Kárpátaljai magyar civil szervezetek összefogásának köszönhetően kétkamionnyi humanitárius segély indult Ukrajna háború sújtotta területeire. A KárpátHáz Civil Szervezet és a (KHÖT) közreműködésével az Ökumenikus Segélyszervezet kárpátaljai kirendeltsége, a Kárpátaljai Református Egyház Diakóniai Osztálya, valamint a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat indította útnak a teherautókat – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Tóth Győző, a KárpátHáz Civil Szervezet ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a háború kitörése óta azon dolgozik, hogy minden lehetőséget megragadva segítse a belső-ukrajnai rászorulókat. A szervezés és a kamionok megtöltése sok munkát igényel, ám ha segítséget kérnek tőlük, mindent megtesznek a kérés teljesítéséért.
A Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásától a Harkivban szolgálatot teljesítő önkéntes partnerek kértek segítséget.
Óriási szükség van erre a támogatásra, hiszen tudjuk, hogy az utóbbi hetekben is többször érték rakétatámadások a várost, ezért még nehezebb helyzetbe kerültek az ott élők
– mutatott rá Rezes József, a KHÖT ügyvezető igazgatója.
A diakóniai osztály vezetője, Nagy Béla kifejtette, hogy tudják, a háború sújtotta területeken nagyon nehéz az élet, ezért azt küldtek, amire a legnagyobb szükség van: több mint hét tonna tartós élelmiszert, tisztálkodási szereket, matracokat, egyéb szükségleti eszközöket, és hollandiai adományozóknak köszönhetően az elmúlt napokban Kárpátalja-szerte több mint ezer iskolapadot és székeket tudtak ajándékozni a tanintézményeknek.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), valamint a kárpátaljai Técsői járás rendőrsége közölte, hogy nyomozás indult egy 43 éves oroszbarát pap ellen Kárpátalján.
A lelki vezető – aki az ukrajnai ortodox egyház Huszti egyházmegyéjében dolgozott – arról prédikált a híveknek, hogy
Oroszország jogos agressziót folytat Ukrajna ellen, valamint arra szólította fel őket, hogy bújjanak ki a kötelező katonai szolgálat alól.
Prédikációiban „polgárháborúnak” nevezte az ukrajnai konfliktust. Sőt, az SZBU szerint a fentieken kívül a pap még antiszemita is volt, és
gyűlöletet keltett egy ukrajnai nemzeti kisebbség, valamint más vallások hívei ellen is.
Azt, hogy mely kisebbségről van szó, nem nevezték meg a közleményben, de a Técsői járás demográfiai adatai alapján valószínűleg vagy románokról, vagy magyarokról lehetett szó (ebben a járásban egyébként messze a románok képezik a legnagyobb kisebbséget a népszámlálási adatok szerint, és a magyarok csak kisebb arányban vannak jelen, mint más kárpátaljai területeken).
A pap ezeket az üzeneteket nemcsak a prédikációiban, hanem a Facebook-oldalán is terjesztette.
Ezek által az érintett személy megpróbálta destabilizálni a térség társadalmi-politikai helyzetét az agresszor ország [Oroszország] javára
– összegezte az SZBU.
A papnál a rendvédelmi szervek házkutatást tartottak, és több kommunikációs eszközt is lefoglaltak tőle bizonyítékként. A közleményből az is kiderült, hogy a fenti cselekményekkel az illető két büntetőjogi tételt is kimerített (egyrészt a faji, vallási, etnikai stb. alapú gyűlöletkeltést, másrészt pedig a háborúval kapcsolatos dezinformációk terjesztését). Ha bűnösnek találják, akár 5 év börtönt is kaphat ezekért.
Az SZBU-nak a háború kezdete óta jópár akciója volt Kárpátalján: volt, hogy apácák közt razziáztak, de a magyargyűlölő munkácsi polgármesterrel szemben is kellett már intézkedniük.
Az orosz fél pénteken közölte, hogy katonáik bevonultak a Bahmuttól nem messze lévő Csasziv Jár külvárosába. Az ukrán fél nem sokkal később cáfolta ezt az információt.
A térségben folyó harcokról azóta több nyilvános videó is megjelent. Az egyiket a 98. orosz légideszantos hadosztály Telegram-oldalán osztották meg, és állítólag a külvárosi harcok láthatóak rajta:
Ezzel szemben ukrán oldalról is napvilágot látott egy videó. Ők azt közölték,hogy a 92. ukrán rohamdandár visszaverte a gépesített eszközökkel is támogatott orosz gyalogsági támadást a térségben, és 10 páncélozott járművet meg is semmisítettek.
Azt elismerték, hogy a térségben nehéz az ukrán hadsereg helyzete, de azt állították, hogy az orosz csapatokat nem engedték be a városba.
Egy harmadik videón szintén a térségben zajló harcok láthatóak, ukrán szemszögből. Az oroszok állítólag négy Szu-25-ös géppel légi támogatást is adtak a támadáshoz, de egy alkalommal az orosz gépek véletlenül a sajátjaikat bombázták le.
Végül az ukrán 225. különálló rohamzászlóalj is posztolt egy felvételt, amely állítólag Csasziv Jar és Ivanovszk település közt készült, és amelyen egy kilőtt orosz harcjármű látható.
A fenti információk, videók hitelességét más forrásból egyelőre nem lehet ellenőrizni.
A Csasziv Jarban történekről péntek este az Ukrajinszka Pravda is közölt egy cikket, amelyben részben saját katonai forrásokra is hivatkozva.
Ennek alapján azt írták, hogy
az orosz katonák csütörtökön és pénteken valóban megpróbáltak behatolni a városba, de nem tudták tartósan megvetni a lábukat ott.
Pénteken az ukrán hadsereg teljes mértékben ellenőrizte a várost: péntek este a legközelebbi állásaik is több száz méterre voltak Csasziv Jar első épületeitől, de állandóan újabb és újabb támadásokat indítottak.
A Csasziv Jartól délkeletre lévő Ivanovszkében már más a helyzet: annak a településnek csak nagyjából a harmadát irányítja az ukrán hadsereg, és állandó utcai harcok folynak az irányításáért – írta az Ukrajinszka Pravda. Megjegyezték azt is, hogy mindkét településnek nagy szerepe van abban, hogy megállítsák a további orosz előrenyomulást.
Arról, hogy – az állítólag már 70 százalékban egyébként már elpusztított – Csasziv Jar elfoglalása miért lehetne jelentős lépés, egy orosz szakértő is beszélt a napokban.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!