A légvédelmi rakéták hiányában az ukránok nehezen hatástalanítják a több hullámban érkező orosz légi támadásokat, az orosz hadsereg pedig nagy szárazföldi offenzívára is készülhet, és az sem kizárható Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint, hogy Vlagyimir Putyin a nyugati segítség apadását látva döntő lépésre szánhatja el magát – mondta el a szakértő az InfoRádióban.
Kaiser Ferenc szerint a különféle irányított rakéták, manőverező robotrepülőgépek vezérlési rendszerében még mindig rengeteg nyugati alkatrész van, és ezeket valamilyen kerülő úton, például Kazahsztánon, Üzbegisztánon vagy akár Grúzián keresztül, fedőcégeken keresztül szerzik be, ezért jóval kisebb mennyiségben, magasabb áron, és lassan készülnek el.
Pár darabot sosem érdemes elindítani belőlük, mert azokat le tudja küzdeni az ukrán légvédelem. Ezért van egy felhalmozási időszak, akár hetekig nincs nagyobb orosz légicsapás, komoly, érzékeny, jól védett célokra. Aztán egyszerre elindítanak relatíve rengeteget, ötven vagy száz fölötti mennyiséget, amit az ukrán légvédelem korábban egész hatásosan tudott semlegesíteni, de most már érződik az akut ellátásbeli hiány, ezért az orosz eszközökből több ér célba
– mondta el a katonai szakértő, hozzátéve, hogy főként az amerikai belpolitikai csaták miatt komoly készlethiány alakult ki az ukrán hadseregben.
Kaiser Ferenc szerint várható volt, hogy az elsöprő elnökválasztási győzelem után Vlagyimir Putyin komoly csapássorozatot indít meg Ukrajna ellen. Szerinte nemcsak a levegőben támadnak az oroszok, hanem a különféle műholdfelvételek és felderítő információk alapján arra lehet következtetni, hogy egy nagyobb orosz szárazföldi offenzíva is készül.
Ukrajnában pedig, mint mondta, nemcsak a légvédelmi rakéták hiányoznak, hanem a lőszer is. A muníció hiánya pedig befolyásolja a szárazföldi műveleteket és az ukrán katonák morálját is. Miközben az oroszok a saját gyártásuk mellett Észak-Koreától is egyre több lőszert kapnak, de Irán is nagy beszállító.
A harkivi terület bevezette és kiigazítja az óránkénti áramkimaradások ütemezését – közölte Oleg Szinyehubov, a regionális állami villamosenergia-igazgatóság vezetője.
Van egy óránkénti áramkimaradások ütemterve Harkiv és a régió települései számára: Merefjanszkaja, Ljubotinszkaja, Zmijevszkaja, Balaklijevszkaja, Csugyevszkaja, Izsiumszkaja, Bogodugovszkaja és Dergasevszkaja. A menetrendek kiigazítása folyamatban van
– írta Szinyehubov a távirati csatornáján.
Azt is elmondta, hogy akár 200 ezer harkivi előfizető is áram nélkül maradt. Az áramszolgáltatók továbbra is dolgoznak az áramellátás helyreállításán – írta meg az Interfax.
Mint arról beszámoltunk, március 22-én éjjel az orosz fegyveres erők nagy erejű rakétatámadást intéztek egy energetikai infrastruktúralétesítmény ellen, amelynek következtében mintegy 700 ezer fogyasztó maradt áram nélkül.
Az orosz csapatok vasárnap folytatták Herszon régió ágyúzását – közölte Alekszandr Prokudin katonai műveleti vezető.
Az ellenség vasárnap lőtte Novovoroncovkát, Oleksandrivkát, Novoberiszlavot, Shirokaja Balka, Veletenskoje, Ponjatovka, Sadovoj, Szofijivka, Zolota Balka, Dnyiprovszkoje és Herszon városát
– mondta távirati csatornáján.
Az Interfax szemléje szerint Prokudin szerint az orosz hadsereg a régió településeinek lakónegyedeit találta el, megrongálva egy emeletes épületet és négy magánházat. Találat érte a kritikus infrastruktúrát és a járműveket is.
Civil áldozatok vagy sérültek nem voltak.
Négy gyanúsított jelent meg a bíróságon Moszkvában, miután fegyveresek pénteken megtámadtak egy koncerttermet, tele emberekkel. 137-re emelkedett a halálos áldozatok száma, a halottak között megerősítették, hogy gyerekek is vannak. Franciaországban a kormány megemelte a terrorfenyegetettségi szintet.
A Sky News szerint Franciaország miniszterelnöke bejelentette, hogy a párizsi Élysée-palotában ma este tartott megbeszélést követően Franciaország megemeli a terrorfenyegetettségi szintet a pénteki, Moszkva melletti koncertteremben elkövetett támadás fényében.
A moszkvai támadást követően a védelmi és biztonsági tanácsot az elnök ma este összehívta az Élysée-palotába
– mondta Gabriel Attal.
„Figyelembe véve az Iszlám Állam támadásával kapcsolatos állításokat és az országunkat fenyegető veszélyt, úgy döntöttünk, hogy a terrorfenyegetettségi szintet a lehető legmagasabbra – támadási vészhelyzet – emeljük” – tette hozzá.
A Sky Newsnak adott interjújában az Egyesült Államok brit nagykövete azt mondta, „mindent megteszünk annak érdekében, hogy Ukrajna továbbra is erős demokrácia maradjon, és Oroszország elveszítse ezt a háborút” – idézi Jane Hartley nyilatkozatát a Skynews.
A nagykövet úgy fogalmazott, „optimista” a tekintetben, hogy az Egyesült Államok több finanszírozást biztosít Ukrajnának, de azt mondta, „bárki, aki úgy gondolja, hogy Oroszország leállhat ezek után, az téved”.
2014-ben (franciaországi és monacói) nagykövet voltam, és láttam, mi történt a Krím félszigeten (…) A demokrácia forog kockán. Tehát támogatnunk kell Ukrajnát
– szögezte le.
A Strana ukrán hírügynökség közzétette a korábban felvett hitelek kamatainak összegét, amelyet Ukrajnának 2024-ben kell fizetnie a Nemzetközi Valutaalapnak.
Az ügynökség szerint a korábbi hitelek kiszolgálásának díja a jelenlegi dollárárfolyamon számolva 2,9 milliárd dollárt tesz ki.
Az újságírók arra is következtetnek, hogy a nemrég elfogadott 880 millió dollár nagy része szinte azonnal visszakerül az IMF-hez Ukrajna korábbi hiteleinek törlesztőrészleteként – írja az mk.ru.
Magyarország területére 2024. március 24-én az ukrán–magyar határszakaszon 6385 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4621 ember nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 48 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az MTI.
Az amerikai polgárok többsége a következő tíz éven belül a harmadik világháború kitörését várja. Véleményük szerint Ukrajna Amerika szövetségesei közé tartozik. Ezt bizonyítják a YouGov nemzetközi platform által végzett szociológiai felmérés eredményei – írta meg az Unian.
Az amerikaiak többsége úgy véli, egy új világháború legalábbis bizonyos mértékig bekövetkezhet a következő öt-tíz évben, de a legtöbben nem gondolják, hogy önként jelentkeznének katonai vagy nem harci szerepvállalásra, ha az Egyesült Államok részt venne benne
– számoltak be a tanulmány szerzői.
Arra a kérdésre, hogy számítanak-e arra, hogy a következő 10 évben kitör egy világháború, az amerikaiak 61 százaléka válaszolt igennel: 22 százalék nagyon valószínűnek, 39 százalék pedig meglehetősen valószínűnek nevezte egy ilyen lehetőség bekövetkeztét.
A válaszadók 22 százaléka nem hisz a háború közeli kitörésében.
Figyelemre méltó, hogy a Republikánus Párt támogatói jobban hisznek a háború közeli kitörésében, mint a demokraták támogatói.
Ugyanakkor a megkérdezett amerikaiak 77 százaléka úgy véli, hogy az Egyesült Államok részt fog venni egy új világháborúban, ha az valóban kitör. Szintén 72 százalék számít arra, hogy Oroszország is belép a háborúba, méghozzá az USA-val ellentétes oldalon. Kínára is ugyanígy gondol a megkérdezettek 69 százaléka.
A megkérdezett amerikaiak túlnyomórészt úgy vélik, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei képesek legyőzni bármely ellenséges koalíciót.
Tisztelt olvasóink!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!