Kedves olvasóink!

Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Ukrán hírszerzés: Putyin fenyegetései újabb bizonyítékot jelentenek háborús bűntetteire;
• Lebombázták az oroszok Odesszát, ritka repülőgépek pusztultak el;
• Újabb nagyszabású hadjáratra készül Oroszország, rengeteg pénzt különítettek el rá;
• A francia elnök nemzetközi koalíciót szeretne katonai kiképzők küldésére Ukrajnába;
• Vlagyimir Putyin megalkotta a „győzelemelméletét”, hosszú háborúra készül;
• Zelenszkij befejezné a háborút, de a Nyugat nem – mondta egy orosz katonai szakértő;
• Az ukrán külügyminiszter közölte: június 25-én kezdődnek az EU-csatlakozási tárgyalások;
• Először támadta Ukrajna Oroszország egyik régióját, egy repülőteret vettek célba;
• Dollármilliók repültek levegőbe: két ukrán olajraktárat semmisíthettek meg az oroszok;
• Vlagyimir Putyin újra megpróbálhatja betenni a lábát Európába egy déli országon keresztül;
• Volodimir Zelenszkij: Az oroszok kudarcot vallottak Harkivnál.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is! Jó pihenést kívánunk!

Az ukrán hadsereg 110-féle, külföldi országoktól kapott és ukrán gyártmányú új eszközt rendszeresített az invázió kezdete óta – írja az Ukrajinszka Pravda az ukrán védelmi minisztériumra hivatkozva. 

Ezeknek az eszközöknek túlnyomó többsége vélhetően az Ukrajnát támogató országoktól érkezett: a közlés szerint összesen 19 másik ország által gyártott fegyvereket kaptak. Azt is közölték, hogy a 110-ből 60-at az utóbbi öt hónapban rendszeresítettek.

„Az Ukrán Fegyveres Erők flottájának korszerűsítése és feltöltése biztosítja az ukrán hadsereg mobilitásának és harcképességének növelését, ami a jelenlegi helyzetben kritikusan fontos” – írta a védelmi tárca. 

Több orosz régióban is ukrán drónok lelövéséről számolt be az orosz védelmi tárca szombaton délután és este.

A RIA Novosztyi szerint a Kurszki területtel kapcsolatban azt közölték, hogy ott 15 ukrán drónt lőttek le az utóbbi 24 órában.

Eközben a Belgorodi területtel kapcsolatban arról adtak tájékoztatást, hogy szombat reggel óta a hetedik drónt lőtték le kora este, moszkvai idő szerint 19 óra körül. „A légvédelmi rendszerek megsemmisítettek egy ukrán, pilóta nélküli légi járművet a Belgorodi terület felett” – írták erről. 

A szombati nap abból a szempontból is új fejleményt hozott az ukrán dróncsapásokkal összefüggésben, hogy először hajtottak végre támadást egy olyan, távolabbi orosz régióban, ahol eddig nem kísérleteztek hasonlóval.

Oroszországban június 7-én emberölési kísérletet követtek el „Ukrajna árulója”, Hennagyij Macehora ellen, aki korábban Kupjanszk polgármesteri tisztét töltötte be az Ellenzéki Platform – Az életért párt politikusaként – írja az Unian hírügynökség. 

Az Ukrán Védelmi Minisztérium Felderítő Főcsoportfőnökség (HUR) jelentése szerint a kollaboráns polgármester állapota válságos.

Macehora önként, teljes mértékben együttműködött az orosz megszállókkal. Különösen 2022 júniusában, amikor aláírta az úgynevezett jegyzőkönyvet a megszálló harkivi kormányzat létrehozásáról, majd ezt nyilvánosan bejelentette

– áll a jelentésben.

Kupjanszk felszabadítása után Macehora a helyi orosz hatóságokkal együtt Belgorod területére menekült, a hozzá kötődő „moszkvai gazdák” bár fokozták a biztonságát, ez sem mentette meg az életét – mondták.

Moszkvai orvosok immár második napja próbálják megakadályozni, hogy Macehora elmenjen a kobzoni koncertre. Az ukrán nép árulójának állapota válságos

– közölte a főcsoportfőnökség.

A „kobzoni koncert” alatt a 2018-ban elhunyt Joszif Kobzon szovjet-ukrán énekesre, előadóművészre utaltak. Kobzon 2003-tól az Egységes Oroszország Párt tagja volt. Képviselőként az orosz Állami Duma tagja, 2011–2018 között a Duma kulturális bizottságának elnökhelyettese volt. Putyin politikájának aktív támogatójaként és ukránellenes megnyilvánulásairól ismert.

A támadás részletei csak később derültek ki. Eszerint az egykori polgármestert Sztarij Oszkolban támadták meg, majd különjárattal szállították Moszkvába. Állapota még mindig súlyos.

Az ukrán kormányzat által létrehozott Nemzeti Ellenállás Központja arról számolt be, hogy az oroszok a Herszoni területről Harkiv irányába helyezték át egységeiket – írja az Ukrajinszka Pravda.

A központ azt is megjegyzte, hogy az oroszok drónkezelőket is küldenek abba a térségbe. Ugyanakkor Oroszország a veszteségek pótlása érdekében megnövelte a „Margelov önkéntes zászlóalj” létszámát. 

Hozzátették, hogy az elfoglalt területeken az orosz katonai biztosok egy kötelező adatszolgáltatás apropóján a helyieket katonai szerződések kötésére biztatják, és sorozással fenyegetik őket.

Ez egy újabb bűncselekmény, amelyet a megszállók követnek el, akik mozgósítják a helyi lakosságot a szülőföld elleni háborúra

– hangsúlyozták a közleményben. 

A Nemzeti Ellenállás Központja az oroszok feljelentésére szólított fel, hogy mindenkit felelősségre vonhassanak bűneiért. „Arra is felszólítunk, hogy ne rontsa el az életét azzal, hogy a megszállót szolgálja, és szabotálja az oroszok parancsait” – hívták fel az orosz megszállás alatt élő lakosok figyelmét.

Az orosz csapatok két olajraktárra csaptak le az Ukrajna elleni nagyszabású drón- és rakétatámadás során június 7-én hajnalban – írja a Kyiv Independent.

Mint a lap írja, állítólag az ukrán erők éjszaka az 53 Sahíd típusú drónból 48-at lelőttek, de az öt Kh–101 típusú cirkálórakéta sem járt jobban, amelynek megsemmisítése tüzet okozott a Kijevi terület egyik ipari létesítményében. Áldozatokról nem érkezett jelentés.

Mínusz két olajraktár. Dollármilliók a levegőben

– írta Szerhij Kujun, az A95 tanácsadó csoport vezetője a Facebookon, anélkül hogy nyilvánosságra hozta volna, hol találhatók az érintett létesítmények.

Kujun szerint Oroszország idén már 10 olajtároló létesítményt támadott meg. Elmondása szerint az ilyen támadások nem befolyásolják az üzemanyag elérhetőségét Ukrajnában.

Oroszország tavasszal fokozta támadásait Ukrajna kritikus infrastruktúrája ellen az ország energiahálózata elleni újbóli támadás részeként, és több erőművet megsemmisítettek vagy megsebesítettek.

A Kyiv Independent újságírói azonosítottak két orosz katonát, akik a Kijevi és a Herszoni területek 2022. márciusi megszállása során két nő megerőszakolásában vettek részt – írja az Ukrajinszka Pravda.

A két érintett katona egyike a Donyecki Népköztársaság „hadseregének” 109-es gépesített lövészalakulatának katonája, Mikola Szenenko, aki részt vett Krasznyivka falu elfoglalásában a Herszoni területen. A másik pedig a 37-es különálló gépesített lövészdandár 8. századának tizedese, Nadbit Dabajev, aki a Kijevi terület Havronscsina falujának elfoglalásában tevékenykedett.

Újságírók szerint egyik azonosított orosz katonát sem büntették meg az általuk elkövetett szexuális bűncselekmények miatt. 2022 júniusában az ukrán rendfenntartók számos más, megszállás alatt elkövetett háborús bűncselekménnyel vádolták meg Nadbit Dabajevet távollétében, többek között autólopással, lövöldözéssel és egy civil meggyilkolásával.

Dabajev nem volt hajlandó válaszolni az újságírók közvetlen kérdéseire a bűncselekményekben való részvételével kapcsolatban, beleértve a szexuális erőszakot. A közösségi médiában továbbra is katonai egyenruhában és fegyverekkel tesz közzé fotókat. 

Mikola Szenenko harcostársainak információi szerint – akikkel a Kyiv Independent újságírója orosz nyomozónak kiadva magát beszélgetett – a katona a Donyecki területi Horlivka megszállt városában tartózkodik.

Az oknyomozásról egy dokumentumfilm is készült.

Csehország nem küld katonai kiképzőket Ukrajnába, de saját területén az idén is mintegy négyezer ukrán katonának adna kiképzést – jelentette ki Jana Cernochová cseh védelmi miniszter a CTK hírügynökségnek adott, szombaton megjelent interjújában.

Tekintettel a Olmütz (Olomouc) melletti Libavá katonai kiképző központ és Ukrajna földrajzi közelségére, Csehország nem tervezi kiképzői kiküldését ukrán területre, ahogy azt Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezésére néhány más állam mérlegeli

– idézi az MTI Cernochovát.

Arra is emlékeztetett, hogy tavaly Csehország négyezer ukrán katonát képzett ki saját területén, és ugyanilyen számú katona kiképzése van az idei évre is jóváhagyva. Az ukrán katonák nyolcszázas csoportokban kapnak kiképzést Csehországban. „Amint értesülünk arról, hogy megvan a létszám, azonnal a rendelkezésükre bocsátjuk a szükséges kiképzési területeket és a kiképzőket” – jegyezte meg a miniszter.

Elmondta, hogy tavaly több alkalommal is meglátogatta a kiképzésen részt vevő ukrán katonákat, és nagyon jó benyomásokat szerzett.

Nagyon motiváltak, hiszen hazájuk védelmére készülnek, s tudják, hogy bizonyos képességek elsajátítására csak rövid idő áll rendelkezésükre

– magyarázta Jana Cernochová.

A miniszter asszony ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Csehországnak nincs semmiféle kifogása a francia államfő kezdeményezése ellen.

A brit külügyminiszter, David Cameron egy videóhívás-átverés áldozata lett egy olyan személlyel, aki Petro Porosenkónak, Ukrajna volt elnökének adta ki magát – írja a The Guardian. Porosenko 2014 és 2019 között töltötte be az ukrán elnöki tisztséget, és a hivatalából való távozása óta is Ukrajna prominens személyisége maradt.

Több szöveges üzenetet váltottak, majd egy rövid videóhívás következett Cameron és egy magát Porosenkónak kiadó személy között – közölte a brit külügyminisztérium közleményében. Hozzátették, hogy bár „a videóhívás során egyértelműen úgy tűnt, hogy Porosenko úr van a vonal túlsó végén, a beszélgetést követően a külügyminiszter gyanút fogott, és többé nem válaszolt”.

A minisztérium mostanra kivizsgálta az esetet, és megerősítette, hogy az üzenetek és a videóhívás átverés volt. Arra az esetre hozzuk nyilvánosságra a történteket, ha a külügyminiszter videóját manipulálnák, és később felhasználnák, valamint azért, hogy mások is tisztában legyenek ezzel a kockázattal. A külügyminiszter, miközben sajnálja a hibáját, fontosnak tartja, hogy felhívja a figyelmet erre a magatartásra, és fokozza a félretájékoztatással szembeni erőfeszítéseket

– fogalmazott a brit külügyminisztérium, hozzátéve, hogy az „információs környezet manipulálása egyre inkább jelen van”.

Teret hódít a mesterséges intelligencia, Cameronnak sem ez az első esete

A politikusok az elmúlt hónapokban többször kaptak figyelmeztetéseket a félretájékoztatás és dezinformáció növekvő fenyegetéséről, különösen a mesterséges intelligencia (MI) technológiai fejlődésével – írja a brit hírportál. A hét elején a műsorszolgáltatók közölték, hogy a választás napján a csatornák nem figyelmeztethetik a nézőket a deepfake-technológia veszélyeire és a félretájékoztatásra.

2015-ben Cameron elárulta, hogyan észlelt egy csaló telefonálót, miután egy családi séta közben felvett egy BlackBerryt az oxfordshire-i választókerületében. Rájött, hogy a magát a GCHQ (Government Communications Headquarters, az Egyesült Királyság titkosszolgálatainak egyike) akkori igazgatójának, Robert Hannigannek kiadó férfi hívása csalás volt, és véget vetett a beszélgetésnek. Az akkori miniszterelnök azt mondta, hogy nem kerültek nyilvánosságra érzékeny információk, és felülvizsgálták az esetet.

Június 8-án a kórházban meghalt egy nő, aki egy nappal korábban egy magánház bombázásakor sérült meg a Poltavai területen – írja az RBK Ukrajina Filipp Pronin, a poltavai katonai adminisztráció vezetőjének Telegram-bejegyzésére hivatkozva. 

Sajnos a nő, akit tegnap mentettek ki a romok alól, meghalt

– áll a bejegyzésben.

Pronin szerint az orvosok az utolsó pillanatig küzdöttek a nő életéért. Az orosz csapatok június 7-én mértek csapást egy magánházra a Poltavai járásban. A magánház romjai közül húzták ki a nőt, akit súlyos állapotban szállítottak kórházba.

Ezt megelőzően április elején támadták az oroszok a Poltavai területet. Akkor az Orosz Föderáció szintén egy lakóépületet talált el. Akkor a jelentések szerint 10 ember megsérült.

Az orosz védelmi minisztérium június 8-án azt állította, hogy a dél-oroszországi Észak-Oszétia (másként Észak-Oszét Köztársaság vagy Alánia) légvédelme lelőtt egy ukrán drónt – írja a The Kyiv Independent. A terület Oroszország észak-kaukázusi régiójában található, délen Grúziával, keleten Csecsenfölddel határos.

Nem sokkal később Szergej Menyajlo, a köztársaság vezetője azt állította, hogy a légvédelem három drónt lőtt le Mozdok városában. Mozdok mintegy 730 kilométerre délkeletre fekszik az ukrán határtól, és egy orosz légibázisnak ad otthont. A második csecsen háborút követően, a 2000-es évek elején több terrortámadás is történt Mozdokban, amelyekben állítólag több tucat orosz katona vesztette életét.

Oroszország már több hónapja jelentett dróntámadásokat a határ menti régiói ellen, de Észak-Oszétia lényegesen távolabb van azoktól a területektől, ahol a csapások eddig előfordultak. Az ukrán drónok ennek ellenére Oroszországban egészen a Tatár Köztársaságig, az orosz–ukrán határtól mintegy 1200 kilométerre lévő Tatárföldig eljutottak, és mértek csapást célpontokra.

A „déli” hadseregcsoport egységei javították pozíciójukat a frontvonal mentén, és megsemmisítették az ukrán fegyveres erők két lőszerraktárát, emellett Ukrajna több mint 400 katonát és gyalogsági harcjárművet vesztett – közölte az orosz védelmi minisztérium a RIA Novosztyi szerint.

A minisztérium közlése szerint a „déli” hadseregcsoport egységei a frontvonal mentén javították pozíciójukat, és legyőzték az ukrán fegyveres erők 24., 30., 41., 93., 115. gépesített, 5. rohamosztagos, 56. motorizált gyalogsági dandárjának egységeit és felszereléseit Zaliznyánszkoje, Grigorovka, Kalinyina, Csasziv Jar és Krasznoj települések területén.

„Az ellenség több mint 400 katonát, egy gyalogsági harcjárművet, négy járművet, egy 152 mm-es D–20-as, egy 122 mm-es D–30-as és egy amerikai gyártmányú 105 mm-es M119-es löveget veszített. Az ukrán fegyveres erők két tábori lőszerraktára megsemmisült” – közölte Oroszország védelmi minisztériuma.

Ukrajnának a nemzetközi jog értelmében jogában áll önvédelmi okokból katonai célpontokat támadni Oroszországban – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a katonai szövetség új tagállamában, Svédországban tett pénteki látogatásán, ahol Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatót egy Stockholm melletti katonai bázison.

Elmondása szerint az önvédelemhez való jog magában foglalja azt is, hogy Ukrajna támadást intézhet a támadó fél területén, jelen esetben Oroszországban található katonai célpontok ellen.

Ez egy támadó háború, amelyet Oroszország indított egy békés, demokratikus szomszédos ország ellen, amely soha nem jelentett rá fenyegetést

– mondta a főtitkár.

A Kreml a héten válaszlépéseket helyezett kilátásba azokkal a nyugati országokkal szemben, amelyek hozzájárulnak, hogy a tőlük kapott fegyverekkel Ukrajna orosz területeket támadjon. Vlagyimir Putyin orosz elnök kilátásba helyezte a „Nyugat ellenségeinek” felfegyverzését – írja a Kárpátalja.ma.

Az ukrán szárazföldi erők jelentése szerint a 47. gépesített dandár katonái legalább három orosz harci dandárt tartanak vissza a pokrovszki fronton – írja az Ukrajinszka Pravda. Az ukrán egységek megjegyezték, hogy az oroszok nem csökkentik támadásaik ütemét, és a pokrovszki front a harcok epicentruma.

Itt az ellenség, területünk mélyére próbál előrenyomulni. A 47. gépesített dandár katonái legalább három orosz harci dandárt tartanak vissza. Hatalmas tartalékkal az oroszok gyorsan pótolják hatalmas veszteségeiket, és újra és újra csatába vetik az új katonákat. A harc egy pillanatra sem szűnik meg

– olvasható az ukrán szárazföldi erők jelentésében.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) Ukrajna legnagyobb intézményi befektetője, a háború kezdete óta mintegy 4,2 milliárd eurónyi finanszírozást nyújtott Ukrajnának – írja az Infostart. 

A londoni pénzintézetet a közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására hoztál létre 1991-ben. Az EBRD vezetője, Odile Renaud-Basso a felső vezetés több más tagjával együtt a héten Kijevbe látogatott, ahol Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel memorandumot írt alá egy energiabiztonsági sürgősségi programról, amelynek kedvezményezettjei, mint az ukrán állami energiaipari szektor legnagyobb vállalatai az Ukrenergo, az Ukrhidroenergo és az Ukrnafta lesznek. 

A memorandum szerint az EBRD több mint 300 millió euró finanszírozást nyújt az ukrajnai áramtermelő létesítmények és a villamosenergia-termelési infrastruktúra helyreállítására, új áramtermelő kapacitások létesítésére, és annak biztosítására, hogy Ukrajna egész területén stabil, szünetmentes áramellátást lehessen fenntartani.

Éjszaka a védők 13 orosz Sahíd pilóta nélküli repülőgépből 9-et lőttek le, továbbá egy szilárd hajtóanyagú, H–59 Ovod rakétát is megsemmisítettek – írja az Ukrajinszka Pravda. 

Mikola Olescsuk, a légierő parancsnoka azt jelentette, hogy az irányított rakétát a Kurszki területről indították. 

Olescsuk hozzátette, hogy a harci műveletek eredményeként az Ukrán Védelmi Erők mobil lövészcsoportjainak számításai és a légierő elektronikai harcászati rendszerei kilenc Sahíd típusú drónt és egy H-59 KAR-t lőttek ki Harkiv, Zaporizzsja, Poltava és Dnyipro régiók területén.

Emmanuel Macron francia elnök pénteken bejelentette, hogy szeretne véglegesíteni egy nemzetközi koalíciót olyan országokkal, amelyek készek katonai kiképzőket küldeni Ukrajnába, de nem nevezte meg őket.

„Több partnerünk már beleegyezését adta, és a következő napokban véglegesíteni fogjuk a koalíciót” – mondta a francia államfő Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott párizsi sajtótájékoztatóján, „legitimnek” minősítve Ukrajna ez irányú kérését.

Az ukránok „kifejezetten kifejezték ezen igényüket egy egyszerű okból: több tízezer katonát kell majd kiképezniük, ami sokkal praktikusabb Ukrajnában” – hangsúlyozta a francia elnök. Az ukrán elnök elmondta: „hálás a kezdeményezésért”. „A hatékonyságra törekszünk, rövidebb és praktikusabb lesz” az ukrán katonák kiképzése – hangsúlyozta Zelenszkij.

Emmanuel Macron válaszolt Oroszország azon kijelentésére is, amely szerint ezek a kiképzők „legitim célpontok” lesznek. „Kik lennénk mi, ha engednénk Oroszország felhívásainak vagy fenyegetéseinek?” – fogalmazott.

Az államfő felszólította Oroszországot, hogy azonnal engedje szabadon Laurent Vinatier-t, egy svájci civil szervezet francia alkalmazottját, akit pénteken Moszkvában előzetes letartóztatásba helyeztek azzal a váddal, hogy hírszerzési információkat gyűjtött az orosz hadseregről.

A sajtótájékoztató keretében a két elnök előtt két megállapodást is aláírt Franciaország és Ukrajna képviselője kölcsönök és támogatások nyújtásáról Ukrajnának az orosz csapások miatt kritikussá vált energetikai infrastruktúra helyreállítására, mintegy 650 millió eurós értékben.

A francia elnök azt is bejelentette, hogy a következő napokban megkezdődik az ukrán pilóták és szerelők képzése Franciaországban, hogy felkészítsék őket a Mirage 2000-5 típusú vadászgépek használatára, amelyeket Franciaország át akar adni Ukrajnának felderítő hadműveletekre. Az átadandó repülőgépek számát Emmanuel Macron nem volt hajlandó elárulni, de a France2 közszolgálati televízió péntek esti híradójának értesülése szerint 26 repülőről van szó, amelyeket 2030-ban Rafale típusú vadászrepülőkkel váltanának fel.

Emmanuel Macron arra is ígéretet tett, hogy Franciaország továbbra is támogatni fogja Ukrajnát minden fórumon, mindenekelőtt „európai szinten” annak érdekében, hogy „megpróbálja elérni az uniós csatlakozási tárgyalások tényleges elindítását a hónap végéig”. Azt is megígérte, hogy a következő NATO-csúcstalálkozón megerősíti, „ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna visszafordíthatatlan módon közeledjen” az atlanti szövetséghez.

A francia elnök visszautasította, hogy a magukat békepártinak nevező politikai ellenfelei ostorozzák Ukrajnát érintő álláspontja miatt, „kapitulációpártinak” nevezve azokat. „Ismerjük a békepártiak táborát, az valójában a kapitulációpártiak tábora, az a vereség szellemisége” – mondta.

A német kormány fontolgatja egy újabb Patriot légvédelmi rendszer Ukrajnába küldését az ukrán légvédelem megerősítése céljából – írja az Ukrajinszka Pravda a Bloombergre hivatkozva.

Németország új Patriot légvédelmi rendszere várhatóan kiegészíti a korábbi hármat, amelyet Németország már tavasszal szállított vagy ígért Ukrajnának, amikor Oroszország megerősítette Ukrajna elleni rakétacsapásait

– emelték ki.

A lap forrásai ugyanakkor tisztázták, hogy Berlin még nem hozott végleges döntést a kérdésben.

Németország májusban jelentette be, hogy megkezdődik az ukrán repülőszemélyzet kiképzése a harmadik Patriot légvédelmi rendszerhez, amelyet Kijev kap. Azt a kezdeményezést is a németek vezették, hogy légvédelmi felszereléseket találjanak Ukrajna számára szerte a világon.