Több mint négyszáz magánszemély és vállalat ellen vetett ki szankciókat augusztus 23-án az Amerikai Egyesült Államok pénzügyminisztériuma – derül ki a tárca közleményéből.
A pénteki döntés több mint száz olyan személyt és vállalatot érint, akik és amelyek részt vettek az Oroszországgal szemben bevezetett nyugati szankciók kijátszásában.
A legújabb amerikai korlátozások több mint egy tucat transznacionális hálózatot érintenek, különösen azokat, amelyek részt vesznek az orosz fegyverek és felszerelések beszerzésében, kijátszva a szankciókat és fenntartva Oroszország hadiipari bázisát. Ilyen hálózat felügyelő tagja Giulio Sfoglietti olasz állampolgár is, aki szerepet vállalt egy olyan szövetségben, amely lehetővé tette, hogy Oroszország fegyvereket vásároljon Törökországban. Egy másik érintett hálózat törökországi, franciaországi és hongkongi vállalkozásokon keresztül importált alkatrészeket a szankciókkal sújtott orosz Promtech számára.
Az amerikai pénzügyi tárca emellett olyan svájci és liechtensteini hálózatokat is feltárt, amelyek lehetővé tették az orosz oligarchák számára, hogy a nyugati cégekben való részvételüket vagyonkezelői alapokon keresztül elfedjék, miközben félvezetőket vásároltak Moszkva számára. A Fagima olasz szerszámgépgyártó céget is szankciókkal sújtotta az USA, mert együttműködött Dmitrij Alihanov orosz beszerzési ügynökkel, aki felkerült az amerikai feketelistára.
A listán szerepelnek továbbá az Egyesült Arab Emírségek vállalatai, amelyek Oroszországnak segítettek az orosz arany kereskedelmében, valamint számos kínai vállalat, amelyek részt vettek szankcionált termékek Oroszországba történő behozatalában. Az Egyesült Államok külön feltárta az Oroszország által létrehozott, a hackereit segítő cégek hálózatát, amelyet az USA 2018-ban szankciókkal sújtott.
Csütörtökön rakéták csapódtak be a Szumi régióban található titkos bunkerbe, ahol Volodomir Zelenszkij ukrán elnök az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnokával, Alekszandr Szirszkijjel tartott megbeszélést. Az mk.ru szerint erről augusztus 22-én este a „Katonai ügyek” távirati csatorna számolt be forrásokra hivatkozva.
Csütörtökön Zelenszkij a Telegram-csatornáján közölte, hogy a Szumi terület határvidékén járt, és megbeszélést folytatott Szirszkijjel.
Volodimir Zelenszkij elmondása szerint a főparancsnok beszámolt neki a hadműveleti helyzetről, valamint a védelem megerősítésére irányuló lépésekről is beszélt Toretszkij és Pokrovszkij irányban.
A bunker elleni csapásról egyelőre nem közöltek további részleteket. Az orosz védelmi minisztérium hivatalosan nem kommentálta ezeket az információkat.
Az ukrán hadsereg a jelek szerint csütörtökön első alkalommal ismerte be, hogy az ország keleti részében előrenyomuló orosz haderő kezére jutott Nju Jork mezőváros, és Toreck is egyre nagyobb veszélynek van kitéve.
Nju Jork státusza megváltozott az ukrán haderő vezérkarának csütörtöki helyzetjelentésében, ugyanis már nem szerepel a támadás alatt lévő települések listáján, ami feltehetően annak a beismerése, hogy a városka a Donyeck megyében előrenyomuló orosz csapatok ellenőrzése alá került. Toreck iparváros, amely hosszú ideje heves orosz támadások célpontja, így még nagyobb veszélynek van kitéve.
Az ukrán hatóságok közlése szerint az orosz csapatok tíz kilométernyire vannak a kelet-ukrajnai Pokrovszk fontos közlekedési csomóponttól, és a héten megkezdték az idős lakosok és a gyermekek kimenekítését.
Az ukrán vezérkar közölte, hogy a harcok folytatódnak a Torecktől keletre fekvő Pivnicsne és Zalizne településeken, valamint magában Toreckben – adta hírül az MTI.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön első ízben látogatott az északkeleti Szumi megyében az orosz–ukrán határ térségébe, amióta az ukrán erők augusztus 6-án betörtek a dél-oroszországi Kurszki területre, elfoglalva legkevesebb 92 települést, közöttük Szudzsa városát.
Az elnök kijelentette, hogy az ukrán erők újabb települést foglaltak el a Kurszki területen, és több orosz hadifoglyot ejtettek, akiket elfogott ukránokra szeretnének kicserélni.
Egy újabb Kurszki területi település van most ukrán ellenőrzés alatt, és feltöltöttük a cserealapot
– írta az X közösségi portálon az államfő az orosz hadifoglyokra utalva, miután meghallgatta Olekszandr Szirszkij vezérezredest, a hadsereg parancsnokát.
A határtérségben járva – ahol az ukrán erők betörtek Oroszországba – az elnök nem lépett orosz területre, amit Moszkva provokációnak tekintett volna. Korábban Zelenszkij hangoztatta, hogy Ukrajna nem akarja tartósan megszállni a térséget, hanem ütközőövezetet akar létrehozni, hogy megakadályozza a további Ukrajna elleni támadásokat a térségből.
Miután találkozott a helyi katonai hatóságokkal, Zelenszkij közölte, hogy a kurszki betörésnek köszönhetően csökkent az orosz tüzérségi tűz, és csökkent a polgári áldozatok száma Szumi megyében.
Csütörtökön egy orosz irányított bomba két embert ölt meg Szumi megyében – tudatta a megyei ügyészség a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett közleményben. Ez utóbbi szerint az orosz csapatok két irányított bombát dobtak le polgári létesítményekre, egy harmadik ember megsebesült.
Zelenszkij később, egy kijevi rendezvényen csütörtökön azt mondta, hogy a kurszki offenzíva azoknak a rendszeres erőfeszítéseknek a része, amelyekkel Kijev szándékai szerint akarnak véget vetni a harminc hónapja tartó háborúnak.
Az augusztus 6-i betörés, valamint az Ukrajna keleti részében – ahol Oroszország az offenzíváját összpontosította – folyó ukrán védekezés része annak a módnak, „amellyel a független Ukrajna feltételei szerint akarnak véget vetni a háborúnak” – jelentette ki az ukrán elnök.
Üdvözöljük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap ezek voltak a legfontosabb történések:
Tartsanak velünk ma is!