A Putyin-ellenességgel nehezen vádolható Moszkovszkij Komszomolec Dmitrij Medvegyevet kritizálta egy cikkében a legutóbbi Telegram-posztja miatt. A szerző úgy látja, hogy a jelenség egy nagyobb problémára is felhívja a figyelmet.
Mint korábban írtuk, Medvegyev az ukránok kurszki támadására reagálva írt arról, hogy „ettől a pillanattól kezdve a különleges katonai műveletnek kifejezetten extraterritoriálisnak kell lennie.”
Ez már nem egy olyan művelet, amelynek célja a földjeink visszaszerzése és a nácik megbüntetése. Mélyebbre lehet és kell hatolnunk a még létező Ukrajnában, Odessza, Harkiv, Dnyipropetrovszk, Mikolajiv, Kijev felé és azon túl
– írta a Telegramon Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, aki jelenleg az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese. A posztban Ukrajnát „Ukrán Reich”-ként emlgettte.
A Moszkovszkij Komszomolec szerzője, Dmitrij Popov idézte Medvegyev szavait, majd hozzátette, hogy mindez „zűrzavart és kérdéseket” eredményezhet. „Sok kérdés merül fel. Most akkor kiderül, hogy Oroszország valamiképp mégis elismeri az »Ukrán Reich« határait? És miért ilyen hirtelen? Valahogy 2022-ben ez nem volt észrevehető” – írta a szerző, aki nem érti, hogy Medvegyev most kinek is tett gesztust az ukrán határok elismerésével.
Azután. Hadd emlékeztessem önöket, hogy Medvegyev Putyin helyettese a Biztonsági Tanácsban. Putyin már kétszer is azt mondta, hogy nem fogjuk bevenni Harkovot (amit ő orosz városnak nevezett). És most Medvegyev azt mondja, hogy elmegyünk Harkovig. Dmitrij Anatoljevics [Medvegyev – szerk.] egyeztetett erről Vlagyimir Vlagyimiroviccsal [Putyin – a szerk.] vagy sem?
– tette hozzá a szerző, aki a cikke végén azt is felvetette: ha az oroszok valóban el akarnak jutni Odesszáig, Harkivig, Dnyipropetrovszkig, Mikolajivig vagy Kijevig és azon túl, akkor ehhez konkrét lépésre lesz szükség.
„Igen, természetesen tízezres nagyságrendben vannak önkénteseink. Az önkéntesek nagyon jók, de ahhoz, hogy eljussunk »Odesszáig és Kijevig«, teljesen más számokra lesz szükség. És egy új, nagyszabású mozgósításra” – fogalmazott a szerző, majd hozzáfűzte:
Az orosz elit vajon kész vállalni egy ilyen kockázatot ? Vagy úgy gondolják, hogy Medvegyev posztjai elegendőek lesznek?
Korábban sok elemzésben lehetett olvasni arról, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök azért nem rendelt el újabb mozgósítási hullámot, mert tart annak társadalmi következményeitől, és ehelyett más forrásokból próbálják feltölteni a hadsereget.
A francia védelmi minisztérium reagált az oroszországi Kurszk térségében történt eseményekre.
A tárca közölte, hogy az ukrán hadművelet „bizonyos kezdeti sikereket” ért el. Sajtószolgálatuk megjegyzi, hogy a műveletet az ukrán hadsereg hajtotta végre, annak ellenére, hogy az ukrán katonai parancsnokság és Kijev erről nem nyilatkozott közvetlenül, tájékoztatott az Unian.
„Az Ukrán Fegyveres Erők offenzívája a Kurszki területen, a meglepetés erejének köszönhetően és a kevésbé felkészült erőkkel szemben, úgy tűnik, bizonyos kezdeti sikert ért el. Ez a támadás arra kényszerítheti az orosz hadsereget, hogy a front más részeiről vonjon oda erőket, és így enyhítse a nyomást azokon a területeken, ahol az AFU eddig nehézségekkel küzdött” − hangsúlyozta a jelentés.
Valószínűtlen, hogy az ukránok elfoglalják a kurszki atomerőművet: ehhez nagyobb katonai erőre lenne szüksége és további 80 kilométert kellene megtennie az ukrán haderőnek. Erről ír a The Economist az ukrán vezérkar egyik forrására hivatkozva, melyet az Unian is közölt.
„Az ukrán vezérkar egyik forrása szerint ez azért valószínűtlen, mert ehhez 80 kilométeres menetelésre lenne szükség a határtól és nagyobb erőkre. Megfelelően szervezett erők nélkül megismétlődnek azok a hibák, amelyeket az oroszok 2022-ben Kijevtől északra elkövettek. Elvágtuk a vonalaikat, és könnyű prédává váltak” − magyarázta az Economist.
Véleményük szerint reálisabb cél egy „ütközőzóna” létrehozása az orosz határnál, ami segítené a tárgyalásokat. Azt is hozzáteszik, hogy nagy figyelmet fordítanak a szudzsai gázszivattyú-állomásra, az orosz gáz egyetlen működő belépési pontjára a Progressz gázvezetéken Európába.
„De még mindig nem világos, hogy az állomás feletti ellenőrzés mit hozhat Ukrajnának. Mind Ukrajna, mind Oroszország érdekelt a további zavartalan működésében, tekintettel az Ukrajnának fizetett szállítási díjakra és a szankciók súlya alatt küszködő orosz Gazprom pénzügyi nehézségeire” − jegyzi meg a The Economist. Végül azt is megírták, hogy az ukrán hadsereg végső céljai egyelőre tisztázatlanok. De „ilyen nagy tét mellett Szirszkij tábornok karrierje is kockán foroghat”.
A német parlament védelmi bizottságának vezetője, Marcus Faber, a német Szabaddemokrata Párt képviselője úgy véli, hogy az ukrán erők offenzívája az oroszországi Kurszk térségében törvényes, és meggyőzheti a Kremlt, hogy fejezze be az Ukrajna elleni háborút – írja az Ukrajinszka Pravda.
Faber szerint, amikor egy állam megtámad egy szomszédos államot, akkor annak területe is háborús övezetté válik.
Ezért Ukrajna támadása Kurszk felé teljesen legitim és katonai értelemben is van értelme. Arra kényszeríti Oroszországot, hogy kivonja csapatait keletről
– mondta.
A Bundestag-képviselő hozzátette, hogy ez a hadművelet, amelyet Ukrajnának tulajdonít, „megmutatja az orosz lakosságnak, hogy diktátoruk agressziós háborúja őket is érinti, nem csak az ukránokat”, és az ő érdekük, hogy a háború véget érjen.
„Csak sikert kívánhatunk az ukrán védőknek, különösen Kurszk közelében. Minél sikeresebbek lesznek, annál hamarabb fogja a Kreml felismerni, hogy Ukrajnában nincs jövője. Ez és csakis ez vezethet az agresszor részéről az újragondoláshoz” – zárta gondolatait Faber.
A politikus azt is elmondta, hogy nem tartja problémának a német fegyverek valószínűsíthető használatát az oroszországi Kurszki területen zajló ellenségeskedésben.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!