Ez a poszt a következő Percről percre része:
Masszív rakétacsapás érte Ukrajnát, Zelenszkij szerint ez volt az eddigi egyik legnagyobb
-
Az ukrajnai háború kezdete óta Lengyelország 12 milliárd zloty (1,1 ezer milliárd forint) értékű katonai támogatást nyújtott Kijevnek – közölte Andrzej Duda lengyel elnök a Kanal Zero nevű YouTube-csatornának adott, a lengyel sajtó által hétfőn ismertetett beszélgetésben.
A lengyel államfő akkor nyilatkozott a Kanal Zero tévécsatornának, amikor szombaton, az Ukrajna függetlensége kikiáltásának 33. évfordulóján rendezett kijevi ünnepségekről utazott vissza vonaton Varsóba.
A terjedelmes interjúban Duda az Ukrajnának a háború alatt nyújtott nyugati támogatásra vonatkozó kérdésre elmondta: Lengyelország részéről a humanitárius és a katonai segítségnyújtás összességében mintegy 100 milliárd zlotyt (9,2 ezer milliárd forintot) tesz ki. Ezenbelül a katonai támogatás értéke 12 milliárd zloty (1,1 ezer milliárd forint).
„Odaadtuk a nehéz felszerelés több mint ezer darabját” – jelentette ki Andrzej Duda. Konkrétan a T–72-es, a PT–91 Twardy, illetve a Leopard harckocsikat említette, beszélt többfajta páncélozott harcjárműről, köztük a Rosomak típusúról, valamint a Krab önjáró tüzérségi lövegekről, „a még rendelkezésre álló rakétakilövőkről”, valamint tíz MiG–29-es vadászgépről és tíz helikopterről.
Lengyelország „jó szomszédként viselkedett”
„Lehetőségeinkhez képest valóban sokat adtunk Ukrajnának” – foglalta össze Duda. Úgy ítélte meg: Lengyelország „jó szomszédként viselkedett, és Ukrajnában értékelik ezt”. A lengyel segítségnyújtást gyakran méltatják az ukrán katonai vezetők, a politikai vezetők, valamint a közemberek is – mutatott rá a lengyel elnök.
Az oroszországi Kurszki régióban augusztus eleje óta folytatott ukrán katonai művelettel kapcsolatban Andrzej Duda leszögezte: amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, „számítania kellett arra, hogy a […] megtámadott állam védekezni fog”. A támadónak „számítania kell arra, hogy a megtámadott pofon vágja”, és ez most történik, Ukrajna „behúz egyet Oroszországnak” – fogalmazott a lengyel elnök.
Ma senki sem képes megmondani, milyenek és mennyire messzemenő következményei lesznek ennek – kommentálta Duda elnök az ukrán művelet esetleges stratégiai hatását az MTI beszámolója szerint.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Az orosz védelmi minisztérium vasárnapi beszámolója szerint az orosz légierő támadta az ukrajnai Szumi megyében lévő ukrán harci tartalékokat, az oroszországi Kurszk megyében pedig az ukrán hadsereg az elmúlt egy nap leforgása alatt több mint 300 katonát és 14 páncélozott járművet, köztük egy harckocsit veszített.
A tárca szerint az ukrán fél vesztesége a kurszki régióban az augusztus 6-án kezdődött betörés után egyebek között több mint 5800 katona, 72 harckocsi, 31 gyalogsági harcjármű, 58 páncélozott személyszállító jármű, 383 páncélozott harcjármű, 37 tüzérségi löveg, öt légvédelmi rakétarendszer és 11 sorozatvető.
A moszkvai katonai tárca vasárnapi hadijelentése értelmében az orosz erők az elmúlt napon a hatból három frontszakaszon nyomultak előre Ukrajnában, visszaverve 15 ellenrohamot. A Moszkvában kiadott közlemény szerint az ukrán hadseregnek csaknem kétezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán a „különleges hadművelet” övezetében.
A védelmi minisztérium az elmúlt napon megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett hét lőszerraktárt, három harckocsit – köztük egy amerikai Abrams tankot –, hét nyugati gyártmányú, 155 milliméteres önjáró és vontatott tarackot, továbbá 41 drónt – írta az MTI.
-
Artem Dmitruk ukrán parlamenti képviselő augusztus 25-én elmenekült az országból, miután vádat emeltek ellene, amiért külön-külön összetűzésben bántalmazott egy katonát és egy rendfenntartó tisztet is – közölte a főügyészség a The Kyiv Independent információi szerint.
A Suspilne szerint Dmitruk független parlamenti képviselő különböző hatóságokkal keveredett összetűzésbe. Odesszában Dmitruk a bűntársaival együtt állítólag egy vita során könnyű testi sértést okozott egy szolgálatban lévő rendfenntartó tisztnek.
A vádlott állítólag megpróbálta ellopni a rendőr fegyverét is.
Egy másik kijevi incidens során Dmitruk állítólag szóváltásba keveredett egy katonával, és
több fejre mért ütést követően közepesen súlyos testi sértést okozott.
A főügyészség nem nevezte meg közvetlenül Dmitrukot, de a bűnüldöző szervek forrásai megerősítették a Suspilne-nek, hogy a gyanúsított ő volt. Arról nem közöltek részleteket, hogy mikor történt a verekedés.
-
Ukrajna vasárnap közölte, hogy a szomszédos Belarusz katonákat csoportosít az ukrán határ közelébe, és óva intette a minszki vezetést az esetleges „barátságtalan lépésektől”.
Az ukrán külügyminisztérium jelezte: észlelték, hogy az Oroszországgal szövetséges Belarusz „hadgyakorlatnak álcázva nagyszámú katonát vezényelt az Ukrajnával határos Homel régióba”.
Figyelmeztetjük a belorusz vezetést, hogy ne kövessenek el tragikus hibát Moszkva nyomására, és felszólítjuk a fehérorosz hadsereget, hogy vonják vissza erőiket lőtávolságnál messzebbre az ukrán határtól
– állt az ukrán külügyi tárca közleményében.
Ukrajna felhívta a figyelmet arra, hogy a „világ biztonságára” nézve fenyegetőnek tekinti, ha hadgyakorlatokat tartanak a határtérségben, mert az túlságosan közel van a csernobili atomerőműhöz.
Minszk 2022-ben lehetővé tette, hogy az Ukrajnát megtámadó orosz csapatok átvonuljanak az országa területén, valamint engedélyezte, hogy Moszkva 2023-ban taktikai atomfegyvereket telepítsen Belaruszba.
-
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
- Az ukrán nép elpusztításáról beszélt egy orosz tisztviselő;
- Oroszországnak 50 ezer katonára lenne szüksége Kurcsina visszafoglalásához;
- Ukrajna elpusztítaná az orosz megszállás jelképét, már konkrét terv is van;
- Először mutatták be az ukrán rakétadrónt.
Tartsanak velünk ezúttal is!