Az előző éjszakai orosz dróntámadásban lezuhant törmelékek tüzet okoztak egy füves területen a kijevi régióban – közölték a regionális közigazgatás Telegram-oldalán.
Beszámolójuk szerint a drónok közül az összeset lelőtte a légvédelem, így közvetlenül nem csapódtak be semmibe. Azonban a lezuhanó törmelék tüzet, valamint kisebb károkat okozott néhány lakóépületben és autóban is két járás területén.
Sérültjei azonban nincsenek a támadásnak, a tüzet pedig hamar eloltották – írták.
Tisztelt olvasóink!
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk holnap is, már korán reggel indul élő hírfolyamunk!
Volodimir Zelenszkij megszólalt az ukrajnai választásokról. Az államfő elmondta, hogy ha a háború elhúzódik, akkor meg kell találni a módját annak, hogy a választásokat megtartsák Ukrajnában – írja az ukrán 24-es csatorna.
Az államfő hangsúlyozta, hogy az ukrán törvények szerint hadiállapot idején nem lehet megváltoztatni az alkotmányt, ahogyan választásokat sem lehet tartani, azonban megjegyezte, ő szívesen megtartaná.
Hogyan lehet a lövészárkokban demokratikus választásokat tartani, hiszen kell hogy legyenek megfigyelők. Vannak embereink a megszállt területeken is, tehát ők nem fognak szavazni, hiszen hogyan szavaznának? Ki irányítaná ezt a folyamatot?
– mondta Zelenszkij. Megjegyezte azt is, hogy senki nem fog beleegyezni egy olyan háborúba, amely még tíz évig vagy akár tovább tart.
Elfoglalták az orosz fegyveres erők a luhanszki régióban lévő Rozivka és a Harkiv megyei Piscsane Nizsne települést. Hatból négy frontszakaszon nyomultak előre az elmúlt napokban Ukrajnában, miközben 15 rohamot és ellenrohamot vertek vissza –adta hírül az MTI az orosz védelmi minisztérium vasárnapi közleményét.
Andrej Marocsko katonai szakértő a TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy az orosz erők Rozivka és Piscsane Nizsne elfoglalásával több mint 30 kilométer széles fontszakaszon nyomultak előre. Állítása szerint ezzel
az oszkoli víztározóhoz szoríthatják az ukrán erőket, amelyek parancsnokságának így választania kell a jobb part feladása és a bekerítés között.
A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek csaknem 1900 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán az elmúlt 24 órában.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Herszon megyében a Dnyeper bal partjára mért ukrán csapások következtében egy civil életét vesztette, és legkevesebb négy megsebesült.
Lengyelország azt szeretné, ha az Európai Unió kampányt indítana az Egyesült Államokban, hogy felhívja az amerikai közvélemény figyelmét a közös kapcsolatok fontosságára – írja a Reuters.
Lengyelország az unió külügyminisztereinek hétfői ülésére készített írásában pozitív fellépésre szólítja fel az EU-t. Javaslatuk szerint kampányt kellene indítani a november 5-i amerikai elnökválasztás előtt az EU és Washington közötti megosztottságra irányuló orosz „dezinformáció” ellen.
Ukrajna olyan mesterségesintelligencia-rendszer fejlesztésén dolgozik, amelynek segítségével egy hatalmas drónflottát lennének képesek irányítani – írja a Sky News.
Az országban rengeteg startup dolgozik azon, hogy AI-képes háborús drónokat küldhessenek a frontvonalra. Az ukránok abban reménykednek, hogy a technológiai újítással képesek lesznek legyőzni Oroszország pilóta nélküli légi járműveit.
A szoftvert a Swarmer fejleszti, segítségével egy hálózatra kapcsolhatnák a drónokat, lehetővé téve, hogy csoportosan hajtsanak végre azonnali támadásokat. Az eszközök képes lennének megtervezni a saját lépéseiket és kiszámolni a rajban lévő többi drón viselkedését is.
A Swarmer technológiája még fejlesztés alatt áll, és csak kísérleti jelleggel próbálták ki a harctéren. A cég egyike annak a több mint 200 technológiai cégnek, amely a háború kezdete óta alakult.
Négy ember megsérült a Herszon régióban található Zseleznij kikötőtelepülésnél, miután az oroszok kazettás lőszerekkel indítottak támadást – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.
Jevgenyij Kuzmin helyi dumaképviselő vasárnap arról írt a Telegram-csatornáján, hogy az oroszok kazettás bombákkal mértek csapást Herszon területén, a Zseleznij kikötőnél. Az áldozatokat kórházba vitték, a sérülteknek minden szükséges segítséget megadnak.
A kazettás bombák több kisebb bombát bocsátanak ki magukból, amelyek nagy területen hajtanak végre óriási pusztítást. Mind az ukránok, mind az oroszok használnak ilyen típusú fegyvereket a háborúban.
Megváltozhatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hangneme a béketárgyalásokkal kapcsolatban John Herbs szerint. Amerika volt ukrajnai nagykövete a CNN-nek úgy nyilatkozott, az ukrán vezető azon kijelentése, miszerint Oroszországnak küldöttséget kellene delegálnia a novemberi békekonferenciára, reakció az Egyesült Államokban kibontakozó eseményekre.
Volodimir Zelenszkij korábban úgy fogalmazott, hogy csak azután hajlandó egy asztalhoz ülni az oroszokkal, ha Putyin kivonul Ukrajnából. Mi változott? Erről szóló cikkünket bővebben ide kattintva olvashatja el.
Oroszország tizennyolc Il–76 MD–90A típusú repülőgépéből ötöt veszített el rossz minőségű kerékcsapágyak miatt – írja a The Kyiv Independent a Kommerszant című állami médium és az Important Stories című független kiadványra hivatkozva.
Az orosz Nyomozó Bizottság büntetőeljárást indított a Balasinszkij Litejno-Mehanicseszkij Zavod (BLMZ) nevű vállalat ellen, amely a meghibásodott alkatrészeket szállította.
A nyomozók azt állítják, hogy a BLMZ hamisított dokumentumok felhasználásával egy ismeretlen gyártótól vásárolta a csapágyakat, és az Il–76-os repülőgépek gyártásához az orosz Aviastar cégnek adta át azokat. A rosszul gyártott csapágyak problémákat okoztak a futóművekkel, és öt repülőgépet tettek működésképtelenné.
A finn védelmi minisztérium jelentése szerint két amerikai B–52es Stratofortress bombázó hajtott végre gyakorlórepülést vasárnap az ország légterében – írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
A közlemény szerint a légtérben kiképzési tevékenységet végeztek, amelyhez csatlakozott két amerikai KC–135-ös és egy KC–46-os légi utántöltő repülőgép.
A gépek Norvégiából dél felé tartottak Lappföld felett.
Kihallgatásra idézi be Georgia Állambiztonsági Szolgálatáta azokat az önkéntes állampolgárokat, akik Kijev oldalán vettek részt az orosz–ukrán háborúban – írja az Ukrajinszka Pravda.
A beszámoló szerint egy aktivista ellen nyomozás indult, és a tbiliszi bíróságra is beidézték tanúként. A kihallgatáson általános kérdéseket tettek fel, valamint hogy az önkéntes mikor érkezett vissza Ukrajnából. Egy ügyvéd szerint az eset politikai jellegű.
Egy helyi tévécsatorna arról számolt be, hogy az önkéntes a kormány megbuktatására irányuló összeesküvése miatt állt bíróság elé.
Engin Ozer török elemző szerint Erdogan török elnök azt az üzenetet küldte a Nyugatnak, hogy csak Ankara kész közvetíteni és tárgyalni mind Moszkvával, mind Kijevvel – írja a RIA.
Erdogan szerint a Nyugat eddig mindenféle támogatás ellenére sem tudott kiszámítható eredményt elérni Ukrajnában.
Az Ukrajnával kapcsolatos kijelentés üzenet a nyugati világnak. A Nyugatnak szóló üzenet pedig az, hogy Ankara kész közvetíteni, és csak Törökország tárgyalhat közvetlenül Oroszországgal és Ukrajnával
– mondta a török elemző.
Az ukrán fegyveres erők harcosai abban bíznak, hogy a Donyeckben zajló orosz támadási hullám szeptemberben veszíthet az aktivitásából. Az ukrán fegyveres erők vezérkara kijelentette, hogy az összes orosz támadás Csasziv Jar irányába történik – írja az ukrán Fókusz hírportál.
A beszámoló szerint az orosz haderő Csasziv Jar északi irányából támadja az ukrán védelmet. A területért jelenleg a legsúlyosabb harcokat vívják. A támadásokat sikerült visszaverniük az ukránoknak, de arra számítanak, hogy a harcok akár szeptemberig is elhúzódhatnak.
Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyverekre van szüksége, hogy megvédje városait és a frontvonalon harcoló csapatait az orosz lövedékektől és drónoktól – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap, miután az éjszaka újabb átfogó dróntámadás érte Kijevet és több ukrán régiót.
A Telegramon közzétett üzenetében az államfő megismételte a héten Londonban tett felhívását – adta hírül az MTI. Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy az orosz légitámadások megakadályozása érdekében az orosz légibázisokon kell megsemmisíteni a támadásra készülő eszközöket. „Mindenki, aki ebben támogat minket, a terror elleni védekezést támogatja” – fogalmazott.
Zelenszkij szerint az orosz hadsereg csak szombat éjjel közel 40 darab Sahíd típusú iráni drónt vetett be Ukrajna ellen. A légvédelem arról számolt be, hogy az ország ellen indított 39 drón és két robotrepülőgép közül 35 eszközt lelőttek.
Mint írtuk, Kijev ellen az éjszaka két héten belül már ötödik alkalommal indítottak átfogó dróntámadást az oroszok. Az ukrán légierő jelentése szerint a légvédelem az összes eszközt megsemmisítette, mielőtt elérték volna a fővárost. A főváros térségéből áldozatokról és jelentős károkról nem érkezett jelentés.
Irina Gerascsenko ukrán parlamenti képviselő szerint Boris Johnson volt brit miniszterelnök kijelentése, miszerint Donald Trump képes lenne véget vetni a háborúnak Ukrajnában, „botrányos”.
A képviselő úgy véli, az Egyesült Királyság egykori vezetője a Daily Mailnek írt cikkében azt sugallja, Ukrajnának a területeit EU- és NATO-tagságra kellene cserélnie. A volt kormányfő ugyanis azt írta, szerinte rendezné a helyzetet, ha az ország a 2022-es határok mentén próbálna meg békét kötni, és feladná az 1991-es határait.
„Vajon egyeztetett ezekről a tézisekről az ukrán hatóságokkal?” – tette fel a kérdést Telegram-posztjában Gerascsenko, megjegyezve, hogy Volodimir Zelenszkij hivatalának képviselői már 24 órája hallgatnak az ügyről, pedig általában mindent kommentálnak.
Boris Johnson volt brit miniszterelnök Daily Mailben megjelent cikkéről bővebben itt olvashatnak.
Az előző éjszakai orosz dróntámadásban lezuhant törmelékek tüzet okoztak egy füves területen a kijevi régióban – közölték a regionális közigazgatás Telegram-oldalán.
Beszámolójuk szerint a drónok közül az összeset lelőtte a légvédelem, így közvetlenül nem csapódtak be semmibe. Azonban a lezuhanó törmelék tüzet, valamint kisebb károkat okozott néhány lakóépületben és autóban is két járás területén.
Sérültjei azonban nincsenek a támadásnak, a tüzet pedig hamar eloltották – írták.
Orosz MiG–29 és MiG–31 vadászgépek szálltak fel azért, hogy elfogják azokat az amerikai B–52H típusú stratégiai bombázókat, amelyek a Barents-tenger felett megközelítették az államhatárt – jelentette a védelmi minisztérium a RIA Novosztyi szerint.
„Az orosz légtérellenőrző rendszerek a Barents-tenger felett légi célok egy csoportját észlelték, amelyek az Orosz Föderáció államhatárához közeledtek. A légi célpont azonosítása és az Orosz Föderáció államhatárának megsértésének megakadályozása érdekében a légvédelmi erők szolgálatban lévő MiG–29 és MiG–31 vadászgépeit bevetették” – áll a sajtóközleményben.
Mint írták, két amerikai gépet észleltek, amelyek az orosz vadászgépek közeledése után „elfordultak az orosz határtól”.
Mindeközben a másik oldalról is megerősítették, hogy valóban járőröztek ilyen gépek az Oroszországhoz közeli légtérben.
A The Barents Observer portál szerint Antti Hakkanen finn védelmi miniszter azt írta az X-en: „Finnország ma együttműködést valósított meg az Egyesült Államok stratégiai bombázóival Finnország területe felett. Ez egy NATO-tagország területén végrehajtott normális együttműködés, amely a közös védelem és az elrettentés alappillérét demonstrálja.”
A portál azt is megjegyezte ezzel kapcsolatban: messze nem szokványos, hogy Észak-Finnország felett ilyen gépek járőröznek. Állításuk szerint ilyen még sosem történt, és fémjelzi azt a geopolitikában bekövetkezett alapvető változást, amelyet a 2022-es orosz invázió eredményezett. A lap azt is megjegyezte, hogy
a gépek olyan közel haladtak el az Oroszországhoz tartozó Kola-félszigethez, amennyire csak lehetséges volt, és a pilóták vélhetően el is láthattak a félszigetig.
Finnország 2023 áprilisában a háború következtében csatlakozott a NATO-hoz, és közölték: nem lesznek földrajzi korlátozások arra vonatkozóan, hogy a NATO-partnerek hol működhetnek együtt Finnországgal az ország területén belül – tette hozzá a lap, amely megkérdezte Per Erik Solli norvég szakértőt is az esetről.
Ő úgy fogalmazott: „Ez az esemény egy természetes fejlemény a regionális és multinacionális elrettentést fokozatosan erősítő folyamatban.”
Az orosz Iszkander–M rendszerek két ukrán katonai szerelvényt találtak el a Donyecki területen, Barvenkovo térségében – jelentette az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata a RIA Novosztyi szerint.
Az Iszkander–M-ek csapást hajtottak végre az Ukrán Fegyveres Erők 41. gépesített dandárjához tartozó egységek személyi állományát és katonai felszerelését tartalmazó vonatok ellen – közölték.
A védelmi tárca közzétett egy videót is, amelyet egy Orlan–10 típusú drón készített a csapásról.
Oroszország megemelte a Moszkva elleni szankciókat támogató, „barátságtalan” országokban előállított fogyasztási cikkek (köztük a bor, sör, édesség, keksz és sampon) importvámját – derült ki egy pénteken késő este közzétett kormányrendeletből a Reuters szerint.
A rendelet szerint többek közt a Lengyelországból származó parfümök, kozmetikumok és samponok vámja 35%-ra, miközben a Litvániából, Lettországból és Észtországból származó tapéták vámja 50%-ra emelkedik. A bor importvámja 20%-ra emelkedik.
Az új vámtarifák 2024. december 31-ig lesznek érvényesek, és a kihirdetés után hét nappal lépnek hatályba.
A hírügynökség emlékeztetett arra, hogy az ezen országokból érkező import 2022-ben visszaesett, az importált alkohol ára pedig jelentősen emelkedett. Néhány nyugati gyártó teljesen leállította az Oroszországba irányuló eladásokat, de Moszkva talált kerülő utakat, többek között egy szürkeimport-rendszert, hogy az áruk továbbra is bejussanak, és rengeteg külföldi áru maradt a boltok polcain.
A „barátságtalan” országok közt tartja számon Moszkva Magyarországot is, így akár az Oroszországba irányuló magyar exportot is érintheti a döntés.
Az oroszországi Rosztovi területen található millerovói katonai repülőtér egy éjszakai dróncsapást követően rongálódott meg július 20-án. Minderről most műholdas felvételek is napvilágot láttak.
Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy Ukrajna július 19-ről 20-ra virradó éjszaka 26 drónnal támadta a régiót. A Krími Szél Telegram-csatorna akkor arról számolt be, hogy a csapás következtében tűz ütött ki a millerovói repülőtéren.
A Radio Szvoboda által közölt műholdfelvételek szerint a támadás miatt károk keletkeztek a repülőtér műszaki műveleti egységében, valamint az üzemanyag- és kenőanyagraktárban. A raktárban, a technikai-műveleti egység hangárjában és egy nyílt terepen lévő területen is tűz üthetett ki.
A képek ugyanakkor látszólag alátámasztják az orosz tisztviselők azon állítását is, hogy a csapás során egyetlen repülőgép sem sérült meg – írta a The Kyiv Independent.
Az oroszok a július 19-ről 20-ra virradó éjszaka újabb azonosítatlan típusú drónnal vették célba Kijevet az ukrán légierő szerint. Mindezt megerősítette egy ukrán szaklap is, amely újabb részleteket árult el.
A légierő még a szombati jelentésében számolt be arról, hogy az ukrán légvédelmi egységek 12 Sahíd drónt és „egy meg nem határozott típusú drónt” lőttek le.
A közösségi médiában megjelent képek a lelőtt drónról azt mutatják, hogy
az új fegyver egyáltalán nem hasonlít az orosz erők által leggyakrabban indított Sahíd–136-osokra.
A drón a beszámolók szerint alacsony, 20-30 méteres magasságban repült a lelövése előtt. Az ukrán Defense Express portál további fényképeket és információkat szerzett katonai forrásoktól az azonosítatlan eszközről. Mint írták, a drónnak több mint 4 méteres lehetséges szárnyfesztávolsága van.
Az új drónról készült képek némi hasonlóságot mutatnak az orosz ZALA 421–20-as felderítő drónnal, de ez nem elterjedt típus, és a gyártó, vagyis a ZALA jelenlegi katalógusában sem szerepel már a Defense Express szerint. A portál hozzátette azt is, hogy
A Kijevben lelőtt drón alacsony magassága is arra utal, hogy kamikazedrónról van szó.
Ukrán jelentések szerint a drón darabjait még vizsgálják – olvasható a The Kyiv Independent beszámolójában.
Több mint 160 ezren tekintették meg Cseljabinszkban a NATO Ukrajnában elzsákmányolt felszereléseinek vándorkiállítását – közölte az orosz Központi Katonai Körzet sajtószolgálata a RIA Novosztyival.
A sajtószolgálat megjegyezte, hogy a kiállítás átlagos napi látogatottsága több mint 12 ezer ember volt, ami óránként több mint 1000 látogatót jelent. A törzsvendégek között voltak a cseljabinszki, kurgani, orenburgi régiók és a Baskír Köztársaság lakói, valamint kazahsztáni és tádzsikisztáni vendégek is nagy számban képviseltették magukat.
A kiállítás helyszínén 13 nap alatt több mint 20 rendezvényt tartottak a veteránok, az aktív katonai személyzet, a közszervezetek és a munkaügyi különítmény képviselői, valamint a hadsereg fiatal tagjainak részvételével. A látogatók megismerkedtek a nyugati katonai felszerelések taktikai és technikai jellemzőivel, valamint megismerték a trófeák megsemmisítésének és elfogásának történeteit – tette hozzá a sajtószolgálat.
A kiállítás fő része az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Németországban, Ausztriában, Törökországban és Ukrajnában gyártott, de az orosz hadsereg által elzsákmányolt katonai felszereléseket mutatja be, köztük az Abrams harckocsit, az M113 és Kirpi páncélozott személyszállító járműveket, a Marder és Bradley gyalogsági harcjárműveket, a Mastiff páncélozott autót és a Pinzgauer terepjárót. Bemutatják a pilóta nélküli légi járműveket, amelyek egy különleges katonai művelet harci kontaktvonalán vadásznak a nyugati felszerelésekre. A kiállítás látogatói egy szimulátoron kipróbálhatják magukat a harci drónok kezelőjének szerepében is.
Cseljabinszk után a kiállítás úlius 22-én Kurganban nyit újra, és a tervek szerint több tucatnyi orosz városba látogat még el.
A NATO-nak egyszer és mindenkorra meg kell értenie, hogy nem lesz képes megnyerni az ukrajnai konfliktust – mondta Daniel Ortega nicaraguai elnök, aki Vjacseszlav Vologyinnal, az orosz Állami Duma elnökével találkozott nemrég.
Ami az ukrajnai konfliktust illeti, a NATO-nak egyszer és mindenkorra meg kell értenie, hogy nem tudnak győzni, és a konfliktus folytatásával mindössze annyit érnek el, hogy súlyosbítják azt ami közelebb viszi őket a vereséghez
– mondta Ortega a RIA Novosztyi szerint, miközben elítélte az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat, „banditáknak” nevezve a korlátozások kezdeményezőit. Szerinte a szankciók támogatói nem értik meg, hogy a büntetőintézkedésekkel nemcsak saját magukat, hanem az egész világot gyengítik meg.
Nicaragua – a latin-amerikai világban nem egyedüliként – hagyományosan Oroszország szövetségesének számít.
A Krími Szél nevű Telegram-csatorna, valamint Mihail Razvozsajev szevasztopoli orosz kormányzó is arról számolt be, hogy több helyen robbanásokat hallottak hajnalban a Krím félszigeten.
Az RBK Ukrajina szemléje szerint elsősorban két helyi járásban hallottak robbanásokat, valamint az orosz légvédelem Dzsankojban is működésbe lépett, és füstöt észleltek Novosztyepnoje falu felett is.
A helyi orosz köztisztviselők szerint Ukrajna nagy hatótávolságú ATACMS-rakétákkal s kazettás lőszerekkel lőtte a Krímet. Vlagyimir Szaldo, az oroszok Herszoni területen kinevezett kormányzója is azt mondta, hogy két ATACMS-rakétát lelőttek a régiója felett, amelyek a Krím felé tartottak.
A Szumi területen rakétacsapás érte a kritikus infrastruktúrát – közölte a helyi regionális közigazgatás.
A közlemény szerint rakéták csapódhattak be a létesítményekbe. A károkról az önkormányzat szűkszavúan azt írta, hogy a hatósági egységek a helyszínre érkeztek, és „az ellenséges támadás következményeinek tisztázása” még folyamatban van.
Korábban már írtunk arról, hogy az oroszok drónokkal és rakétákkal támadták Ukrajnát vasárnap hajnalban, és ezek közül néhányat nem sikerült kivédenie az ukrán légierőnek.
Ukrajna védelmi minisztérium jóváhagyott egy új eljárásrendet azzal kapcsolatban, hogy miként kell azonnali elsősegélyt nyújtani a katonaságban, rendvédelemben szolgálóknak még azelőtt, hogy egy orvos kezelésbe vehetné őket.
Az Ukrajinszka Pravda szerint az eljárásrendben négy különböző szintre lebontva szabályozták előorvosi ellátás kérdést, és részletesen körbeírták, hogy milyen módon és milyen gyógyászati eszközökkel lehet kezelni a sérülteket.
A kérdés fontosságát jelezheti egy 2022-ben, az Emergency Medical Service nevű szakfolyóiratban megjelent, ukrán szakértők által végrehajtott tudományos kutatás is. A résztvevők ugyanis – a tudományos kutatás összefoglalója szerint – a 2014 és 2022 közti ukrajnai harcokat, valamint a világ vezető katonai hatalmainak eljárásrendjét elemezve arra következtetésre jutottak, hogy
a harctéren a potenciális halálozási okok 90%-a elkerülhető a sebesültek azonnal történő, magas színvonalú ellátásával.
„Bebizonyosodott, hogy a személyzet magas színvonalú taktikai és egészségügyi kiképzése jelentősen csökkenti a harci veszteségek arányát, növelve ezzel az egység harcképességét és a harci küldetéseinek hatékonyságát” – írták még ebben a kutatásban.
Natalia Kalmikova védelmi miniszterhelyettes rendkívül fontos lépésnek nevezte az eljárásrend elfogadását, amelyet sok munka előzött meg a nyugati partnerekkel, a harctéren szolgáló orvosokkal és az érintett állami szervezetek képviselőivel együttműködésben.
„A dokumentumot a vezérkarral, a szakszolgálatok képviselőivel, az egyes csapattípusokkal, valamint a védelmi és biztonsági erők más résztvevőivel együtt dolgozták ki. Ezáltal most már olyan rendszerünk van, amely Ukrajna és a NATO-országok legjobb tapasztalatait halmozza fel. Ez megmenti a fronton lévő honvédőink életét és egészségét, és javítja a taktikai orvosi kiképzés minőségét” – fogalmazott a miniszterhelyettes.
Okszana Szuhorukova, a Védelmi Minisztérium egészségügyi főosztályának vezetője mindeközben azt hangsúlyozta, hogy az előorvosi ellátás fejlesztése lehetővé teszi az egységes, világos képzési normák és szabványos taktikai orvosi képzési programok kidolgozását.
Szombat éjjel több hullámban is orosz drónok támadták Ukrajnát. A légiriadó egészen a kora reggeli órákig érvényben maradt néhány helyen.
Az Ukrajinszka Pravda szerint először helyi idő szerint 21.23-kor figyelmeztettek dróncsapás veszélyére két ukrán régióban, a Dnyipropetrovszki területen és Zaporizzsjai területen. A későbbi órákban számos másik régióra (többek közt Mikolajivra, Herszonra, Szumira, Csernyihivre, és Kijevre is) kiterjesztették a figyelmeztetést.
A lap szerint kora reggel, 5.48-kor még mindig drónokat észleltek Szumi és Csernyihiv régióinak határán, és csak 6.14-kor vonták vissza a riadót.
Az ukrán légierő vasárnap reggeli közleménye szerint
összesen 39 orosz drón érkezett az éjjel, amelyekből 35-öt sikerült megsemmisíteniük.
Kijev régiója felett például az összes orosz drón megsemmisítették, legalábbis a helyi közigazgatás szerint. A légierő azt is közölte, hogy a három Iszkander-M típusú rakéta, valamint két darab H–59/69-es is érkezett az oroszoktól. Ezek közül csak az utóbbi kettőt sikerült eltéríteni, amelyek (a légierő szerint) „az aktív ellenintézkedéseknek köszönhetően” nem érték el az eredeti céljukat.
Magyarország területére július 20-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7315 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 7958 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be a rendőrség vasárnap hajnalban.
Hozzátették: a beléptetettek közül a rendőrség 46 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Robert Fico szlovák kormányfő szombaton telefonon beszélt Denisz Smihal ukrán kormányfővel a kőolajellátásról, miután a legújabb ukrán szankciók miatt az orosz Lukoil Szlovákia felé is leállította a szállításait – írja az Új Szó.
Az ukrán szankciók miatt a magyar MOL-csoporthoz tartozó Slovnaft 40 százalékkal kevesebb olajat kap, mint amennyire szüksége lenne. Ez nemcsak a hazai piacot, hanem az Ukrajnába irányuló gázolajszállításokat is veszélyezteti, amelyek az ukrán fogyasztás közel tizedét teszik ki – áll a Kormányhivatal közleményében, amely szerint Fico a beszélgetés alatt leszögezte:
Szlovákia nem szeretne az ukrán–orosz kapcsolatok túszává válni.
Fico szerint az orosz Lukoil felvétele a szankciós listára csupán egy újabb példa azon értelmetlen szankciókra, amelyek nem Oroszországot, hanem bizonyos uniós tagállamokat sújtanak, ezt pedig a miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte. Hozzátette, hogy az elmúlt napokban minderről a kormány illetékes tagjaival és a MOL képviselőivel is tárgyalt.
Őrizetbe vett két férfit az ukrán rendőrség, miután azok katonai autókat gyújtottak fel a nyugat-ukrajnai Lvivben – írja az Ukrajinszka Pravda. A lap szerint a két férfi „parancsra” cselekedett.
Mint írják, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) már elegendő információt gyűjtött, hogy bizonyítsák, a bűncselekményt a két férfi követte el. A házkutatás közben mobiltelefonokat találtak, amelyen keresztül megkapták a parancsot, illetve robbanószereket, amelyeket későbbi bűncselekmények elkövetésére készítettek elő.
Olaf Scholz német kancellár az Adolf Hitler elleni sikertelen merénylet 80. évfordulója alkalmából mondott beszédében Németország történelmi felelősségének nevezte Ukrajna támogatását – írja a Spiegel.
Németországnak ebben a helyzetben csak egy helye lehet: Ukrajna oldalán. 2024-ben nem ünnepelhetjük július 20-án anélkül, hogy ne gondolnánk Ukrajna bátor polgáraira, akik több mint két éve ellenállnak Oroszország bűnös agressziós háborújának
– fogalmazott a német kancellár, aki Vlagyimir Putyint is megemlítette beszédében. Mint mondta, háború folyik, „amellyel az orosz uralkodók nyíltan azt a célt követik, hogy meghódítsák Ukrajnát és megsemmisítsék mint szuverén országot”.