A Mali Köztársaság megszakította diplomáciai kapcsolatait Ukrajnával, azzal vádolva Kijevet, hogy „támogatta az afrikai terrorizmust”, de kérdés, milyen helyi és globális következményei lehetnek annak a nagy horderejű diplomáciai botránynak, amely éppen az ukrán külügyminisztérium vezetőjének újabb afrikai körútja közepette robbant ki – írja a Focus ukrán hírportál
Augusztus 5-én, hétfőn vált ismertté, hogy az afrikai ország, Mali megszakította diplomáciai kapcsolatait Ukrajnával. Azt azonban nem lehet mondani, hogy meglepetés lett volna egy ilyen lépés, hiszen Kijev és Bamako között az elmúlt egy hétben nőtt a feszültség.
Minderre azután került sor, hogy július végén Tinzawaten külvárosában a mali kormányhadsereg és a Wagner harcba bocsátkozott az ukránok támogatását élvező helyi tuareg lázadókkal. A fegyveres összecsapások következtében a mali hadsereg és a Wagner kénytelen volt visszavonulni állásaiból, 47 kormánykatona és 84 Wagner-harcos pedig meghalt.
Az ukrán külügyminisztérium sajnálatát fejezte ki Mali döntése miatt, és hangsúlyozta, hogy Bamako nem végzett „alapos tanulmányt a Mali északi részén történt incidens tényeiről és körülményeiről, és nem szolgáltatott bizonyítékot Ukrajna részvételére ebben az eseményben”.
A Verhovna Rada ugyanakkor sokkal kevésbé diplomatikusan beszélt. Különösen Olekszandr Merezsko, a Verhovna Rada külpolitikai és parlamentközi együttműködési bizottságának vezetője jegyezte meg, hogy a diplomáciai kapcsolatok megszakadásának „nem lesznek komoly következményei”.
Eközben a Focus által megkérdezett szakértők meg vannak győződve arról, hogy az Ukrajna–Mali vonalon folyó konfliktusnak mélyebb és globálisabb kontextusa van, mint amilyennek első pillantásra tűnhet.
Viktor Nebozsenko politológus kiemelte, hogy „amint az orosz–ukrán háború véget ér, az ukrán hadsereg a világ forró pontjain fog dolgozni”. „Már elfogadtuk a katonai magánvállalkozásra vonatkozó jogszabályokat. Ezért ez nem annyira az afrikai országok és Ukrajna közötti konfliktus, hanem inkább az, hogy az orosz wagneresek és az ukrán katonai magánvállalkozások többször is összecsapnak majd Afrikában” – tette hozzá.
Tekintettel az ukrán hadsereg rendkívül magas presztízsére, a politológus meg van győződve arról, hogy Ukrajnának többször is részt kell majd vennie különböző fegyveres konfliktusokban, különösen az afrikai kontinensen.
Júliusban összesen több drónt használtak az ukrán fegyveres erők, mint az oroszok – erről beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd este, majd köszönetet mondott a katonáknak, különösen azoknak, akik a drónokat kezelik.
Ez egy fenntartható tendencia kell hogy legyen a fronton – vélekedett. Hozzátette, hogy ez minden dróntípusra igaz kell legyen, beleértve a nagy hatótávolságú drónokat is, amelyek – mint mondta –
már most stratégiai szempontból befolyásolják a háborút. Befolyásolják Ukrajna érdekeit.
Az ukrán elnök úgy látja, hogy országa előnyére a drónok segítségével tehetnek szert, és ez „elhozhatja a háború igazságos befejezését”. Zelenszkij elmondta, hogy idén már egymillió drónra kötöttek szerződést gyártóinkkal, de az év végére ez a szám még több lesz.
„Most nem árulunk el minden részletet, de a dróngyártási kapacitásunk egyre nagyobb” – jelentette ki sejtelmesen. Megjegyezte azt is, hogy a főparancsnokság ülésén döntés született a rakétaprogram finanszírozásának növeléséről.
Oroszország Kurszki megyéjéből meghiúsított ukrán betörési kísérletet, a belgorodi régióból pedig halálos dróntámadást jelentettek kedd reggel a helyi hatóságok.
Az orosz védelmi tárca közleménye szerint a reggeli órákban a 22. ukrán gépesített dandár nagyjából 300 fős alakulata 11 harckocsi és 20 páncélozott jármű támogatásával megtámadta az orosz határt a kurszki Nyikolajevo-Darino és Olesnya térségében. A minisztérium hozzátette, hogy a határon állomásozó orosz katonai egységek és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőregységei verték vissza a támadást, és tartalékos csapatok formájában erősítést is küldtek.
A tárca legfrissebb összesítése szerint az orosz légierő az ukrán csapatok tíz páncélozott járművét és hat tankját megsemmisítette.
A moszkvai minisztérium időközben közölte, hogy az ukrán diverzáns-felderítő alakulat veszteségeket szenvedett és visszavonult saját területére. „Ma az ellenség újabb kísérletet tett arra, hogy betörjön az Oroszországi Föderáció Kurszk megyéjének területére. Tüzérségi tűzzel, a légierő csapásaival és drónok bevetésével vereséget mértek rá. Veszteségeket szenvedve a diverzáns-felderítő csoport visszavonult saját területére” – ismertette a tárca, amely felvételt is közzétett a harcokról.
Alekszej Szmirnov, a Kurszki terület ideiglenes kormányzója korábban arról számolt be, hogy a katonaság és az FSZB határőr egységei megakadályozták, hogy az ukrán fegyveres erők csapatai áttörjék a határt. Az orosz hatóságokkal kapcsolatban álló Mash Telegram-csatorna szerint mintegy száz ukrán katona próbálta meg átlépni a határt Szudzsa körzetében.
Az FSZB ukrán fegyveres provokációról beszélt.
Szmirnov tájékoztatása szerint az ukrán erők tüzérséggel is lőtték a megyét, ami miatt – legfrissebb értesülések szerint – ketten életüket vesztették. Egy nő az ágyúzás következtében halt meg Szudzsában, egy kisbuszt vezető férfi pedig dróncsapás áldozata lett Nyihajevka falu határában. A régióban 13-an sebesültek meg összesen.
A határ menti helyzet továbbra is bonyolult, de védőink sikeresen dolgoznak az ellenség megsemmisítésén
– jelentette ki Szmirnov.
Vjacseszlav Gladkov, Belgorod megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy ukrán tüzérségi támadás érte Kolotyilovka és Repjahovka településeket, ahol többen megsebesültek, és károk is keletkeztek.
A moszkvai védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a Belgorodi terület fölött kilenc, a Kurszki terület fölött pedig 13 ukrán drónt semmisített meg a légvédelem kedd hajnalban.
Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke a nap folyamán látogatást tett a kelet-ukrajnai frontvonalakon, és érdemrendeket osztott az orosz térnyerések során magukat kitüntető katonáknak a moszkvai védelmi tárca Telegram-oldalán megjelent videó tanúsága szerint. A minisztérium közleménye szerint Geraszimov a különböző frontszakaszokon kialakult harci helyzetről tájékozódott, illetve harci feladatokat is adott.
Az ukrán haderőnek az utóbbi hetekben az orosz csapatok előrenyomulása miatt több állást is fel kellett adnia a donyecki régióban.
Harcok folynak Toreck kisvárosának határában, és az orosz csapatok közelebb kerültek Pokrovszkhoz, valamint a települést Kosztyantinyivkával összekötő úthoz is.
Június közepe óta mintegy 420 négyzetkilométer került orosz ellenőrzés alá a térségben Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára szerint. A korábbi védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy ezen idő alatt az ukrán hadsereg vesztesége 115 ezer fő volt, s több mint háromezer páncélozott haditechnikai eszközét is elvesztette.
Erős robbanások rázták meg kedden a Krím félszigetet, az előzetes információk szerint tűz ütött ki az Oktyabrske repülőtér közelében – írja a Telegraf a Krymskiy Viter Telegram-csatorna alapján.
A reptér területén hatalmas fekete füst szállt fel. A helyszínen néhány órára fel is függesztették a vasúti közlekedést.
Tisztelt Olvasóink!
Kezdetét veszi az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!