Az orosz elnöki védelmi szolgálat még a szovjet időkben sem látott mértékben növelte Vlagyimir Putyin biztonsági paramétereit 2023 óta. Az idei Győzelem Napjának minden egyes meghívottját egyenkénti biztonsági vizsgálatnak vetették alá – írja az Euronews.
Már tavaly is kéttucatnyi lőfegyvertámadás ellen védő páncélozott pajzsot cipelő biztonsági őr vette körül Oroszország elnökét a dísztribünön és a koszorúzásnál a Kreml falánál május 9-én, de mesterlövészek tucatjai is őrizték a GUM áruház és a Vörös tér körüli épületek tetejéről.
Azt írják, Putyin szinte mindig egyetért a biztonsági igényekkel, amelyeket az orosz különleges szolgálatok példátlan mértékben szigorítottak az utóbbi időkben. A szigorításban az elmúlt időszak példátlan politikai merényletei és a Prigozsin-lázadás mellett a Crocus szórakoztató központ elleni iszlamista támadásnak is szerepe van.
A rizikótényezők közé sorolják a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Putyin ellen kiadott elfogatóparancsát, és általában az ukrán dróntámadásokat, valamint az iszlamista radikálisok terrorakcióinak megnövekedett kockázatát – idéz a lap egy tisztviselőt.
Sem Hruscsov, sem Brezsnyev idején nem létezett ilyen szintű bizalmatlanság és szigor, pedig ők is veszélyes hidegháborús időben vezették az országot
– mondta a tisztviselő.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője májusban újságíróknak a Fico elleni merénylet után azt mondta, hogy a Putyint övező biztonsági intézkedések standard szinten állnak. Ezzel szemben a különleges szolgálatok Putyin életének gyakorlatilag most már minden területét felügyelik – írja a lap.
Az elnök minden ételét tesztelik egy hordozható labor segítségével – mondta egy Kremlhez közeli forrás. Az elnöknek személyes szakácsai vannak, akik mindig vele utaznak. Az étkezések alapanyagát is ők hozzák magukkal. A főzést követi egy különleges tisztcsoport vizsgálata, melynek során minden fogást ellenőriznek, mielőtt Putyin elé kerül. Ezentúl Putyin legalább 2023 óta visel testpáncélt nyilvános szabadtéri rendezvényeken – mondta a The Moscow Timesnak két orosz tisztviselő.
Jade Miller, egy független brit biztonsági tanácsadó szerint Vlagyimir Putyin jelenleg a világ legvédettebb embere, amit érthetőnek tart. A szakértő a lap felkérésére megvizsgálta a Putyinról a győzelem napi felvonuláson készült videófelvételeket, és ezekből arra a következtetésre jutott, hogy az elnök valóban golyóálló mellényt viselt.
Magyarország területére június 9-én az ukrán–magyar határszakaszon 7136 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 7346 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – adta hírül az MTI.
A beléptetettek közül a rendőrség 35 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az orosz külügyminisztérium tiltakozó jegyzéket küldött Örményországnak, arra reagálva, hogy egy örmény delegáció pár napja az ukrajnai Bucsa településén járt.
Bucsában a háború elején, 2022 tavaszán mészároltak le civileket az orosz katonák, az incidenst a nemzetközi közösség sok képviselője elítélte. Vlagyimir Karapetyan ukrajnai örmény nagykövet és Tigran Ter-Margaryan, a jereváni Nor Nork kerület vezetője június 2-án találkoztak Anatolij Fedoruk bucsai polgármesterrel.
A The Kyiv Independent szerint az örmény nagykövetség közölte, hogy az örmény delegáció „virágokat helyezett el és tisztelgett az ártatlanul meggyilkolt bucsai lakosok előtt az emlékhely közelében”, és „humanitárius segélyt adott át gyógyszerek formájában”.
Büszkék vagyunk az ukrán nép bátorságára, és mindig készek vagyunk támogatni Bucsát és más, az ellenségeskedések által érintett közösségeket
– idézte az örmény nagykövetség Ter-Margaryant.
Oroszország „barátságtalan lépésnek” tartja a látogatást – ezt már az orosz TASZSZ hírügynökség közölte az orosz külügyminisztérium szóvivőjét, Marija Zaharovát idézve. Zaharova közölte, hogy „az ukrán fegyveres erők szükségleteihez nyújtott segítség átadásával és az ott elhangzott, Oroszországgal szembeni elfogadhatatlan kijelentésekkel kapcsolatban” adták ki a tiltakozó jegyzéket.
Az elmúlt hónapokban egyre nagyobbra nőtt a szakadék Jereván és Moszkva között. Oroszország és Örményország korábban szövetségesek voltak, de azt követően, hogy az örmények elvesztették Hegyi-Karabahot 2023-ban egy azerbajzsdáni offenzíva miatt – amit az ott állomásozó orosz békefenntartók sem tudtak megakadályozni –, szép lassan kezdtek eltávolodni Oroszországtól.
Korábban írtunk arról, hogy szombaton először történt dróntámadás Oroszország Észak-Oszétia nevű régiójában, ahol a Mozdok városa közelében lévő reptérre csaptak le. A Moszkovszkij Komszomolecnek orosz szakértők nyilatkoztak nemrég a csapásról és annak körülményeiről.
A lap cikkében azt írták, hogy az orosz–ukrán határtól több száz kilométerre lévő Mozdokig nehéz úgy megtervezni az ukrán drónok útvonalát, hogy átjussanak az orosz légvédelmen, de nem lehetetlen. Ugyanakkor megjegyezték, hogy szerintük
ahhoz, hogy a tervezést sikeresen végrehajtsák, Ukrajnának mindenképp szüksége lehetett a NATO stratégiai felderítőrendszereire.
„Ennek köszönhetően az ukrán drónok nyilvánvalóan képesek voltak átrepülni a krasznodari és sztavropoli régiók felett, és eljutni Észak-Oszétiába. Bár egyes szakértők nem zárják ki, hogy a drónokat szabotőrök indíthatták Oroszország vagy a szomszédos államok területéről. Például Georgia területéről. Természetesen a helyi hatóságok tudta nélkül” – írta a lap.
Megjegyezték azt is, hogy az orosz félnek válaszolnia kell az ilyen támadásokra, például azzal, hogy megzavarják az (Elon Musk tulajdonában lévő) Starlink műholdas rendszer jeleit. „A különleges hadművelet két éve alatt megtanultuk, hogyan kell ezt csinálni. Az ukrán fegyveres erők és a NATO nagyon aggódik emiatt. A tapasztalatokat Oroszország összes európai területére ki kell terjeszteni” – írták, majd felvetették azt is, hogy akár le is lehetne lőni magukat a Starlink műholdakat.
Lehetséges, hogy a dolgok eljutnak eddig, mivel Elon Musk kommunikációs műholdjai részt vesznek az ukrán fegyveres erők akcióinak harci támogatásában, más szóval fegyverekké váltak a Föld körüli pályán
– írták.
Azt is megjegyezték, hogy a repterek védelmére is nagyobb figyelmet kell fordítani, mivel sok gép felett még csak fedél sincs. Kitértek arra, hogy a szovjet korszakban sok helyen vasbeton óvóhelyeket építettek, „de ezek elsősorban a Varsói Szerződés országainak élvonalában – az NDK-ban, Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországon – épültek. Valamivel kevesebb volt belőlük a második vonalban – a belorusz, a kijevi, az odesszai és a kárpátaljai katonai körzetek területén.” Mint írták, a Szovjetunió összeomlása után pedig nem pótolták ezt a hiányosságot, holott például a szíriai polgárháborúba történő orosz beavatkozás után is voltak intő jelek, amikor támadás ért egy orosz légibázist.
A lap cikkében úgy összegeztek, hogy ezt a hiányosságot pótolni kell, ugyanis a probléma megmutatkozott akkor is, amikor az ukránok (saját bevallásuk szerint) megsemmisítettek egy Szu–57-est a hétvégén (a lap cikkében annyit írtak, hogy a gép kigyulladt). Végül idézték Észak-Oszétia vezetőjének, Szergej Menyajlónak a szavait, aki azt mondta a Mozdok elleni csapásról:
Az ukrán fegyveres erők provokációira válaszolni fogunk. A fronton lévő embereink már dolgoznak rajta.
Vasárnap megindult egy kis méretű, de jelentős orosz támadás a Bahmut közelében fekvő Csasziv Jar térségében – számolt be az Ukrajinszka Pravda az ukrán hadseregnél szolgáló forrásokra, valamint egy helyi Telegram-csatornára hivatkozva (utóbbi egy videót is közölt a helyszínről).
A lap szerint az orosz erők közel egy hétig, június 3. óta gyűjtöttek erőket a város egyik külső kerületében. Forrásuk szerint az utóbbi egy hétben
több mint 1500 tüzérségi csapást és légicsapást hajtottak végre az oroszok a város északi részén, hogy előkészítsék a terepet a támadáshoz.
A lap forrása szerint az oroszok felderítődrónok megfigyelésével támogatva haladnak előre a városban, de a központ még ukrán kézen van.
Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra is, hogy a washingtoni Institute for the Study of War (ISW) kutatóközpont elemzői nemrég úgy vélekedtek: az orosz hadsereg legfőbb célja a közeljövőben Csasziv Jar és Vovcsanszk városok elfoglalása lehet (utóbbi nagy része állítólag szintén ukrán kézen van még).
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!