Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is! Jó pihenést kívánunk!
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is! Jó pihenést kívánunk!
Egy nő és és egy mentőautó vezetője megsérült a Herszon megyei Veletyinszkében egy orosz dróntámadás következtében. A 49 éves mentős csípő- és alkartörést szenvedett, a nő súlyos állapotban van.
A segítségükre érkező mentőautó személyzete is ellenséges tűz alá került. A járművet súlyosan megrongálták a drónról ledobott robbanószerek.
A 60 éves sofőr zúzódást és fejsérülést szenvedett, őt is kórházba szállították. Az orvosok súlyosnak ítélik az állapotát – írta az Ukrajinszka Pravda.
Egy ember meghalt, egy másik pedig megsebesült a Harkivi területen lévő Nyizscsesz Szolone falu orosz ágyúzása következtében – adta hírül az Ukrajinszka Pravda.
Találatok értek egy civil gépkocsit, amelyet egy 49 éves férfi vezetett. A sofőr a kórházba tartó mentőautóban belehalt sérüléseibe.
Késő délután az oroszok fegyveres erői ismét ugyanazt a falut lőtték, ezúttal két többszörös rakétavetővel. A támadásban magánháztartások is megsérültek. Egy 87 éves férfi megsebesült, és kórházba került.
Robert Fico szlovák miniszterelnök azt tervezi, hogy meggyőzi Ukrajnát, hogy 2024 után, amikor az Ukrajna és a Gazprom közötti tranzitmegállapodás lejár, ne állítsa le a gáztranzitot – idézte őt az Aktuality a Jevropejszka Pravda szerint.
Fico elmondta, hogy nem zárja ki, hogy 2025 elejétől gondok lesznek a Szlovákiába irányuló gázszállításokkal, amelyeket Ukrajnán keresztül kapnak, és hogy az október 7-i kormányközi találkozón meggyőzi Kijevet a tranzit fenntartásáról.
Meg fogjuk győzni ukrán partnereinket, hogy használják az energetikai infrastruktúrájukat az Európába irányuló gáz- és kőolajimportra... Ha (Ukrajna) meg akarja őrizni ezt az infrastruktúrát, akkor használni kell
– hangsúlyozta Fico.
Megjegyezte, hogy Szlovákia támogatja Ukrajna európai integrációját, és számít Ukrajna baráti lépéseire.
Mint ismert, a Gazprommal az ukrán gázszállító rendszeren keresztül történő tranzitról szóló szerződés 2024 végén lejár.
Kijev eddig kategorikusan elutasította a meghosszabbítás lehetőségét,
ami kihívás elé állítja azt a néhány uniós országot – köztük Szlovákiát és Ausztriát –, amely továbbra is orosz gázt kap a vezetéken keresztül.
Korábban a média arról számolt be, hogy állítólag tárgyalnak arról a lehetőségről, hogy az ukrán GTS-en keresztül továbbra is fennmaradjon az Európába irányuló tranzit, így az európai vállalatok Azerbajdzsánból vásárolnának gázt, miközben Ukrajna továbbra is használná ezt az infrastruktúrát, és bevételeket kapna belőle. Júliusban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök említést tett ilyen tárgyalásokról Bakuval.
Szeptemberben egy névtelen kormányzati forrás azt mondta, hogy jelenleg nem folynak ilyen tárgyalások. „Ha azonban Magyarország vagy Szlovákia, kizárólag az Európai Bizottság támogatásával, a társulási megállapodásunkkal összhangban felkér minket például az azerbajdzsáni gáz szállítására, akkor nem lesz okunk visszautasítani őket” – mondta.
Az Oroszország ellen vívott háború ellenére idén is külföldi zarándokok ezrei vettek részt Ukrajnában a rós hasánához, a zsidó újévhez kapcsolódó ünnepségeken a hét végén – jelentette be Irina Ribnicka, a közép-ukrajnai Umanyba érkező zarándokokat segítő Történelmi és Kulturális Központ igazgatója.
A Cserkaszi megyében, az ukrán fővárostól 200 kilométerre délre fekvő kisvárosba hagyományosan a braclavi Nahman rabbi – az ortodox hászid mozgalmat alapító Báál Sém Tov rabbi dédunokájának – sírjához zarándokolnak el az imádkozni vágyók.
A zarándokokat segítő központi igazgatója az EFE spanyol hírügynökségnek elmondta, hogy idén ismét sokan jöttek az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából és európai országokból, de a 80 százalékuk Izraelből érkezett már napokkal az ünnepségek kezdete előtt.
A biztonsági kockázatokkal kapcsolatos ukrán és izraeli diplomáciai figyelmeztetések ellenére tavaly és idén is mintegy 35 ezer zsidó utazott Umanyba, köztük ötezer gyermek.
Móse Reuven Azman rabbi, az ukrajnai zsidó közösség egyik vezető személyisége arról nyilatkozott, hogy a háború jelentette biztonsági kockázatok miatt ezúttal is felszólították a nemzetközi zarándokokat, hogy ne utazzanak Ukrajnába. A háború kezdete óta „minden évben az izraeli televízióban és rádióban is felszólítom a zarándokokat, hogy ne jöjjenek Ukrajnába. Elsődlegesnek tartom az emberek életét” - fogalmazott.
Mivel idén a Közel-Keleten is rendkívül feszült a helyzet - Izrael hadműveleteket folytat a palesztinok lakta Gázai övezetben és Libanonban is -, a hívők számára újabb nehézségek keletkeztek az ukrajnai utazások szempontjából. Ráadásul Ukrajna már 2022 februárjában lezárta a légterét, így az utazók csak más közlekedési módokat választva tudnak eljutni Umanyba.
Az Ukrajnai Zsidó Közösség szerint körülbelül tizennégyezer zarándoknak idén nem is sikerült eljutnia céljához. Irina Ribnicka azt is elmondta, hogy a háború kezdete óta a hászid zsidók egyhangúlag támogatásukról biztosították Ukrajnát.
Ukrajna felszólította a hágai székhelyű Állandó Választottbíróságot (PCA), amely az ENSZ tengerészeti egyezményének Oroszország általi megsértésének ügyét vizsgálja, hogy kötelezze az Oroszországi Föderációt a jogellenesen felépített kercsi (Krími) híd lebontására.
Oroszország jogellenesen építette ezt a hidat, és most el kell távolítania, hogy a nemzetközi joggal összhangban biztosítsa a vízi közlekedést a Kercsi-szoroson keresztül
– hangsúlyozta Okszana Zolotarjova, az ukrán külügyminisztérium jogi osztályának vezetője.
Zolotarjova szerint Oroszországot emellett kötelezni kell annak szavatolására, hogy nem ismétli meg a jogsértéseket a jövőben sem, és arra is, hogy tegyen intézkedéseket az általa okozott környezeti károk felszámolására – írta a Kárpáti Igaz Szó.
A La Manche csatornába befutott egy Oroszországból robbanóanyagot szállító máltai teherhajó, amely hosszú ideje bolyongott, mivel az európai kikötők biztonsági okokból nem engedték be – közölte a Jevropejszka Pravda a BFM TV beszámolója alapján.
A máltai bejegyzésű, 20 ezer tonna ammónium-nitráttal megrakott MV Ruby Nagy-Britannia partjainál hajózik át a La Manche csatornán.
Több ország is aggódik a hajó jelenléte miatt.
A 183 méter hosszú hajó megpróbáltatásai akkor kezdődtek, amikor augusztus 22-én orosz ammónium-nitrátot szállítva elhagyta a Fehér-tengeren fekvő Kandalaksa kikötőjét, súlyos viharba került, és jelentős károkat szenvedett. Ezt követően a hajó kénytelen volt megállni egy norvég kikötőben, ahonnan szeptember 4-én utasítást kapott az indulásra. Ezt követően a legénység kérte, hogy Litvániában dokkolhasson javítás céljából, de ezt nem engedélyezték nekik.
A kikötők félnek fogadni a hajót a rakomány veszélyességével párosuló műszaki problémák miatt.
2020 augusztusában egy ammónium-nitrát-szállítmány okozott óriási robbanást a bejrúti kikötőben, amely hatalmas károkat okozott az egész városban. Az MV Ruby fedélzetén lévő rakomány körülbelül hétszer nagyobb, mint a libanoni fővárosban felrobbant rakomány.
A szakértők a hajót egy „úszó robbanóanyaghoz” hasonlítják,
amely veszélyt jelent a tengeri biztonságra és a lakosságra. Ugyanakkor egyesek úgy vélik, hogy a hajó jelentette veszélyt eltúlozzák.
A La Manche csatornában kialakult helyzetért felelős francia tengeri prefektúra úgy nyilatkozott, hogy figyelemmel kísérik a hajó mozgását, és tisztában vannak mindazzal, ami történik.
„Közvetlen kapcsolatban állunk a brit féllel és a hajó tulajdonosával, ami lehetővé teszi számunkra, hogy szükség esetén rendkívül gyorsan beavatkozzunk” – mondta Etienne Baguio szóvivő. Hozzátette, hogy
nem tervezik a hajó megállítását a francia kikötőkben.
Ugyanakkor Málta, ahová a hajó tart, már figyelmeztetett, hogy nem engedik kikötni a hajót ilyen rakománnyal.
Ukrajna Biztonsági Szolgálata (SBU) Szumiban kémelhárítási tevékenységet folytat, amely magában foglalhatja az utcákon való áthaladás és a forgalom korlátozását, a polgárok okmányainak ellenőrzését, a gépkocsik, a terület és a közterületek átvizsgálását – írja az Ukrajinszka Pravda.
A rendvédelmi intézkedések az egész városra kiterjednek.
A cél az ország elleni, felderítéssel és felforgató tevékenységgel kapcsolatos fenyegetések megelőzése és semlegesítése, a provokációk megelőzése és a polgárok biztonságának növelése az Ukrajna elleni orosz fegyveres agresszióval összefüggésben – közölte a szolgálat.
Ezenkívül a területet és a közös területeket is ellenőrzik tiltott eszközök után kutatva.
Az SBU arra kéri a polgárokat, hogy legyenek megértőek az esetleges kellemetlenségekkel szemben, és megfelelően reagáljanak a rendfenntartó erők jogszerű intézkedéseire és felszólításaira, tartsák maguknál személyazonosító okmányaikat, és tartsák be a kijárási tilalmat.
Négy civil megsérült egy ellenséges dróntámadás következtében szombaton Herszon Dnyiprovszkij kerületében.
Egy 55 éves férfi és egy 65 és 70 éves nő robbanás okozta sérüléseket és repeszsérüléseket szenvedett. Az áldozatok a csapás idején az utcán tartózkodtak. Mindannyiukat kórházba vitték orvosi ellátásra.
Később jelentették, hogy egy másik áldozat egy pilóta nélküli légi járműből (UAV-ból) ledobott robbanóanyag következtében sérült meg a Dnyiprovszkij körzetben. A 60 éves férfi a vállán szenvedett repeszsérülést – adta hírül az Ukrajinszka Pravda.
Az Oroszország által jelentett növekvő fenyegetés miatt a NATO azt tervezi, hogy a csapatok összlétszámát mintegy 250 000 fővel növeli – szemlézte az UNIAN ukrán hírügynökség a Welt am Sonntag cikkét.
A német védelmi minisztérium bizalmas dokumentumai szerint a NATO-országok 2024 tavaszán megállapodtak az esetleges orosz támadás elleni védekezéshez szükséges „minimálisan szükséges képességekről”.
Ezeket a „minimális képességkövetelményeket” a NATO két legfőbb katonai parancsnoka, Christopher Cavoli amerikai tábornok és Pierre Vandieu francia tengernagy határozza meg. Míg 2021-ben elegendőnek tartották, hogy az összes NATO-országnak együttesen 82 harci dandárja legyen, addig a jövőben 131-nek kell lennie. Így a szövetség egyszerre 49-cel növeli a dandárok számát, és
mindegyik dandár körülbelül 5000 katonát számlál majd.
Ezen csapatok irányításához a NATO-ban a „harci hadtestek” számát a jelenlegi 6-ról 15-re, a hadosztályparancsnokságok számát pedig 24-ről 38-ra kell növelni.
Több fegyverre is szükség van, különösen légvédelmi rendszerekre, lőszerre, nagy hatótávolságú precíziós fegyverekre, valamint logisztikai és szállítási eszközökre. A földi légvédelmi rendszerek száma várhatóan 293-ról 1467-re nő, ami 1174-gyel több, beleértve az olyan fegyverrendszereket, mint a Patriot, az Iris T-SLM, a Skyranger és a közelharci védelmi rendszerek. A helikopterek száma várhatóan 90-ről 104-re nő.
A német védelmi minisztérium dokumentumai szerint az egyes országok céljai a „jólét” és a lakosság számának szintjétől függnek majd.
Berlin például „a teljes kapacitás mintegy 9,28 százalékát” kapja. Így a Bundeswehrnek „öt-hat további harci dandárt”, valamint egy „további harci alakulat” személyzetét és egy másik helikopteres egységet kell majd bevetnie. A Bundeswehrnek jelenleg nyolc dandárja van, egy kilencedik dandárt hoznak létre, és 2031-ig egy tizedik dandárt terveznek.
Az ukrajnai háború olyan megállapodásokkal érhet véget, amelyek szerint Kijev erős biztonsági garanciákat kap, Moszkva pedig gyakorlatilag igen, de jogi értelemben nem tartja meg az ellenőrzést a megszállt terület felett. Egy ilyen forgatókönyvről nemcsak nyugati, hanem ukrán tisztviselők is egyre gyakrabban beszélnek – írja az UNIAN ukrán hírügynökség a Financial Times cikke alapján.
A lap megjegyzi, hogy sem Kijev, sem szövetségesei nem hajlandóak elismerni Oroszország szuverenitását a megszállt területek felett, mivel ez csak további orosz agresszióra ösztönözné, és súlyosan aláásná a nemzetközi jogot és rendet. De állítólag van egy „hallgatólagos megállapodás” arról, hogy ezeket a területeket valamikor a jövőben diplomáciai úton vissza kell adni.
A NATO-tagság elnyerése érdekében a földek átengedése lehet, hogy »az egyetlen járható út«, ahogy egy nyugati diplomata mondta de az ukránok számára ez továbbra is tabu, legalábbis nyilvánosan
– írják.
A lap szerint külpolitikai körökben másfél éve folyik a vita a „nyugatnémet modellről” Ukrajna számára: Nyugat-Németország 1955 óta tagja a NATO-nak, Kelet-Németország azonban 1989-ig Moszkva ellenőrzése alatt maradt.
Ezt a modellt, mint Ukrajna számára kínálkozó lehetőséget, különösen Kurt Volker volt ukrajnai amerikai különmegbízott, Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkár és Peter Pavel jelenlegi cseh elnök említette.
Nem hiszem, hogy az egész terület feletti ellenőrzés teljes helyreállítása előfeltétel. Ha lesz demarkáció, akár adminisztratív határ, akkor tekinthetjük azt ideiglenesnek, és felvehetjük Ukrajnát a NATO-ba azon a területen, amelyet addigra ellenőrizni fog
– mondta Pavel nemrég egy cseh újságnak adott interjúban.
Mint az UNIAN megírta, Ukrajna a lassú visszavonulás stratégiájára tért át.
Szakértők szerint a háború fináléját nem az fogja eldönteni, hogy ki ellenőrzi a donbászi városok romjait, hanem az, hogy melyik fél mennyire képes folytatni a harcot.
Arról is beszámoltak, hogy Volodimir Zelenszkij elnök a legközelebbi „Ramsteinbe” viszi az ukrán „győzelmi tervet”. Az eseményt október 12-re tervezik.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az egy hét múlva esedékes, úgynevezett Ramstein formátumú csúcstalálkozón kívánja bemutatni „győzelmi tervét” országa szövetségeseinek.
Bemutatjuk a győzelmi tervet, amely világos, konkrét lépéseket tartalmaz a háború igazságos befejezésére. Partnereink elszántsága és Ukrajna megerősödése az, ami megállíthatja az orosz agressziót
– írta Zelenszkij szombaton az X-en.
Október 12-én az amerikai légierő ramsteini támaszpontján tartják következő magas szintű találkozójukat az Ukrajnát támogató országok, köztük a NATO valamennyi tagállama. Az ülést Joe Biden amerikai elnök irányítja majd.
Az orosz fegyveres erők elfoglalták az Ukrajna Donyecki területén található Zselonne Druhe települést – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség az orosz védelmi minisztérium közleményére hivatkozva.
Aktív és határozott akciók eredményeként a Déli Erők Csoportjának egységei »felszabadították« »Zselannoje Vtoroje« települést a »Donyecki Népköztársaságban«
– közölte a minisztérium.
Az orosz erők legutóbb Vuhledar városát foglalták el a régióban. Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön jelentette be hivatalosan a város orosz ellenőrzés alá vonását. A háború előtt mintegy 14 ezer lakosú bányavárosért még 2022 márciusában kezdődtek el a harcok.
Ukrajna elismerte, hogy ő a felelős az Andrij Korotkij elleni merényletért, melyet autó alá rejtett pokolgéppel hajtottak végre. Az ukrán katonai hírszerzés felhívta a figyelmet, hogy minden háborús bűnös igazságos megtorlásban részesül – közölte az Ukrán Védelmi Minisztérium Felderítő Főcsoportfőnöksége.
Mint beszámoltunk róla, az orosz megszállás alatt álló Enerhodarban felrobbantották a kollaboráns Andrij Korotkij, a zaporizzsjai atomerőmű biztonsági igazgatójának autóját.
A hírszerzés szerint Korotkij kollaboráns, aki részt vett háborús bűnök szervezésében és végrehajtásában, valamint az ukránok elnyomásában az orosz megszállás alatt.
Az ukrán hírszerzés szerint a zaporizzsjai atomerőmű elfoglalása után önként együttműködött az orosz megszállókkal, átadta az oroszoknak az üzem dolgozóinak listáit a személyes adataikkal, rámutatva az ukránbarát álláspontot képviselő állampolgárokra.
Részt vett az atomerőmű személyzetének elnyomásában, az ideiglenesen megszállt Enerhodar polgári lakossága elleni háborús bűncselekményekben. Folyamatosan az orosz megszálló hadsereg támogatására irányuló rendezvényeket szervezett. Putyin Egységes Oroszország pártjának tagjaként vezette az úgynevezett »képviselői tanácsot« Enerhodarban
– tette hozzá a hírszerzés.
Őrizetbe vettek két ukrán állampolgárt Lengyelországban, akiket a lengyel–belorusz határ illegális átlépésének megszervezésében való részvétellel gyanúsítanak – írja az Ukrajinszka Pravda.
Mint megjegyezték, az egyik ukrán állampolgárt a Lodzi vajdaságban található A2-es autópályán, Nweborowból vették őrizetbe a rendőrök. A másik gyanúsítottat a lengyel rendfenntartók Jelenia Gora városában kapták el.
A Bialystoki Kerületi Ügyészség mindkét férfit azzal vádolja, hogy a törvényt megsértve többször is határátlépést szerveztek meg.
Az ügyben összegyűjtött anyagok alapján a Bialystok déli kerületi bíróság az egyik ukrán állampolgárral szemben 3 hónapra szóló ideiglenes letartóztatás formájában kényszerintézkedést rendelt el. A második férfinak megtiltották az ország elhagyását és rendőri felügyelet alá helyezték azzal a kötelezettséggel, hogy hetente kétszer jelentkeznie kell a városi rendőrkapitányságon.
A lengyel büntető törvénykönyv az illegális határátlépés megszervezéséért 6 hónaptól 8 évig terjedő szabadságvesztést szab ki.
Lezuhant Donyeck térségében egy orosz repülőgép, amely rakétákkal lőtte az ukránok által ellenőrzött területet. Sajtóértesülések szerint a gépet maguk az orosz csapatok lőtték le – írja az Ukrajinszka Pravda.
Október 5-én délután az ukrán és orosz média és bloggerek kezdtek el írni a repülőgép lezuhanásáról a Donyecki területen.
A légvédelmi hadműveletről és a gép földi oltásáról készült videót közzétették az interneten, de nem tudni biztosan, hogy a két felvételen ugyanaz a gép látható-e.
A források szerint a gépet maguk az oroszok lőtték le baráti tűz következtében.
2024. október 7-én, hétfőn Ungvár (Uzshorod) mellett kerül sor a szlovák és az ukrán kormány második közös ülésére – írja a Zakarpattya 24.
A regionális lap forrásai szerint Robert Fico és Denisz Smihal megvitatják Ukrajna és Szlovákia közös akciótervét és ütemtervét, amelyet a két ország miniszterelnöke a kormányok első közös ülésén, idén áprilisban írt alá.
Az akcióterv együttműködést irányoz elő az energiabiztonság, az infrastrukturális projektek és a gazdaság területén.
A két tisztviselő megvitatja Ukrajna európai uniós tagságának támogatását, valamint a védelmi iparban, az ukrán területek aknamentesítésében, a humanitárius segítségnyújtásban és az Ukrajna helyreállításában való együttműködést.
Valerij Zaluzsnij, az Ukrán Fegyveres Erők volt főparancsnoka, jelenlegi brit nagykövet úgy gondolja, hogy Ukrajnának nem szabad csökkentenie a mozgósítási korhatárt – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Szerinte a 18–25 éves korosztály jelenti Ukrajna jövőjét, és a mozgósítási korhatárt csak végső esetben kellene csökkenteni.
A 18–25 éves korosztályt a lehető legjobban meg kell védeni. Amikor főparancsnok voltam, ezért is tiltakoztam mindig az ellen, hogy a mobilizáció a 25 év alattiakra is vonatkozzon, mert Ukrajnára 20 és 30 év múlva is szükségünk van. Ezek teljesen más emberek, akik meg fogják menteni ezt az országot
– mondta Zaluzsnij egy londoni ukrán diákokkal való találkozón.
Elmondta, hogy bizonyos mértékig nehezebb az idősebb katonáknak dolgozniuk, mert posztszovjet mentalitással rendelkeznek.
„Ha veszünk egy 50 éves »bácsit«, akkor el kell magyaráznunk neki, hogy miért kell a századának, zászlóaljának megrohamoznia egy magasságot vagy megvédenie egy erődítményt. Teljesen más, posztszovjet mentalitásuk van, hogy más is meg tudja csinálni helyettük” – magyarázta a volt parancsnok.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt tervezi, hogy bemutatja győzelmi tervét a szövetséges országok vezetőinek, akik a ramsteini kontaktcsoport ülésére gyűlnek össze – írja az Ukrajinszka Pravda.
Mint arról Volodimir Zelenszkij beszámolt, Ukrajna készül az október 12-én Ramsteinben megrendezésre kerülő 25. találkozóra, amelyet első alkalommal tartanak meg vezetői szinten.
Bemutatjuk a győzelmi tervet, a világos, konkrét lépéseket a háború igazságos befejezése felé. Partnereink elszántsága és Ukrajna megerősítése az, ami megállíthatja az orosz agressziót
– hangsúlyozta Zelenszkij, majd köszönetet mondott „mindenkinek, aki segít megvédeni hazánkat, Európát és az egész világot”.
Október 12-én, szombaton a Ramsteinben lévő amerikai légitámaszponton tartják az Ukrajnával foglalkozó kapcsolattartó csoport ülését. A találkozót Joe Biden amerikai elnök vezeti majd.
A brit hírszerzés előrejelzése szerint miután az orosz megszállók elfoglalták a Donyecki területen található Vuhledar városát, a következő célpontjuk a Zaporizzsjai területen található Velika Novoszilka falu lesz – írja az Ukrajinszka Pravda.
A hírszerző szolgálat megjegyezte, hogy Vuhledar elfoglalására az orosz támadó hadjárat 2024. szeptemberi újraindítása után került sor. A hónap végére az orosz erők gyakorlatilag körülzárták a várost, ami az ukrán csapatok visszavonulásához vezetett.
Oroszország az elmúlt két évben szórványosan próbálkozott Vuhledar elfoglalásával, és eközben súlyos veszteségeket szenvedett.
Valószínű, hogy a következő hetekben az orosz csapatok megpróbálják folytatni az előrenyomulást Vuhledarért. Nyugatra az egyik valószínű célpont a Zaporizzsjai területen található Velika Novoszilka falu, amely a T0509-es úton fekszik. Bohojavlenka falu 8 kilométerre északra található
– közölte az ügynökség.
Egy korábbi felülvizsgálatban a brit hírszerzés elemezte a helyzetet a Vovcsanszki Aggregátumgyár körül, amelyet az ukrán erők a közelmúltban tisztítottak meg az orosz csapatoktól. Az észt védelmi erők hírszerzési központja viszont elismeri, hogy az ukrán erők az év végéig kénytelenek lehetnek elhagyni a Donyecki területen fekvő Pokrovszk városát.
Az orosz megszálló erők a Sahíd mellett egyre gyakrabban használnak ismeretlen típusú drónokat, amelyek gyakran az ukrán elektronikus hadviselési eszközök hatása alá kerülnek, és a földre zuhannak anélkül, hogy kárt okoznának – írja az Ukrajinszka Pravda.
Jurij Ihnat, az Ukrán Légierő Parancsnokság kommunikációs osztályának megbízott vezetője az október 5-én éjszaka lezajlott légvédelmi harc eredményeit kommentálva elmondta, hogy mindössze három Sahídot lőttek le, míg a többi 10 drónt a déli és északi régiókban veszítették el. Nagyon valószínű, hogy ezek más típusú drónok lehettek, amelyeket, ha észlelnek, a földön lévő szakemberek azonosítanak.
Az oroszok ugyanis egyre gyakrabban használnak olcsó drónokat, köztük a Gerberát, amelyet az oroszok három változatban gyártanak: elektronikus felderítő drón, kamikaze, vagy csali – közölte Ihnat.
A Defence Express szerint ez egy olyan drón, amelynek habszivacs törzse van, és meglehetősen alacsony gyártási kultúrával szerelik össze, így képes magától „megszűnni”, azaz lezuhanni.
A légierő ugyanakkor emlékeztet arra, hogy minden ellenséges légi célpont csak egy pont, egy jelzés a légvédelmi monitorokon, és csak a földön lévő roncsokból lehet megtudni, hogy pontosan mi repült és mi volt a hasznos teher.
Pénteken késő este az oroszok cirkálórakétákkal támadták meg a dél-ukrajnai Mikolajivot – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Mikolajivi Területi Katonai Adminisztráció tájékoztatása szerint az orosz támadás péntek este 22:27-kor egy infrastrukturális létesítményt ért a városban.
Az előzetes adatok alapján Oroszország X–59/X–69 típusú cirkálórakétákkal vette célba Mikolajivot, de személyi áldozatok nem voltak.
Korábban, 14:15-kor az orosz csapatok tüzérségi tűzzel lőtték a Mikolajiv melletti Halitcinivka település nyílt területét.
Egy ukrán rakétacsapás több mint 20 katonát, köztük hat észak-koreai tisztet ölt meg az oroszok által megszállt Donyeck közelében – írja az Ukrajinszka Pravda az Interfax-Ukrajina hírügynökségre hivatkozva.
A lap szerint az észak-koreai tisztek konzultációra érkeztek orosz kollégáikkal Ukrajna megszállás alatt álló területére. Úgy tudni, további három észak-koreai katona sebesült meg a támadásban.
Az orosz közösségi médiában megjelent beszámolók szerint a rakétacsapás előtt az oroszok az észak-koreai katonáknak éppen a katonai személyzet támadásra és védelemre való kiképzését mutatták be.
Pénteken az ukrán hadsereg 1280 orosz katonát semlegesített és 72 tüzérségi rendszert semmisített meg – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap által közölt információk szerint az összes orosz harci harci veszteség a 2022.február 24-től ta 2024. október 5-ig tartó időszakban a becslések szerint a következő volt:
Az orosz légvédelmi erők az éjszaka 10 ukrán drónt semmisítettek meg a Belgorodi, a Voronyezsi és a Kurszki területek felett – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva.
Az elmúlt éjszaka folyamán 10 ukrán drónt semmisítettek meg és fogtak el a légvédelmi erők szolgálatban, amikor a kijevi rezsim pilóta nélküli légi járművekkel próbált »terrortámadást« végrehajtani az Orosz Föderáció területén lévő létesítmények ellen
– fogalmazott a védelmi minisztérium
A közlemény szerint hét drónt a Belgorodi terület felett fogtak el és semmisítettek meg, egyet a Voronyezsi terület felett, két drónt pedig Kurszki terület felett sikerült semlegesíteni.
Szombatra virradóan az oroszországi Voronyezsi területen a hatóságok több vállalkozás is dróntámadásról számoltak be – írja az Ukrajinszka Pravda.
Alekszandr Guszjev, a Voronyezsi terület kormányzója azt közölte, hogy a megtámadott cégek állítólag polgári termékeket gyártanak.
Az egyik megtámadott vállalkozás épületében tűz ütött ki. A katasztrófavédelmi szervek a helyszínen dolgoznak. A másik dróntámadást ért vállalkozásban állítólag nincsenek se áldozatok, se károk.
A helyi közösségi médiában megjelent bejegyzések szerint mindkét esetben szeszfőzdéket támadtak meg.
Magyarország területére 2024. október 4-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5549 fő lépett be – közölte az Országos Sajtószolgálat.
Emellett a román-magyar határszakaszon belépők közül 5923 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 40 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Jean-Noel Barro francia és Melanie Joly kanadai külügyminiszter felszólította Oroszországot, hogy adja vissza családjuknak az ukrán gyerekeket, a nemzetközi közösséget pedig arra, hogy ne feledkezzen meg azokról a gyermekekről, akiket súlyosan érintett a háború – írja az Interfax a francia külügyminisztérium közleménye alapján.
„Követeljük, hogy Oroszország adja vissza az ukrán gyermekeket családjuknak, törvényes gyámjaiknak és közösségeiknek. Továbbra is elkötelezettek vagyunk e visszatérés biztosítása mellett” – áll a közleményben.
A közlemény elítéli a háborús bűncselekményeket, a gyilkosságokat, az ukrán gyermekek elleni szexuális erőszakot, az iskolák és kórházak elleni támadásokat, valamint az ukrán gyermekek erőszakos, illegális áthelyezését és deportálását.
Emellett a külügyminiszterek kijelentették, hogy továbbra is mozgósítani fognak az ukrán gyermekek befogadásának és védelmének, valamint az összes alapvető szolgáltatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz való hozzáférésüknek a támogatására.
A bűnüldöző szervek dokumentálták Oroszország által pénteken a Harkivi területre mért légicsapások következményeit, amelyekben két civil meghalt – írja az Interfax.
„10 óra körül az orosz fegyveres erők két irányított légibombával csapást mértek egy falura. Egy 35 éves civil férfi, egy helyi mezőgazdasági vállalat alkalmazottja életveszélyes sérüléseket szenvedett. Körülbelül 10:10 órakor az ellenség drónokat vetett be egy másik falura. Egy 55 éves civil férfi meghalt” – jelentette a Harkivi Regionális Ügyészség sajtószolgálata. Ezenkívül 10:40 körül az oroszok egy harmadik falut is megtámadtak.
16:35 körül pedig egy 37 éves férfi sérült meg egy orosz dróncsapás következtében Kupjanszkban.
Jens Stoltenberg volt NATO-főtitkár a Financial Timesnak adott interjújában elismerte, hogy Oroszország teljes körű háborúja előtt a NATO „nagyon félt a következményektől”, ha fegyverekkel segíti Ukrajnát – írja az Ukrajinszka Pravda.
A volt főtitkár azt is elmondta, sajnálja, hogy a szövetség nem nyújtott Ukrajnának „sokkal korábban sokkal nagyobb katonai támogatást”.
Azt hiszem, mindannyiunknak el kell ismernünk, hogy az invázió előtt több fegyverrel kellett volna ellátnunk őket. Vállalom a felelősséget
– tette hozzá.
A szövetség volt főtitkára rámutatott, hogy 2022 februárja előtt nagy vita folyt a NATO-ban arról, hogy biztosítsanak-e fegyvereket Kijevnek. Állítása szerint a legtöbb szövetséges ellenezte ezt, mert „nagyon féltek a következményektől”.
Jens Stoltenberg korábban már elismerte, hogy a szövetség többet is tehetett volna azért, hogy megakadályozza az Ukrajna elleni teljes körű orosz háborút 2022-ben. Arról is beszélt, hogy az orosz fél hazudott a NATO-tisztviselőknek, mielőtt a háborúra sor került volna.