Az amerikai kormány aggódik amiatt, hogy Ukrajna orosz területen lévő radarállomásokat támad, mivel ez „veszélyesen elbizonytalaníthatja Moszkvát” – jelentette a The Washington Post szerdán, egy meg nem nevezett amerikai tisztviselőre hivatkozva.
Mint előzőleg írtuk, május 26-án az ukrán katonai hírszerzés nagy hatótávolságú drónnal támadta meg az oroszországi Orszk városában, az Orenburgi területen található Voronyezs M jelzőradart. A pilóta nélküli légi jármű a jelentések szerint rekordot jelentő 1800 kilométert tett meg a kilövés helyétől. Korábban, május 23-án egy másik Voronyezs radarra is csapást mértek az ukrán erők a Krasznodari területen.
Az Egyesült Államok aggodalmát fejezte ki Ukrajnának a hagyományos légvédelmet biztosító radarállomások elleni két támadás miatt. A megszólaló amerikai tisztviselő azt állította, hogy a célba vett létesítmények nem vettek részt Oroszország Ukrajna elleni háborújának támogatásában.
De ezek érzékeny helyszínek, mert Oroszország úgy érezheti, hogy stratégiai elrettentő képességei kerülnek célkeresztbe, ami alááshatja az Egyesült Államokkal szembeni nukleáris elrettentésének fenntartását
– nyilatkozott a névtelen forrás.
„Mindenki számára nyilvánvalónak kell lennie, hogy az Egyesült Államoknak egyáltalán nem áll szándékában nukleáris fegyvereket bevetni Oroszország ellen. De mindenképpen aggodalomra ad okot, hogy Oroszország miként érzékelheti, hogy elrettentő képességeit célba veszik, és korai előrejelző rendszereit támadják” – tette hozzá.
Egy, az ügyet ismerő ukrán tisztviselő ezzel szemben azt állította, hogy Oroszország a radarállomásokat arra használta, hogy nyomon kövesse az ukrán hadsereg tevékenységét, különösen a légi fegyverek, köztük a drónok és rakéták használatát.
25 éves korában meghalt Irina Cibuk, aki Ukrajna egyik legismertebb katonai orvosának és önkéntesének számított.
Irina Cibuk még 2016-ban, a nyugat-ukrajnai Lvivben tanuló diákként ment önkéntesként Kelet-Ukrajnába. Halálának hírét most szintén az az önkéntes orvosi alakulat jelentett be, ahol szolgált.
Azt írták, hogy a fiatal nő még szerdán vesztette életét a Harkivi területen, amikor épp váltották a frontvonalon szolgálókat (pár hete egyébként szintén a frontközeli Kramatorszkban adott interjút az Ukrajinszka Pravdának).
Irina Cibuknak sok követője volt a közösségi médiában, és a sajtónak is gyakran nyilatkozott arról, hogy mi zajlik a fronton. 2023-ban Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől is átvehetett egy kitüntetést a katonai orvosként végzett munkájáért.
Irina Cibuk testvére a halálhír bejelentése után megosztotta azt a levelet is, amelyet a fiatal orvosnő korábban, még 2023. áprilisban, a Donyecki területen írt erre az eshetőségre készülve.
„Helló, fogadd részvétemet. Nem szeretem, ha szomorú vagy, de az idő múlik, és ez a kétségbeesés el fog oszlani. Az életnek folytatódnia kell. Tehát ne pazarold az időt szenvedésre, élj tovább [...] Úgy döntöttem, hogy ez az év annyi lehetőséget kínált számomra a halálra, hogy alkalmat kell találnom egy posztumusz levél írására” – írta Irina Cibuk.
A levélben többek közt köszönetet mondott mindenkinek, aki lehetővé tette, hogy szabad életet éljen. „Most és mindörökké, nem érdekel, mit mondanak majd rólam, rólad, erről a szövegről, mindenről. Akár tetszenek ezek a mondatok, akár nem, végül is senki véleménye nem számít nekem, én halott vagyok” – fogalmazott az írásban. A levelet azzal zárta:
Ahhoz, hogy legyen erőd szabad emberré válni, bátornak kell lenned. Csak a bátrak találják meg a boldogságot, és jobb futva meghalni, mint megrohadva élni. Légy méltó hőseink tetteihez. Ne légy szomorú; légy bátor!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke kétoldalú biztonsági megállapodást ír alá Olaszországban, a június 15–16-án Svájcban tartandó békecsúcs előestéjén – írja forrásaira hivatkozva a Financial Times, amit az Ukrajniszka Pravda szemlézett.
Napokkal a békecsúcs előtt Volodimir Zelenszkij és Joe Biden várhatóan kétoldalú biztonsági megállapodást ír alá a G7-ek jövő hónapban Olaszországban tartandó találkozójának margóján
– írta a brit lap meg nem nevezett amerikai tisztviselőkre hivatkozva.
A Hetek csoportjának vezetői csúcstalálkozóját június 13–15. között tartják Olaszországban. A források nem jelezték, hogy a megállapodás aláírására melyik napon kerül sor.
A megállapodásról több héten keresztül tárgyaltak az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti növekvő feszültségek közepette. A brit orgánumnak egy Zelenszkij által kinevezett magas rangú kormánytisztviselő is nyilatkozott.
Messzebb vagyunk egymástól, mint valaha a háború kezdete óta. Nagyon, nagyon feszült a helyzet
– fogalmazott a névtelen megszólaló.
Volodimir Zelenszkij korábban kifejezte Joe Bidennel szembeni csalódottságát, amiért az amerikai elnök inkább a Demokrata Párt kaliforniai adománygyűjtő rendezvényén vesz részt a svájci békecsúcs helyett. Zelenszkij szerint ez „nem volt erős döntés”. Antony Blinken amerikai külügyminiszter korábban kijelentette, hogy az Ukrajnával kötendő jövőbeni kétoldalú biztonsági megállapodás különböző területeken katonai segítséget nyújtana, és segítené Ukrajnát közelebb vinni a NATO-tagsághoz.
Az amerikai kormány aggódik amiatt, hogy Ukrajna orosz területen lévő radarállomásokat támad, mivel ez „veszélyesen elbizonytalaníthatja Moszkvát” – jelentette a The Washington Post szerdán, egy meg nem nevezett amerikai tisztviselőre hivatkozva.
Mint előzőleg írtuk, május 26-án az ukrán katonai hírszerzés nagy hatótávolságú drónnal támadta meg az oroszországi Orszk városában, az Orenburgi területen található Voronyezs M jelzőradart. A pilóta nélküli légi jármű a jelentések szerint rekordot jelentő 1800 kilométert tett meg a kilövés helyétől. Korábban, május 23-án egy másik Voronyezs radarra is csapást mértek az ukrán erők a Krasznodari területen.
Az Egyesült Államok aggodalmát fejezte ki Ukrajnának a hagyományos légvédelmet biztosító radarállomások elleni két támadás miatt. A megszólaló amerikai tisztviselő azt állította, hogy a célba vett létesítmények nem vettek részt Oroszország Ukrajna elleni háborújának támogatásában.
De ezek érzékeny helyszínek, mert Oroszország úgy érezheti, hogy stratégiai elrettentő képességei kerülnek célkeresztbe, ami alááshatja az Egyesült Államokkal szembeni nukleáris elrettentésének fenntartását
– nyilatkozott a névtelen forrás.
„Mindenki számára nyilvánvalónak kell lennie, hogy az Egyesült Államoknak egyáltalán nem áll szándékában nukleáris fegyvereket bevetni Oroszország ellen. De mindenképpen aggodalomra ad okot, hogy Oroszország miként érzékelheti, hogy elrettentő képességeit célba veszik, és korai előrejelző rendszereit támadják” – tette hozzá.
Egy, az ügyet ismerő ukrán tisztviselő ezzel szemben azt állította, hogy Oroszország a radarállomásokat arra használta, hogy nyomon kövesse az ukrán hadsereg tevékenységét, különösen a légi fegyverek, köztük a drónok és rakéták használatát.
Az orosz Állami Duma védelmi bizottságának első elnökhelyettese, Alekszej Zsuravlev azt javasolta, hogy mérjenek csapást Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bunkerére, ezzel kényszerítve őt a megadás aláírására – írja a Moszkovszkij Komszomolec orosz hírportál.
A parlamenti képviselő kijelentette, hogy csapásokat kell indítani az ukrán főváros bunkereire, amelyekben Volodimir Zelenszkij bujkál, valamint nem szabad kímélni őt akkor sem, amikor a frontvonalba megy.
„Ahhoz, hogy Kijev elgondolkodjon a megadás aláírásáról, végre falhoz kell szorítani őt [Volodimir Zelenszkijt – A szerk.]” – fogalmazott Alekszej Zsuravlev, hozzátéve, hogy el kell érni, hogy Zelenszkij érezze a saját életét fenyegető veszélyt.
Kedves olvasóink!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!