Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára fogja koordinálni az orosz védelmi ipari komplexum területén folyó munkát – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.
Mivel a kérdések annyira szerteágazóak – figyelembe kell vennünk a termelés jövedelmezőségét, biztosítani kell, hogy a védelmi minisztérium megfelelő felszerelést kapjon – szükségünk van egy független koordinátorra, aki mindezt a munkát irányítja. Ez a személy a Biztonsági Tanács titkára lesz
– fogalmazott Oroszország államfője a kormány tagjaival tartott keddi ülésén.
Ahogyan arról az Index is beszámolt, Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai háború kitörése óta nem látott átszervezést hajtott végre Oroszország védelmi minisztériumában májusban. Szergej Sojgu, az Oroszországi Föderáció védelmi minisztere a 2012-es kinevezése óta leválthatatlannak bizonyult, egészen az orosz elnök által kezdeményezett átszervezésig. Pozícióját Andrej Belouszov, Oroszország első miniszterelnök-helyettese vette át, akitől nagyobb nyitottságot várnak a harctéren.
Szergej Sojgu 2012-ben vette át az orosz védelmi minisztérium vezetését, miután a rendkívüli helyzetek minisztere volt. Ő vezette az orosz hadsereget a 2022-ben kezdődött ukrajnai háború során. Védelmi miniszterként feladata volt az orosz hadsereg modernizálása, és úgy vélték, hogy közvetlen kapcsolatban áll Putyinnal, rendszeresen vadászni és horgászni jár vele Szibériába.
Sojgu népszerűsége Oroszországban a Krím 2014-es annektálása után nőtt meg, amelynek megszervezését neki tulajdonították. De heves bírálatok érték a 2022. februári támadást követő orosz katonai kudarcok miatt, valamint amiatt, hogy képtelen volt felszámolni a hadsereget továbbra is sújtó, széles körben elterjedt korrupciót. Sőt, 2023 nyarán a Jevgenyij Prigozsin vezette Wagner zsoldoscsoport lázadásával is szembe kellett néznie.
A Vlagyimir Putyin által végrehajtott 2024-es átszervezés papíron egy olyan pozícióba helyezte, amelyet hivatalosan magasabb rangúnak tartanak, mint a védelmi minisztériumban betöltött szerepét. Politikai elemzők szerint Sojgu áthelyezése a Biztonsági Tanácsba azt bizonyítja, hogy a testület csupán egy olyan hely, ahol Putyin azon korábbi kulcsfontosságú tisztviselőket tartja, akiket nem lehet egyenesen kirúgni.
Elutasított a svájci parlament egy Ukrajnának nyújtandó 5,5 milliárd dolláros pénzügyi segélyt. A felsőház arra hivatkozott, a támogatás sérti a semleges országok számára engedélyezett hitelfelvételi korlátozásokat.
A törvényhozók 28 ellenszavazattal és 15 támogatóval utasították el azt a 15 milliárd dolláros segélycsomagot, amely a svájci fegyveres erők 10,1 milliárd frankos kiegészítő finanszírozását is tartalmazta.
A terv bukására sokan számítottak az elmúlt hetekben, különösen a jobboldali törvényhozók ellenezték. Érveik szerint a csomag sérti a svájci úgynevezett „adósságfék” szabályait – írta a Reuters.
A Fehér Ház hétfőn közölte, hogy Kamala Harris alelnök és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó képviseli az Egyesült Államokat a június közepén Svájcban szervezett, ukrajnai békekonferencián, írja az MTI.
John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs koordinátora közölte, hogy a nemzetközi konferencián megerősítik majd az amerikai adminisztráció elkötelezettségét Ukrajna támogatása iránt, valamint a kiállást egy igazságos és tartós béke mellett, amely Ukrajna területi integritásán és az ENSZ-alapokmányának elvein alapszik. Megismételte az amerikai álláspontot, miszerint a háború holnap véget érhetne, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök visszavonná csapatait Ukrajnából.
Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok miért nem legfelső szinten, Joe Biden elnök részvételével képviselteti magát, John Kirby úgy fogalmazott, hogy „Ukrajnának nincs elkötelezettebb támogatója a világon az Egyesült Államoknál”, és ez attól független, hogy ki utazik el a svájci békecsúcsra.
Joe Biden a svájci békekonferencia idején egy választási kampányeseményen vesz részt Kaliforniában.
Az oroszországi Belgorod régióban robbanás következtében kigyulladt egy lőszerraktár – írja az Ukrinform.
Az incidensben hét katona sérült meg, akik kórházi ellátásra szorultak.
Az előzetes jelentések szerint a robbanást gondatlan lőszerkezelés okozta.
Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 5499 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4809 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 21 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Harkiv energetikai infrastruktúrájában olyan súlyos károk keletkeztek az orosz támadások miatt, hogy már nem képes ellátni a várost – számolt be Igor Terekhov, Harkiv polgármestere.
Már nincs saját áramfejlesztője a városnak, ezért más településekről kell beszereznünk az áramot. Ez nagyon nehéz helyzet, mivel minden más közmű a vízellátástól a gáz- és a hőellátásig az áramellátástól függ
– fogalmazott az Unian szerint a polgármester, majd hozzátette, a városnak van néhány megállapodása a kormánnyal a fűtésszezonra való felkészüléshez nyújtott támogatásokról. Mint mondta, ezeket a pénzeket energiatermelő létesítményekre és áramot termelő generátorokra költik.
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!