Oroszország újabb csapatösszevonást hajt végre Ukrajna északi határa közelében a Harkivi területen zajló offenzíva közepette – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök május 26-án a világ vezetőihez intézett videóbeszédében.
Az orosz csapatok május 10-én indítottak újabb offenzívát a Harkivi terület északi részén. A moszkvai erőknek a jelentések szerint sikerült tíz kilométerre előrenyomulniuk a térségben, de az első védelmi vonal megállította őket.
„Oroszország az egyetlen forrása az agressziónak, és folyamatosan igyekszik kiterjeszteni a háborút. Épp most védjük magunkat innen hatvan kilométerre egy újabb orosz offenzívakísérlettől” – mondta az ukrán elnök.
Oroszország támadóműveletekre készül, és innen kilencven kilométerre újabb csapatok gyülekeznek határunknál. Aki mindezt megteszi, az nem akar békét
– fogalmazott Ukrajna elnöke a hét ember halálát okozó május 23-i orosz csapásban megsemmisült harkivi nyomdában rögzített beszédében.
Volodimir Zelenszkij kifejezte kétségét afelől, hogy Oroszország kész a párbeszédre a békéről. „Ukrajnának van a világon a legnagyobb tapasztalata arról, milyen megtévesztést alkalmaz Oroszország a tárgyalásokon. Oroszország megtévesztéssel fedezte a háború előkészítését is” – emlékeztetett az államfő.
Az ukrán elnök úgy látja, hogy Oroszországot olyan emberek vezetik, akik normává akarják tenni az emberéletek, a városok és falvak elpusztítását, a népek megosztását és az államhatárok háború általi eltörlését. „Nincs olyan nemzet, amelyik csak a saját erőfeszítéseivel tudna megállítani egy ilyen háborút. Szükségünk van a világ vezetőinek részvételére” – intézett felhívást Zelenszkij.
Az ukrán elnök felkérte Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy vegyenek részt a június 15-én kezdődő svájci békecsúcson.
Kérem, mutassanak vezető szerepet a béke – a valódi béke és nem csak a csapások közötti szünet – előmozdításában. A globális többség erőfeszítései jelentik a legjobb garanciát arra, hogy minden kötelezettségvállalás teljesülni fog
– hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Egyúttal jelezte, hogy eddig már több mint 80 ország erősítette meg részvételét az értekezleten. Bár Oroszországot nem hívták meg a csúcstalálkozóra, Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője elmondta, hogy Kína részvétele nagyon fontos lenne, és Ukrajna mindent megtesz annak érdekében, hogy a kínai küldöttek is részt vegyenek az eseményen.
A csúcstalálkozó középpontjában Ukrajna 10 pontos békeformulája áll majd, egy olyan terv, amelyet először Zelenszkij vázolt fel 2022 őszén, és amely az orosz csapatok teljes kivonását követeli a megszállt ukrán területekről.
Zelenszkij emlékeztette a világ vezetőit arra, hogy Harkiv városában jelenleg is több mint egymillió ember él, és Oroszország harmadik éve napi szinten bombázza és lövi ezt a várost, főként Sz–300-as rakétákkal, amelyek amúgy légvédelmi eszközök, Moszkva viszont földi célpontok ellen, „válogatás nélküli pusztításra” használja őket.
Az államfő felmutatott egy megégett könyvet a napokban orosz rakétákkal romba döntött harkivi nyomdából, és kijelentette:
ezért van szükség globális erőfeszítésekre, egy békecsúcsra olyan vezetők részvételével, akiket Oroszország nem tud megtéveszteni. Egy csúcstalálkozóra, amely megmutatja, hogy a világon ki akarja valójában befejezni a háborút, és nem csak tűzszünetet hirdetni, amelyet minden bizonnyal megsértenek az orosz rakéták és tüzérség, ahogy ez már több tucatszor megtörtént.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter vasárnap az X-en közzétett bejegyzésében a harkivi barkácsáruház elleni, szombati orosz támadással kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy az ukrán légvédelem megerősítése és az Oroszországi Föderáció katonai célpontjaira irányuló csapások engedélyezése a legjobb módja az orosz támadások megelőzésének. A miniszter szavai szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök „bármilyen hazugságot terjeszthet, de tettei magukért beszélnek”. „Ukrajna partnereinek két módjuk van az ilyen támadások megakadályozására. Az egyik, hogy több Patriot és egyéb légvédelmi rendszert biztosítanak Ukrajnának, a másik: Ukrajnának le kell lőnie az orosz harci repülőgépeket, mielőtt bombákat dobnak Harkivra és más városokra” – fogalmazott Kuleba az MTI szerint.
Szerhij Borzov, a nyugat-ukrajnai Vinnicjai terület kormányzója a Telegramon közölte, hogy három ember megsérült a régióban az éjszakai orosz csapás következtében. A katasztrófavédelem arról tájékoztatott, hogy lakóházakat ért a támadás, és negyven embert evakuálni kellett. Az ukrán légierő beszámolója szerint vasárnapra virradóra Oroszország 14 rakétával és több mint harminc drónnal támadta Ukrajnát, ebből 12 rakétát és 31 Sahíd csapásmérő drónt sikerült a légvédelemnek megsemmisítenie.
Egy szudáni tábornok, Jasszer al-Atta szombaton adott tájékoztatása szerint Oroszország fegyverekért és lőszerekért cserébe üzemanyagtöltő kikötőt kért a Vörös-tengeren, amiről hamarosan alá is írják a megállapodásokat – írja az MTI.
A két állam még Omár el-Basír korábbi elnök idején írt alá egy haditengerészeti támaszpontról szóló megállapodást, de a hadsereg vezetői később felülvizsgálat alá vették a tervet, amely azóta sem valósult meg.
Kijev közelében történt az eset. Sztanyiszlav Moszkovszkij ukrán sorköteles állampolgárt állítólag a kijárási tilalom előtt egy járőr vette őrizetbe. Ezután a férfit egy toborzóközpontba vitték, állítólag nem tanúsított ellenállást.
Ismerősei szerint ott megverték, személyes tárgyait elvették, és reggelig ott tartották. Ezután Moszkovszkijt erőszakkal elvitték egy orvosi vizsgálatra Visneve külvárosába, ahol, miközben megpróbált kapcsolatba lépni egy ügyvéddel, a férfi telefonját elvették.
Amikor az ügyvéd és egy nyomozócsoport a helyszínre érkezett, kiderült, hogy a férfi felvágta az ereit, és hogy a rendfenntartó erők ne lássák, kidobták az utcára.
Az ukrán média szerint a férfi életben van, ellátták, bekötötték a kezét, és jegyzőkönyveket készítettek, többek között az „öngyilkossághoz vezető” cikkely alapján.
Viktor Ljasko ukrán egészségügyi miniszter közölte, hogy 23 ezer poszttraumás stresszzavarban (PTDS) szenvedő beteget tartanak nyilván az elektronikus egészségügyi rendszerben – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó szombaton.
2023-ban 23 ezer személy szerepelt ezzel a diagnózissal az elektronikus egészségügyi rendszerben
– mondta Ljasko (a PTSD-ben szenvedők száma a valóságban ennél jóval magasabb is lehet).
A miniszter megjegyezte, hogy a PTSD kezelhető, bár nem egyszerű folyamat, ezért bizonyos tünetek esetén pszichológushoz vagy háziorvoshoz kell fordulni a további szövődmények elkerülése érdekében. Közölte azt is, hogy a betegség kezelése sokkal hosszabb és nehezebb, mint a megelőzés.
Kedves olvasóink!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!