedig többen tartottak tőle.
A zárónyilatkozat e országokon kívül érintette Georgiát is, miszerint tudomásul veszik Tbiliszi folyamatos erőfeszítéseit, és arra biztatja az országot, hogy folytassa a kiemelt fontosságú reformjait.
A zárónyilatkozatban megjegyzik, a csatlakozási tárgyalások megkezdésével párhuzamosan az unió működésének a reformján is dolgoznak majd, hogy az EU alkalmassá váljon a bővítésre.
E kapcsán az egyik legnagyobb vita a vétó ügye, azt ugyanis több tagállam szeretné eltörölni, miközben mások nem. A tagállamok vezetői végül abban állapodtak meg, a nyári csúcson megvitatják a reform kapcsán addigra kidolgozott tervet.
A második napra egyébként nem túl sok téma maradt – a napirendi pontok szerint külpolitikával, mezőgazdasággal és az Európai Gazdasági Térséggel fognak foglalkozni, miközben az eurózónában lévő tagállamok vezetői is tárgyalnak majd külön.
Orbán Viktor a csúcs előtt az ukrán gabona kérdését jelölte meg a legfontosabb témának, ami kapcsán szövetségeseket is talált, ugyanakkor sajtóhírek szerint a tagállamok vezetői elsősorban az orosz gabona importjának a tiltásában egyezhetnek meg – az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a csúcs utáni sajtótájékoztatóján arról beszélt, dolgoznak majd az orosz gabonát érintő vámokon.
(Borítókép: Olaf Scholz német szövetségi kancellár, Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Emmanuel Macron, Franciaország elnöke és Nikos Christodoulides ciprusi elnök (b–j) az Európai Tanács ülésén Brüsszelben, Belgiumban, 2024. március 21-én. Fotó: Pier Marco Tacca / Getty Images Hungary)