A Stratfor amerikai elemzőcég a NATO-csúcs zárása után tett közzé egy elemzést, amelyben a csúcstalálkozót kudarcként értelmezték az ukrajnai háborúval összefüggésben.
Az intézet konkrétan úgy fogalmazott:
Az, hogy a NATO-csúcstalálkozón nem nyújtottak határozott biztonsági garanciákat vagy anyagi támogatást Ukrajnának az elkövetkező évekre, lehetővé teszi Oroszország számára, hogy fenntartsa Ukrajna leépítésére irányuló jelenlegi stratégiáját, és elősegíti a háború folytatását addig, amíg Kijevet nem kényszerítik a Moszkva feltételei szerinti tárgyalásokra.
Megjegyezték, hogy az ukrán NATO-csatlakozás ügyében az egyetlen érdemi fejlemény az volt, hogy „visszafordíthatatlannak” nyilvánították a folyamatot, de maga a csatlakozás várhatóan be fog fagyni addig, amíg le nem zárul a konfliktus. Ezenkívül Ukrajna újabb ígéretek kapott légvédelmi rendszerek és egyéb eszközök terén (bár ezek egy részét már korábban beharangozták a NATO államai).
Az elemzésben többek közt arra is kitértek, hogy a jelenleg előirányzott nyugati támogatások által Ukrajna valószínűleg képes lesz arra, hogy a nagyobb orosz területszerzési kísérleteket megakadályozza. Ahhoz viszont már kevés lesz a segítség, hogy legyőzzék Oroszországot, és a Nyugat csak további fegyveres támogatásokkal vagy Ukrajnának adott biztonsági garanciákkal javíthatna az ukránok helyzetén, de – a Stratfor értékelése szerint – egyik téren sem történt érdemi előrelépés a találkozón.
Mint írták, mindez végső soron ahhoz vezethet, hogy a bizonytalan nyugati támogatásoktól függő Ukrajna elveszítheti a jóval nagyobb népességgel, gazdasági bázissal rendelkező Oroszországgal szembeni anyagháborút, és kénytelen lesz a Kreml feltételei szerint békét kötni.
Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők volt főparancsnoka csütörtökön átvette Ukrajna londoni nagykövetének tisztségét. Ezt maga Zaluzsnij jelentette be Telegram-oldalán, amelyet az MTI szemlézett.
A hazájában népszerű Valerij Zaluzsnijt februárban mentette fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök katonai posztjáról, majd márciusban Ukrajna nagy-britanniai nagykövetévé nevezte ki.
Aggasztó a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfliktus kilátása – vélte csütörtökön Recep Tayyip Erdogan török elnök, akinek szavait az Anadolu török hírügynökség idézte.
A török államfő részt vesz az Észak-atlanti Szövetség Szervezetének washingtoni csúcstalálkozóján. A NATO, amelynek csütörtök esti ülésén részt vett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, a Kijevnek nyújtott támogatása fokozásáról döntött, harci gépek és légvédelmi ütegek küldésével.
Törökország, amelynek a hadserege az egyik legnagyobb a NATO-tagállamok közül, az Ukrajna elleni orosz invázió 2022. februári kezdete óta egyenlő távolságot tartott Moszkva és Kijev között. Erdogan tavaly viszont úgy vélte, Ukrajna teljes egészében megérdemli, hogy a NATO tagja legyen.
Nem gondoljuk, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezet a NATO alternatívája lenne"
– jelentette ki Erdogan csütörtökön Washingtonban. „Ugyanúgy nem tartjuk a BRICS-et (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság alkotta országcsoport) sem bármilyen más szervezet alternatívájának” – tette hozzá.
A török elnök 2022-ben még azt jelentette be, hogy csatlakozni kíván a Nyugattal feszült viszonyban álló több országot, így Oroszországot, Kínát és Iránt tömörítő Sanghaji Együttműködési Szervezethez. Erdogan a múlt héten részt vett a szervezet asztanai csúcstalálkozóján, mint „párbeszédben részt vevő partner”, és találkozott Putyin orosz elnökkel.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!