Románia is kétoldalú biztonsági megállapodást kötött Ukrajnával, amelyet a jubileumi NATO-csúcs helyszínén, Washingtonban írt alá csütörtökön Klaus Iohannis román és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – adta hírül az MTI.
Ukrajna hasonló megállapodást kötött korábban a világ 21 másik országával és az Európai Unió egészével, annak a biztonsági garanciának a részeként, amelyet a világ iparilag legfejlettebb országai (G7) ígértek Ukrajnának tavaly Vilniusban, az akkori NATO-csúcstalálkozó helyszínén, addig is, amíg a védelmi szövetség tagjává válhat.
A román elnöki hivatal honlapján közzétett „Ukrajna önvédelmi képességét és az orosz agresszió elleni küzdelmét, illetve Románia biztonságának megerősítését” célzó, 16 fejezetből álló dokumentum a két ország között már meglévő együttműködést foglalja keretbe, egyben egy tíz évre szóló szándéknyilatkozat is az együttműködés folytatására.
A megállapodás tételesen említi
A két ország közösen lép fel a határon átnyúló szervezett bűnözés visszaszorítása érdekében, és a felek „kiemelt jelentőségűnek” minősítik azt is, hogy – az európai és euroatlanti integrációhoz szükséges reformok részeként – „Ukrajna kitartó erőfeszítéseket tegyen az alapvető emberi szabadságjogok tiszteletben tartása érdekében, lehetővé téve a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak teljes körű, tartós gyakorlását”.
A román média – az elnöki hivatal tájékoztatására hivatkozva – egybehangzóan kihangsúlyozta, hogy Klaus Iohannis és Volodimir Zelenszkij politikai, nem pedig jogi érvényű dokumentumot írt alá Washingtonban, vagyis a „kétoldalú biztonsági megállapodással” Románia nem kötelezte el magát, hogy biztonsági garanciákat nyújtson Ukrajnának.
Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők volt főparancsnoka csütörtökön átvette Ukrajna londoni nagykövetének tisztségét. Ezt maga Zaluzsnij jelentette be Telegram-oldalán, amelyet az MTI szemlézett.
A hazájában népszerű Valerij Zaluzsnijt februárban mentette fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök katonai posztjáról, majd márciusban Ukrajna nagy-britanniai nagykövetévé nevezte ki.
Aggasztó a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfliktus kilátása – vélte csütörtökön Recep Tayyip Erdogan török elnök, akinek szavait az Anadolu török hírügynökség idézte.
A török államfő részt vesz az Észak-atlanti Szövetség Szervezetének washingtoni csúcstalálkozóján. A NATO, amelynek csütörtök esti ülésén részt vett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, a Kijevnek nyújtott támogatása fokozásáról döntött, harci gépek és légvédelmi ütegek küldésével.
Törökország, amelynek a hadserege az egyik legnagyobb a NATO-tagállamok közül, az Ukrajna elleni orosz invázió 2022. februári kezdete óta egyenlő távolságot tartott Moszkva és Kijev között. Erdogan tavaly viszont úgy vélte, Ukrajna teljes egészében megérdemli, hogy a NATO tagja legyen.
Nem gondoljuk, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezet a NATO alternatívája lenne"
– jelentette ki Erdogan csütörtökön Washingtonban. „Ugyanúgy nem tartjuk a BRICS-et (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság alkotta országcsoport) sem bármilyen más szervezet alternatívájának” – tette hozzá.
A török elnök 2022-ben még azt jelentette be, hogy csatlakozni kíván a Nyugattal feszült viszonyban álló több országot, így Oroszországot, Kínát és Iránt tömörítő Sanghaji Együttműködési Szervezethez. Erdogan a múlt héten részt vett a szervezet asztanai csúcstalálkozóján, mint „párbeszédben részt vevő partner”, és találkozott Putyin orosz elnökkel.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!