„A francia csapatok akadálynak tekinthetők, hogy Oroszország rájöjjön, hogy ez az a határ, amelyet nem léphet át. Vlagyimir Putyin orosz diktátornak csak azért van szüksége az Ukrajnával folytatott béketárgyalásokról szóló híresztelésekre, hogy összeszedje erejét, és újra lecsapjon. Ha pedig Donald Trump nyeri az amerikai elnökválasztást, Nyugat-Európa valamennyi vezető országa nehéz idők elé nézhet” – mondta Glen Grant biztonságpolitikai szakértő, a brit hadsereg ezredese.
Miért bocsátotta el Volodimir Zelenszkij elnök Valerij Zaluzsnij vezérkari főnököt, képesek lesznek-e a fegyveres erők áttörni a Szurovikin-vonalat, és milyen feltételek mellett egyezik bele a Kreml az ukrajnai háború befejezésébe?
– Glen Grant, a brit hadsereg ezredese és világhírű biztonságpolitikai szakértő az ukrán Telegrafnak adott interjújában ezeket és még sok más kérdést is felvetett.
Grant szerint Zaluzsnij csapatában sok olyan inkompetens ember volt, akiknek egyáltalán nem lett volna szabad ott lenniük. Annak a személynek, aki közvetlenül az ellentámadásért felelt, nem lett volna szabad részt vennie. Nem volt sem hozzáértése, sem képessége. „Ami Zaluzsnijt illeti, ez nyilvánvalóan politikai elbocsátás volt, mert sok minden nem úgy ment, ahogy szerették volna. „Ami engem aggaszt, az az, hogy a hat tucat elbocsátott tiszt között volt néhány nagyon-nagyon jó tiszt. Talán Zaluzsnyij is közéjük tartozott.”
Amit azonban soha nem szabad tenni, az az, hogy lecserélünk valakit egy másikra, aki semmivel sem jobb, mint az, akit kirúgnak
– summázta Grant Zelenszkij döntését. A szakértő szerint az ukrán hadsereg nincs abban a helyzetben, hogy ellentámadásba tudjon átmenni, főleg nem olyanban, hogy a Szurovikin-vonalat (az oroszok védvonalát) át tudják törni. Ahhoz, hogy ez lehetséges legyen, meg kéne újítani a rendszert és a rendszer működését, „a hadsereg szervezeti struktúrájának kell megváltoznia” – véli Grant.
Arra a kérdésre, hogy vajon mi lehet Putyin terve, Grant azt felelte, hogy „Ukrajna leépülését olyan szintre hozza, hogy a kormány azt mondja: »Oké, nem tehetünk mást, a békére kell gondolnunk.« A tűzszünetet pedig arra fogja használni, hogy megerősítse a hadseregét, és újra visszatérjen. Ez a terve”.
Szerintem azt hiszi, hogy Ukrajnában győzni fog, és a NATO-van szemben is győzni fog, annak alapján, ahogy Magyarország, Ausztria, Svájc, Szlovákia és Amerika viselkedik. Nyilvánvalóan úgy gondolja: »Jól csináljuk!« – mert nem érdekli az emberei és a tankjai elvesztése, ez csak egy erőforrás számára –, neki a politika és a területszerzés jár a fejében
– véli a szakértő. Szerinte a háborúban nincs olyan, hogy „soha”, tehát bármelyik ország, aki azt mondja, hogy „soha nem küld csapatokat a háborúba”, nem lehet biztos benne, hogy ez így is lesz.
És szerintem ha Franciaország úgy dönt, hogy harcolni fog, vagy közel megy a frontvonalhoz, hogy kijelölje Putyin számára a vonalat, ahol tudnia kell, hogy az út le van zárva előtte, akkor szerintem más országok is követni fogják
– tette hozzá Grant. Véleménye szerint Putyin „egyetlen feltétele, hogy abbahagyja a harcot, ha megkapja Ukrajnát. Ennyi”.
Tehát ne feledje, hogy Putyinnal nem folynak béketárgyalások. Csak megadás lehet. Tehát választani kell a megadás és a háború között. Addig nem ad semmit, amíg nem kapja meg Ukrajnát. Pont
– mondta a brit ezredes. Hozzátette, hogy Putyinnál nem létezik „béketárgyalás” kifejezés. Az orosz elnök csak időt nyer, és folytatja a harcot addig, amíg nem győz, vagy amíg el nem bukik. Grant szerint a tűzszünet is mindössze két év lehet, annyi idő alatt Putyin bőven regenerálja csapatait. „Ha politikai gyengeséget lát ellenfeleinél, akkor sokkal hamarabb is.”
Oroszországhoz képest önök egy olyan szintű ország, mintha egy Formula–1-es autó versenyezne egy régi Skodával
– mondta Grant, majd hozzátette, hogy ez a jelenlegi vezetéssel nem fog működni. „Önök nagyon is képesek arra, hogy legyőzzék Oroszországot mint országot, minden szempontból több mint alkalmasak” – zárta a gondolatait.
Magyarország területére szerdán az ukrán–magyar határszakaszon 5614 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4495 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 31 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja közleményében az Országos Rendőr-főkapitányság.
Kedd éjszaka, légiriadót követően robbanások voltak Zaporizzsjában: az orosz hadsereg magánházakat támadott – írja az Ukrajinszka Pravda Ivan Fedorov, a Zaporizzsjai Regionális Államigazgatás vezetőjének bejegyzése alapján.
Fedorov később pontosított, kiderült, hogy az oroszok dróncsapásokat mértek polgári infrastruktúrákra Zaporizzsja három kerületében. Elmondása szerint a csapások áldozatokkal is jártak. Öt ház félig megsemmisült, több mint 40 pedig megrongálódott.
Két ember könnyebb sérüléseket szenvedett, őket ellátták.
A járőröző rendőrség felvételeket mutatott be Harkivból egy szerdai orosz bombatámadás után.
A videón éppen az látható, ahogy egy rendőr egy kisgyermekes család segítségére siet, akik megsérültek az orosz támadásban – tette közzé az Ukrajinszka Pravda.
Egy másik videót a harkivi terület rendőrsége tett közzé.
A március 27-i harkivi támadás következtében 19 ember halt meg és sebesült meg az előzetes adatok szerint, köztük négy 3 hónapos és 9 éves kor közötti gyermek.
A harkivi járőrszolgálat egyik alkalmazottjának testkamerája rögzítette, ahogyan egy bomba többemeletes lakóházat rongál meg Harkivban. A felvételt a Strana tette közzé, és az látható rajta, amint a robbanás után sűrű szürke füstgomba száll fel a házak fölé.
A rendőr később beszaladt az egyik lakásba, ahol két kisgyermek tartózkodott, majd visszatért az utcára, és jelzett a mentősöknek. Egy lakó meghalt és több mint tízen megsérültek.
Harkivot 2022 óta most érte először légibomba-támadás.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy 19-re emelkedett az orosz hadsereg által Harkivra ledobott bombák következtében megsérült emberek száma, és hogy az embereknek biztosítják a szükséges segítséget.
Harkiv. A város elleni orosz terror különösen elvetemültté vált. Megkísérelték több mint egymillió ember elsötétítését, folyamatosak a rakétatámadások és Sahíd drónok. Támadják az utcákat, a házakat, az iskolákat, a közönséges polgári infrastruktúrát. Jelenleg egy halottról tudunk. Részvétem a családnak és a barátoknak
– írta Telegramon az elnök.
Elmondása szerint legalább 19 ember megsérült, köztük gyermekek is. „Egy 2022-ben született lány és egy 2023-ban született fiú is a sérültek között van. Minden áldozatnak megadják a szükséges segítséget. Minden szolgálat dolgozik a találat helyszínén, és hálás vagyok mindenkinek, aki nap mint nap megteremti a normális életet Harkiv számára” – írta Zelenszkij.
Hangsúlyozta továbbá, hogy Ukrajna légvédelmének megerősítése és az F–16-osok partnerek általi szállításának felgyorsítása létfontosságú feladat.
Nincs racionális magyarázat arra, hogy a világban bőségesen rendelkezésre álló Patriot rakéták miért nem fedik még mindig Harkiv és más, az orosz terroristáktól szenvedő városaink és közösségeink egét. Mindennap azon dolgozunk, hogy még jobban megvédjük népünk, Ukrajnánk életét
– mondta az államfő.
Az Interfax szemléje szerint korábban a Harkivi Regionális Katonai Adminisztráció vezetője, Oleg Szinyegubov elmondta, hogy az oroszok egy nagy erejű UMPB–30-as irányított lőszerrel (egy légibomba és egy rakéta átlagos robbanóereje) támadták Harkivot.
A tél három hónapja alatt az oroszok 32 ukrán hadifoglyot végeztek ki. Ez több, mint bármely korábbi időszakban – áll az ENSZ Emberi Jogokat Megfigyelő Missziójának ukrajnai jelentésében.
12 alkalommal összesen 32, nemrégiben elfogott ukrán hadifoglyot végeztek ki. Az ENSZ ezek közül három esetet megerősített, amelyek során orosz katonák hét ukrán disszidens katonát végeztek ki
– áll a jelentésben.
Emellett a szakértők elbeszélgettek 60 ukrán katonával, akik nemrégiben szabadultak a fogságból. Elmondásuk szerint legtöbbjüket szexuálisan bántalmazták. Nemi erőszakkal és kasztrálással, a nemi szerveket ért veréssel vagy áramütéssel kínozták őket, valamint a kihallgatások során is gyakran ki voltak téve erőszakos cselekményeknek – írta meg a Kárpáti Igaz Szó.
A Miniszteri Kabinet további ötmilliárd hrivnyát különített el drónok beszerzésére az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) számára.
Denisz Smihal ukrán kormányfő leszögezte: minden egyes hrivnyát, amely adó formájában az állami költségvetésbe érkezik, védelmi képességük megerősítésére fordítanak – írta meg a Strana.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy nem fog háborúzni a NATO hadseregével, és „teljes képtelenségnek” nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint Oroszország megtámadná Európát.
A Lengyelország, a Baltikum és Csehország elleni esetleges támadásról szóló szavak az országok lakosságának megtévesztésére szolgálnak
– tette hozzá az orosz elnök. Putyin ugyanakkor kijelentette, hogy ha harmadik országok repülőtereiről F–16-osokat vetnek be az orosz hadsereg ellen, akkor ezek a repülőterek „legitim célponttá” válnak Oroszország számára. Korábban Európa azt mondta, hogy az ukrán F–16-os vadászgépek NATO-országok légibázisairól végrehajtott bevetései „vörös vonallá” válnak.
Ez Lubos Blaha, a szlovák parlament alelnökének véleménye. Szerinte ez nyílt összecsapáshoz vezet Oroszországgal, és a harmadik világháborúhoz.
Volodimir Gavrilov, a biztonsági kérdésekkel foglalkozó bécsi orosz küldöttség vezetője a maga részéről azt mondta, hogy Oroszország a lengyelországi, romániai és szlovákiai légibázisokról indított F–16-osok bevetését ezen országok részvételének tekinti az ukrajnai háborúban, és „megtorló intézkedéseket fog kikényszeríteni”.
A Strana emlékeztet arra, hogy az elmúlt hónapokban több uniós ország politikusa is olyan kijelentéseket tett, hogy Oroszország megtámadja Európát, ha Ukrajna vereséget szenved. A lengyelek emiatt elkezdtek ingatlant vásárolni Spanyolországban.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!