Salátatörvényben hagyta jóvá a szenátus a képviselőház által kétpárti támogatást élvező jogszabályt, amely záros határidőn belül kitiltaná az Egyesült Államokból a kínai fejlesztésű TikTokot. Az alkalmazás azonban nem tűnik el egyik napról a másikra. Az egyik lehetséges kimenetel egy hosszadalmas jogi csatározás, amely során azt kellene tisztázni, hogy a szólásszabadság vagy a nemzetbiztonság a fontosabb.
A felsőháznak már nem nagyon volt választási lehetősége: az Ukrajnának és Izraelnek szánt segéllyel együtt került napirendjére a TikTok tiltása, így külön nem foglalkozhatott a kérdéssel. Joe Biden elnök már korábban bejelentette: aláírja a törvényt a kongresszusi elfogadás után.
Életbe lépését követően a TikTok kínai anyavállalata, a ByteDance arra kényszerülhet, hogy megváljon a közösségi média új generációs alkalmazásától. Ha nem értékesíti a felületet, az alkalmazást betiltják – emlékeztetett az ABC News.
A másik lehetséges és valószínűbb kimenetel, hogy a cég jogi úton megtámadja a határozatot.
A törvény „170 millió amerikai szólásszabadságát sérti, 7 millió vállalkozást veszélyeztet, és egy olyan felületet szüntet meg, amely évi 24 milliárd dollárral járul hozzá az Egyesült Államok gazdaságához” – érvelt korábban a platform.
A ByteDance a törvény alapján kilenc hónapot kap az értékesítésre.
Az értékesítési határidő egy alkalommal három hónappal meghosszabbítható, vagyis az anyacégnek gyakorlatilag egy év alatt kellene új vevőt találnia. Ebben az esetben maga a TikTok folyamatosan elérhető marad az amerikai felhasználók számára.
A helyzetet bonyolítja, hogy az esetleges értékesítéshez meg kell szerezni a kínai kormány jóváhagyását. Az elmúlt években Peking szabályozta a hazai fejlesztésű algoritmusok exportját, ami alapján a TikTok eladását is megtilthatják – írta a CNN.
Szingapúri vagyok – ezzel védte korábban cégét Csu Sú, a TikTok vezérigazgatója.
Sokkal nagyobb az esélye azonban annak, hogy a jogtulajdonos az első, a szólásszabadságot kimondó alkotmánymódosításra hivatkozva megtámadja az intézkedést, ami – szakértők szerint – akár teljesen érvénytelenítheti a törvényt.
Az amerikai hatóságok egyetlen módon védhetik meg döntésüket: arra hivatkozhatnak, hogy a nemzetbiztonsági aggályok felülírják a szólásszabadság jogát
– hangoztatta Anupam Chander, a Georgetown Egyetem jogászprofesszora.
Egy ilyen eljárásra volt már példa: tavaly májusban a TikTok az első alkotmánymódosításra hivatkozva beperelte Montanát, ahonnan kitiltották az alkalmazást.
Novemberben egy szövetségi bíró a felperes javára döntött, és még hatályba lépése előtt érvénytelenítette a korlátozást.
Montanában a magánélethez fűződő jogokra és a gyermekek biztonságára hivatkozva próbálták betiltani az alkalmazást, ez azonban nem hasonlítható össze az amerikai kormány érvelésével, amely nemzetbiztonsági aggályokkal magyarázza fenntartásait – mondta Sarah Kreps, a Cornell Egyetem politikai intézetének igazgatója.
A jogi eljárás elindítása esetén egy szövetségi bíró átmenetileg felfüggesztheti a törvény alkalmazását a procedúra lezárultáig.
A tiltás azzal járna, hogy a TikTokot el kell távolítani az amerikai alkalmazásboltokból – köztük az iPhone-okat és az androidos mobileszközöket kiszolgáló felületekről, az App Store-ból, illetve a Google Playből. Az új felhasználók már nem tudnák letölteni az alkalmazást, a jelenlegiek pedig nem férhetnének hozzá a létfontosságú frissítésekhez, amely így bizonyos idő elteltével működésképtelenné válik.
Ennél nagyobb baj, hogy az amerikai példát valószínűleg követné Kanada, sőt talán az Egyesült Királyság is.
Egyes, az informatikában jártas felhasználók valószínűleg megkerülhetik a tilalmat, de ez a többség számára túl bonyolult vagy kényelmetlen.
Ez a fejlemény azonban a távoli jövő zenéje lehet, Michael Beckerman, a TikTok amerikai vezetője ugyanis korábban szintén belengette, hogy jogaikat a bíróságon fogják érvényesíteni.
Indiában egyébként négy éve tiltották be a TikTokot az indiai–kínai határvillongások után. A 200 millió felhasználó zöme más közösségi felületre költözött.
(Borítókép: Jon Kopaloff / Getty Images)