Jan Lipavsky cseh külügyminiszter szerint Oroszország szándékos kibertámadásai célzottak, és Csehország biztonsága és stabilitása ellen irányulnak – közölte az MTI. A cseh tárcavezető azután jutott erre a megállapításra, hogy jelentést kapott arról, hogy a Microsoft Outlook korábban nem ismert gyenge pontjait kihasználva több intézmény ellen is kibertámadást hajtottak végre.
Vit Rakusan belügyminiszter felhívta a figyelmet, hogy egy ideje fokozódnak az orosz kibertámadások és számítógépes kémkedések, több tucatnyi, az infrastruktúra elleni ilyen támadást észleltek.
Jan Lipovsky szerint a támadások módszere és középpontja az APT28 nevű csoport tevékenységeire emlékeztet, amelyik az orosz katonai felderítéssel áll kapcsolatban. A miniszter szerint nem kétséges az orosz katonai hírszerzés (GRU) érintettsége.
Németországgal és más EU- és NATO-tagállamokkal együtt elítéltük az orosz hackereknek a rendszereink tönkretételére irányuló kísérleteit. A problémát gyorsan felfedeztük és elhárítottuk. Ma nyilvánosan is elítéljük a különleges hackereket
– áll a külügyminiszter közleményében.
A közlemény szerint az állami hatóságokat és az energiaszektort érték támadások.
Vit Rakusan miután pénteken találkozott német kollégájával, Nancy Faeserrel, újságírók előtt kijelentette, hogy a szaporodó támadások ellenére Csehország szoros figyelemmel kíséri a lehetséges célpontokat, és naponta cserél információkat Németországgal. A fenyegetések többsége a nagyközönség előtt nem ismert, és korai szakaszban eltávolítják őket.
Rakusan és Nancy Faeser is megerősítette, hogy a kibertámadásokat az orosz katonai hírszerzés szervezi. A német belügyminiszter szerint a támadások 2022-ben kezdődtek, és német hadiipari vállalatok, illetve az űrügyi ágazat ellen is irányulnak.
Rakusan szerint a cseh belügyminisztérium részlegeit és rendszereit is napi rendszerességgel érik különböző támadások.
Magyarország területére csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon 4975 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5205 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 34 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – tették hozzá közleményükben.
A 3. támadó dandár megnyitotta a drónkiképző központját civilek és katonák számára – írja a Militarnyi.ua.
Az FPV (First Persion View, vagyis belső nézet – a szerk.) drónok a 21. században hatékony fegyvernek bizonyultak a harctéren, különösen a tüzérségi lövedékek hiánya miatt. Számos tanfolyam létezik az ilyen drónok kezelésének elsajátítására, de Kijevben egy speciális oktatóközpontot hoztak létre.
A hadsereg a harci tapasztalataik alapján egy akadálypályát épített ki, és olyan szimulátorokon is kínál kiképzést, amelyek nem szabadon hozzáférhetőek. Olyan civileket és katonákat is fogadnak, akik meg akarják tanulni, hogyan kell ezeket a drónokat irányítani.
A képzés fizetős, a civileknek 8 ezer hrivnyába (73 ezer forintba), míg a katonáknak 4 ezer hrivnyába (36 ezer forintba) kerül. Az összegeket a kiképzőközpont fejlesztésére fordítják.
Emmanuel Macron francia elnök szerint Európa biztonságának végét jelentené, ha Oroszország győzne az ukrajnai háborúban – számolt be az MTI.
Macron a The Economist című brit gazdaságpolitikai folyóiratnak adott, a hetilap online kiadásában csütörtökön megjelent átfogó interjúban úgy fogalmazott: egyértelmű stratégiai álláspontja az, hogy Oroszország nem győzhet Ukrajnában, hiszen „ki feltételezhetné, hogy Oroszország ezen a ponton megállna?”.
A francia államfő egyértelmű igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy kitart-e a nyugati szárazföldi alakulatok Ukrajnába küldéséről tett korábbi kijelentései mellett. „Nem zárok ki semmit, mivel olyasvalakivel állunk szemben, aki szintén nem zár ki semmit” – fogalmazott.
A francia elnök szerint a Nyugat túlságosan tétovázó álláspontra helyezkedett azzal, hogy cselekvési határokat szabott magának olyasvalakivel szemben, akinek „már semmiféle ilyen korlátai nincsenek, aki maga az agresszor”.
Hozzátette ugyanakkor: a hitelességhez hozzátartozik az elrettentésnek az a formája is, amely „nem teszi teljesen láthatóvá, hogy mit teszünk vagy mit nem teszünk” a jövőben.
A 2022 nyarán tartott NATO-csúcson mindegyik tagország kizárta harckocsik, mélységi csapásmérésre alkalmas rakéták és repülőgépek ukrajnai szállítását, most azonban mindezek már folyamatban vannak, így „nem lenne helyénvaló a továbbiak kizárása”, a hitelesség és az Oroszországgal szembeni elrettentés szempontjából sem – mondta a francia államfő.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!