Ukrajna először igyekezett nyilvánosan igazolni az orosz területre irányuló támadását, amely a kurszki régiót érte.
A The Guardian Mihajlo Podoljakot, az elnöki hivatal tanácsadóját idézi, aki szerint „minden eszkaláció gyökere”, beleértve a Kurszki területre való behatolást is, „egyértelműen agresszió” Oroszország részéről, amely azt hitte, hogy büntetlenül betörhet Ukrajnába.
A nyilatkozat az első olyan megszólalás az ukránok részéről, amelyben vezető ukrán tisztviselők elismerik a folyamatban lévő offenzívát, miközben az ország hadserege hallgat az oroszországi térségben zajló eseményekről.
A háború, az háború, a maga szabályaival, ahol az agresszor elkerülhetetlenül learatja a megfelelő érdemeket
– tette hozzá Podoljak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön már röviden utalt egyszer a behatolásra, amikor egy új katonai alkalmazás bemutatását célzó rendezvényen tett megjegyzéseiben azt mondta, hogy „mindenki láthatja, hogy az ukrán hadsereg tudja, hogyan kell meglepetést okozni”.
Később, éjjeli televíziós beszédében egy újabb nyilvánvaló utalást tett az offenzívára, mondván: „Oroszország hozta a háborút a mi földünkre, és éreznie kell, mit tett”.
Az orosz katonai bloggerek, akik jelenleg a legpontosabb információforrások, arról számoltak be, hogy a határtól 20 kilométerre északra fekvő Korenevótól keletre lévő országúton folynak a harcok, míg a mintegy 13 kilométerre Oroszország határától fekvő Szudzsa nyugati része, úgy tűnik, ukrán ellenőrzés alatt áll.
Oroszország szükségállapotot hirdetett Kurszkban, és helyi tisztviselők a TASZSZ hírügynökségnek elmondták, hogy 3 ezer civilt evakuáltak a támadást követően, amely egyértelműen váratlanul érte Moszkvát. Az orosz vezetés szerint a több száz fős ukrán erők kedd reggel törtek át a határon, és már az első nap elérték Szudzsát, azóta pedig úgy tűnik, hogy a várostól északnyugatra és északra vezető utakon nyomulnak előre.
Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön közölte, hogy erői „folytatják az ukrán támadók felszámolását” Szudzsa és Korenevo körzetében, és hogy szárazföldi erőkkel, tüzérségi, légi- és rakétacsapásokkal veszik célba a támadókat.
Ugyanezen a napon Apti Alaudinov tábornok, a csecsenföldi Ahmat különleges erők parancsnoka, oroszbarát katonai tisztviselő elsőként ismerte el az ország hadseregének veszteségeit az ukrán meglepetésszerű betörést követően.
A helyzet nem visszafordíthatatlan, semmi természetfeletti nem történt… Igen, embereink meghaltak, ez tény. Az ellenség több településre is behatolt
– mondta a Telegram-csatornáján közzétett videóüzenetben.
Vlagyimir Putyin szerdára összehívta az orosz biztonsági tanács ülését, ahol a hadsereg vezérkari főnöke, Valerij Geraszimov közölte vele, hogy az előrenyomulást megállították, és a kurszki hadművelet „az orosz államhatár elérésével” befejeződik.
A korábbi behatolásokat Ukrajnából Oroszországba, Belgorod város közelében az ukrán oldalon küzdő, Putyin-ellenes orosz önkéntes csapatok hajtották végre. Ezúttal más a helyzet, mert a mostani behatolást ukrán katonák hajtották végre. A támadásban gyalogság, páncélosok, drónok, elektronikus hadviselés és légvédelem kombinációját használták.
A francia védelmi minisztérium reagált az oroszországi Kurszk térségében történt eseményekre.
A tárca közölte, hogy az ukrán hadművelet „bizonyos kezdeti sikereket” ért el. Sajtószolgálatuk megjegyzi, hogy a műveletet az ukrán hadsereg hajtotta végre, annak ellenére, hogy az ukrán katonai parancsnokság és Kijev erről nem nyilatkozott közvetlenül, tájékoztatott az Unian.
„Az Ukrán Fegyveres Erők offenzívája a Kurszki területen, a meglepetés erejének köszönhetően és a kevésbé felkészült erőkkel szemben, úgy tűnik, bizonyos kezdeti sikert ért el. Ez a támadás arra kényszerítheti az orosz hadsereget, hogy a front más részeiről vonjon oda erőket, és így enyhítse a nyomást azokon a területeken, ahol az AFU eddig nehézségekkel küzdött” − hangsúlyozta a jelentés.
Valószínűtlen, hogy az ukránok elfoglalják a kurszki atomerőművet: ehhez nagyobb katonai erőre lenne szüksége és további 80 kilométert kellene megtennie az ukrán haderőnek. Erről ír a The Economist az ukrán vezérkar egyik forrására hivatkozva, melyet az Unian is közölt.
„Az ukrán vezérkar egyik forrása szerint ez azért valószínűtlen, mert ehhez 80 kilométeres menetelésre lenne szükség a határtól és nagyobb erőkre. Megfelelően szervezett erők nélkül megismétlődnek azok a hibák, amelyeket az oroszok 2022-ben Kijevtől északra elkövettek. Elvágtuk a vonalaikat, és könnyű prédává váltak” − magyarázta az Economist.
Véleményük szerint reálisabb cél egy „ütközőzóna” létrehozása az orosz határnál, ami segítené a tárgyalásokat. Azt is hozzáteszik, hogy nagy figyelmet fordítanak a szudzsai gázszivattyú-állomásra, az orosz gáz egyetlen működő belépési pontjára a Progressz gázvezetéken Európába.
„De még mindig nem világos, hogy az állomás feletti ellenőrzés mit hozhat Ukrajnának. Mind Ukrajna, mind Oroszország érdekelt a további zavartalan működésében, tekintettel az Ukrajnának fizetett szállítási díjakra és a szankciók súlya alatt küszködő orosz Gazprom pénzügyi nehézségeire” − jegyzi meg a The Economist. Végül azt is megírták, hogy az ukrán hadsereg végső céljai egyelőre tisztázatlanok. De „ilyen nagy tét mellett Szirszkij tábornok karrierje is kockán foroghat”.
A német parlament védelmi bizottságának vezetője, Marcus Faber, a német Szabaddemokrata Párt képviselője úgy véli, hogy az ukrán erők offenzívája az oroszországi Kurszk térségében törvényes, és meggyőzheti a Kremlt, hogy fejezze be az Ukrajna elleni háborút – írja az Ukrajinszka Pravda.
Faber szerint, amikor egy állam megtámad egy szomszédos államot, akkor annak területe is háborús övezetté válik.
Ezért Ukrajna támadása Kurszk felé teljesen legitim és katonai értelemben is van értelme. Arra kényszeríti Oroszországot, hogy kivonja csapatait keletről
– mondta.
A Bundestag-képviselő hozzátette, hogy ez a hadművelet, amelyet Ukrajnának tulajdonít, „megmutatja az orosz lakosságnak, hogy diktátoruk agressziós háborúja őket is érinti, nem csak az ukránokat”, és az ő érdekük, hogy a háború véget érjen.
„Csak sikert kívánhatunk az ukrán védőknek, különösen Kurszk közelében. Minél sikeresebbek lesznek, annál hamarabb fogja a Kreml felismerni, hogy Ukrajnában nincs jövője. Ez és csakis ez vezethet az agresszor részéről az újragondoláshoz” – zárta gondolatait Faber.
A politikus azt is elmondta, hogy nem tartja problémának a német fegyverek valószínűsíthető használatát az oroszországi Kurszki területen zajló ellenségeskedésben.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!