Oroszország arra kéri partnereit a „világ többségének” országaiból, hogy tartózkodjanak a svájci Ukrajna-konferencián való részvételtől, és ne keveredjenek bele Kijev újabb oroszellenes provokációiba – adta hírül az MTI Marija Zaharov orosz külügyi szóvivő állásfoglalását.
„A világ többségének országaiból való partnereinket is arra kérjük, hogy tanúsítsanak éberséget és tartózkodjanak az ilyen fórumokon való részvételtől, hogy ne hagyják magukat behúzni Kijev és a Nyugat újabb oroszellenes provokációiba, amelyeknek nem a béke, hanem az Oroszországgal való folyamatos konfrontáció a célja” –hangsúlyozta Zaharova.
Korábban a svájci külügyminisztérium közölte, hogy Bern több mint 160 küldöttséget hívott meg, köztük a G7, a G20 és a BRICS-országok delegációit az Ukrajnáról szóló konferenciára, amelyet június 15–16-án tartanak Bürgenstockban. Az ország hatóságai szerint Oroszország „jelenleg” nincs a meghívottak között.
A berni orosz nagykövetség közleményt adott ki, amely szerint Moszkva tudomásul vette Svájc döntését, hogy nem hívja meg Oroszországot a júniusi ukrajnai békekonferenciára.
„Álláspontunk változatlan: nincs értelme a békefolyamat elindításáról beszélni Oroszország részvétele nélkül. Az úgynevezett békekonferencia megtartása valójában nem más, mint a hírhedt kijevi békeformula keresztülvitele, amely Oroszországnak szóló ultimátumok sorozata. Az ultimátumok nyelvezete számunkra elfogadhatatlan” – közölte az orosz diplomáciai képviselet.
Magyarország területére csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon 4975 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5205 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 34 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – tették hozzá közleményükben.
A 3. támadó dandár megnyitotta a drónkiképző központját civilek és katonák számára – írja a Militarnyi.ua.
Az FPV (First Persion View, vagyis belső nézet – a szerk.) drónok a 21. században hatékony fegyvernek bizonyultak a harctéren, különösen a tüzérségi lövedékek hiánya miatt. Számos tanfolyam létezik az ilyen drónok kezelésének elsajátítására, de Kijevben egy speciális oktatóközpontot hoztak létre.
A hadsereg a harci tapasztalataik alapján egy akadálypályát épített ki, és olyan szimulátorokon is kínál kiképzést, amelyek nem szabadon hozzáférhetőek. Olyan civileket és katonákat is fogadnak, akik meg akarják tanulni, hogyan kell ezeket a drónokat irányítani.
A képzés fizetős, a civileknek 8 ezer hrivnyába (73 ezer forintba), míg a katonáknak 4 ezer hrivnyába (36 ezer forintba) kerül. Az összegeket a kiképzőközpont fejlesztésére fordítják.
Emmanuel Macron francia elnök szerint Európa biztonságának végét jelentené, ha Oroszország győzne az ukrajnai háborúban – számolt be az MTI.
Macron a The Economist című brit gazdaságpolitikai folyóiratnak adott, a hetilap online kiadásában csütörtökön megjelent átfogó interjúban úgy fogalmazott: egyértelmű stratégiai álláspontja az, hogy Oroszország nem győzhet Ukrajnában, hiszen „ki feltételezhetné, hogy Oroszország ezen a ponton megállna?”.
A francia államfő egyértelmű igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy kitart-e a nyugati szárazföldi alakulatok Ukrajnába küldéséről tett korábbi kijelentései mellett. „Nem zárok ki semmit, mivel olyasvalakivel állunk szemben, aki szintén nem zár ki semmit” – fogalmazott.
A francia elnök szerint a Nyugat túlságosan tétovázó álláspontra helyezkedett azzal, hogy cselekvési határokat szabott magának olyasvalakivel szemben, akinek „már semmiféle ilyen korlátai nincsenek, aki maga az agresszor”.
Hozzátette ugyanakkor: a hitelességhez hozzátartozik az elrettentésnek az a formája is, amely „nem teszi teljesen láthatóvá, hogy mit teszünk vagy mit nem teszünk” a jövőben.
A 2022 nyarán tartott NATO-csúcson mindegyik tagország kizárta harckocsik, mélységi csapásmérésre alkalmas rakéták és repülőgépek ukrajnai szállítását, most azonban mindezek már folyamatban vannak, így „nem lenne helyénvaló a továbbiak kizárása”, a hitelesség és az Oroszországgal szembeni elrettentés szempontjából sem – mondta a francia államfő.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!