Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index szombati percről percre tudósítása a Közel-Keleten zajló történésekről. A nap legfontosabb eseményei a következők voltak: 

• Robbanásokra riadt fel hajnalban Bejrút városa;
• Magyar katonák is szolgálatot teljesítenek a Közel-Keleten;
• Óriási a készültség Rómában, kemény dolgokra készül a Hamász;
• Megöltek két Hamász-vezetőt Libanonban;
• Izrael súlyos válaszcsapásra készül a gázai harcok kirobbanásának évfordulóján.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is!

Emmanuel Macron francia elnök fenntartásait fejezte ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azon döntése miatt, hogy a kormányfő csapatokat küld Dél-Libanonba a Hezbollah elleni szárazföldi hadműveletre – közölte szombaton a The Times of Israel.

Sajnálom, hogy Netanjahu miniszterelnök úr más döntést hozott

– mondta Macron, utalva arra, hogy az izraeli kormányfő nem hallgatott Párizs és Washington tűzszüneti felhívására, amelybe a Hezbollah szintén nem egyezett bele.

„Egyhangúlag az azonnali és tartós tűzszünet mellett foglaltunk állást, és kinyilvánítottuk elkötelezettségünket a feszültségek enyhítése mellett a térségben” – mondta Macron újságíróknak egy sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy Franciaország még ebben a hónapban nemzetközi konferenciát tart Libanon támogatására.

Összecsaptak Pakisztánban a bebörtönzött volt miniszterelnök, Imran Hán hívei a rendőrökkel a főváros, Iszlámábád közelében, több mint nyolcvan rendőr megsebesült – közölte szombaton a pakisztáni belügyminiszter az MTI tájékoztatása szerint.

Imran Hán hívei az ország északnyugati részében lévő – a volt miniszterelnök pártja, a Pakisztáni Mozgalom az Igazságosságért (PTI) által irányított – Haibár-Paktunkva tartományból indultak a fővárosba tüntetni Hán szabadon bocsátásáért és a jelenlegi kormánykoalíció ellen.

A belügyminiszter elmondta, hogy pénteken törtek ki összecsapások a volt kormányfő hívei és a rendefenntartók között a főváros közvetlen közelében, és azóta már több mint nyolcvan rendőrt kellett különböző sebesülések miatt ellátni. A hatóságok lezárták Iszlámábádot, és leállították a mobiltelefon-szolgáltatásokat a gyülekezés megakadályozása érdekében.

A fővárosban fokozott készültség van érvényben, mivel több magas szintű diplomáciai esemény várható ott a következő két hétben, október 15-16-án ott tartják a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) miniszteri szintű értekezletét is, amelyen mások mellett kínai, orosz és indiai küldöttségek vesznek részt. A kormány a hadsereget is bevetette, hogy erősítse a biztonságot Iszlámábádban.

A dél-bejrúti Dahieh-negyedet szombaton ismét izraeli légicsapások rázták meg, anélkül, hogy a lakosokat előre figyelmeztették volna – adta hírül a BBC. Burj el Barajneh negyedében két háztömbben súlyos károk keletkeztek, a támadások során több ember megsérült.

Az Al Rassoul Al-Azam kórház – amely az egyik szombati találattól mindössze 800 méterre található – egyik vezető munkatársa arról számolt be, hogy detonáció hallatszódott az épületben.

Dahieh szinte mindennapos bombázások alatt áll azóta, hogy Izrael szeptember 27-én meggyilkolta ott Haszan Naszrallah Hezbollah-vezetőt. Meg nem erősített jelentések szerint Naszrallah potenciális utódját csütörtök este egy másik, a negyedet ért csapásban megölték.

Izrael-szerte arra várnak az emberek, hogy kormányuk hogyan reagál a keddi iráni rakétacsapásra, miután Izrael és az Egyesült Államok is „következményekre” figyelmeztetett – számolt be róla a BBC.

Egy, az ország északi részén elő tanárnő, Shelley Barkan szerint bár „keményen kell válaszolnunk, de természetesen civilként félek a következményektől”. „Remélem, hogy az IDF az amerikaiakkal együttműködve a leglogikusabb döntést hozza meg” – tette hozzá.

Egy 64 éves, neve elhallgatását kérő jeruzsálemi repülőgép-mérnök azt mondta, hogy Irán keddi akciója „egyértelműen hadüzenet”, de szerinte „okos válaszra” van szükség. „A válasznak olyannak kell lennie, hogy az ne vezessen végtelen »pingponghoz«, és ez a kihívás” – mondta. Egy 32 éves tel-avivi pszichológus azt mondta, hogy a rakétacsapás „nagyon stresszes” volt. „Nem hiszem, hogy Izrael szemet hunyhat efelett, bár aggódom az eszkaláció miatt” – vélekedett.

Az izraeli hadsereg (IDF) légicsapásainak legutóbbi hulláma a Hezbollah hírszerző létesítményeit célozta – írja szombaton a The Times of Israel. Az IDF azt állítja, hogy légicsapáshullámot hajtott végre Bejrútban, ahol éjszaka fegyverraktárakat, parancsnoki szobákat vettek célba.

A tájékoztatás szerint a csapások során lépéseket tettek a polgári károk enyhítésére, többek között „precíziós lőszereket” használtak, légi megfigyelést végeztek, és evakuálási parancsot adtak ki.

A hírek szerint bár a rakéták nagy részét elfogták, de néhány Karmielben és Deir al-Asadban csapódott be, ahol három ember könnyebben megsebesült.

Két embert letartóztattak egy mentődolgozó megtámadásának gyanújával, miután ma több ezer palesztinbarát tüntető gyűlt össze London központjában – közölte X-oldalán a brit Metropolitan Police. A letartóztatásokra akkor került sor, amikor egy csoport ember megpróbált átjutni a kordont felállított rendőrökön.

Nem tudni pontosan, hányan csatlakoztak a tüntetéshez, a rendőrség tájékoztatása szerint „mindig nehéz pontosan megbecsülni a részvételi arányt, tekintettel a tömeg szétszórt jellegére, de úgy tűnik, hogy nagyobb, mint más közelmúltbeli tüntetéseken”.

A szervezők közölték, hogy olyan cégeket terveznek „célba venni”, amelyek szerintük „bűnrészesek Izrael bűneiben” – idesorolták a British Museum és a Barclay’s bank intézményét is. „Nem lépünk fel a rendőrséggel és nem lépünk fel az ellentüntetőkkel szemben sem, de a kék mellényesekkel semmiképpen sem beszélünk” – mondta a tüntetés egyik szervezője.

A Hezbollah tervezett új vezetője, akit unokatestvére, Haszan Naszrallah utódaként jelöltek ki, „elérhetetlen” azóta, hogy pénteken izraeli csapások érték Libanont – közölte egy libanoni forrás a Reuters hírügynökséggel.

Szafieddine 1960-ban született egy dél-libanoni faluban, Türosz közelében, és Haszan Naszrallahhal együtt tanult teológiát két síita intézményben, az iraki Nedzsefben és az iráni Komban.

Vasárnap indul Bejrútból az utolsó olyan repülőgép, amelyet a brit kormány bérelt a Libanonból távozni kívánó brit állampolgárok elszállítására – számolt be róla az MTI. A londoni külügyminisztérium szombati bejelentése szerint a csökkenő igények miatt jelenleg nincsenek tervek újabb bérelt járatok indítására.

A brit kormány által bérelt első gép szerdán száll fel a bejrúti nemzetközi repülőtérről, és a külügyi tárca szombati adatai szerint több mint 250-en távoztak az azóta indított charterjáratokon. A minisztérium már az első járat bérléséről szóló tájékoztatásában közölte, hogy a további chartergépekről az igényektől és a térség biztonsági helyzetétől függően döntenek majd.

A vasárnap induló, egyelőre utolsónak szánt járat esetében is érvényes az a szabály, hogy a repülőgépekre brit állampolgárok és házastársuk vagy élettársuk, illetve gyerekeik szállhatnak fel. Ha a házastárs vagy élettárs nem brit állampolgár, csak akkor szállhat fel a repülőgépre, ha van nagy-britanniai beutazási engedélye.

A BBC brit közszolgálati médiatársaság szombati beszámolója szerint egy brit férfi panaszt emelt a londoni belügyminisztériumnál, mert libanoni feleségét, akinek sem brit útlevele, sem beutazási vízuma nincs, a brit hatóságok nem engedték fel az egyik charterjáratra. A gépre csak a házaspár 16, illetve 19 éves gyerekei szállhattak fel.

A brit kormány az Irán által támogatott libanoni Hezbollah síita milícia és Izrael fegyveres konfliktusának fellángolása után azonnal felszólította a Libanonban tartózkodó brit állampolgárokat a haladéktalan távozásra.

London a múlt héten 700 fős brit katonai kontingenst vezényelt Ciprusra. A külügyi tárca tájékoztatása szerint az egység parancsnoksága készenléti terveket állít össze „lehetséges forgatókönyvek egész sorának megvalósulása esetére”. A brit légierő legnagyobb térségi támaszpontja a ciprusi Akrotiriben működik. Nagy-Britannia ezen a támaszponton eddig is jelentős létszámú katonai és diplomáciai személyzetet állomásoztatott, emellett a Földközi-tenger keleti medencéjében tartózkodik két brit hadihajó is.

A most megindított korlátozott katonai hadművelet már Izrael harmadik libanoni háborúja, ám ez radikálisan különbözik az eddigiektől. A zsidó állam még soha nem volt ennyire felkészült a terrorszervezet elpusztítására, de legalábbis erőteljes meggyengítésére.

A cikkünket részletesen az alábbi linken olvashatja el.

Már több mint 200 ezer libanoni és szíriai állampolgár lépte át a határt Szíriába a Libanon elleni izraeli bombázások elől menekülve – közölte Philippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa.

Az X-en közzétett bejegyzésében azt írta, hogy a hatóságok, a szíriai Vörös Félhold és az ENSZ menekültügyi szervezete (UNHCR) továbbra is segítséget nyújt a határ mentén erőszakkal kitelepítetteknek.

Az IDF közölte, hogy a Hezbollah célpontjai elleni célzott rajtaütések az elkövetkező napokban kibővülnek, és addig folytatódnak, amíg az észak-izraeli lakosok nem térhetnek vissza otthonaikba – írja a Haaretz.

Az IDF becslései szerint mintegy 400 Hezbollah-ügynököt öltek meg a libanoni szárazföldi hadművelet e heti kezdete óta.

A gázai izraeli katonai erőket is megerősítik az offenzívát megelőzően.

A Wizz Air az utóbbi napokban változtatott néhány Dubajból és Abu-Dzabiból Budapestre közlekedő járat útvonalán – írja a 24.hu.

A légitársaság bizonyos járatai technikai okok miatt kénytelenek leszállni Cipruson tankolásra és személyzetcserére. Ez a változás részben a közel-keleti régió biztonsági helyzetére, illetve az időnként kedvezőtlen légköri viszonyokra vezethető vissza, például erős szembeszél esetén a kerozin nem elegendő a folyamatos repüléshez.

A Wizz Air a biztonságot szem előtt tartva döntött ezen köztes leszállások mellett, és előzetesen értesíti az utasokat a megnövekedett menetidőről

Az eredeti menetrendhez képest mintegy két órával hosszabb menetidővel közlekednek hazafele a járatok, de emiatt járattörlésre nem kell számítani. A menetrend módosulásáról a Wizz Air időben tájékoztatja az utasokat az általuk megadott elérhetőségeken

– közölték.

Az elmúlt két napban Gázában három, menekült palesztinoknak otthont adó iskolát támadtak meg, több mint 20 ember halálát okozva – írja a Sky News.

Stephane Dujarri, az ENSZ szóvivője elmondta, hogy a gázai menekülteket segítő ügynökség szerint „az iskolák nem célpontok, és senki sem használhatja őket katonai célokra”.

Az UNICEF, az ENSZ gyermekeket segítő szervezete szerint a gázai iskolaépületek 87 százalékát érte közvetlen támadás vagy rongálódás azóta, hogy Izrael a tavaly október 7-i támadásokat követően offenzívát indított. 

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szerint az éjszaka csapást mértek a Hezbollah ügynökeire egy mecsetbe ágyazott parancsnoki központban a dél-libanoni Bint Jbeilben, a Martyr Salah Ghandour kórház területén – írja a Times of Israel.

Mint mondták, a dróncsapás „precíz” volt, és hírszerzési adatokon alapult.

A hadsereg szerint a parancsnoki központot a Hezbollah ügynökei arra használták, hogy „terrorcselekményeket tervezzenek és hajtsanak végre az IDF csapatai és Izrael állam ellen”.

Az izraeli támadások halálos áldozatainak száma Gázában tavaly október óta 41 825-re emelkedett – írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.

A gázai egészségügyi minisztérium szerint

A Hamász katonai szárnyának, az al-Kasszam brigádoknak a vezetőjét egy légicsapásban megölték Észak-Libanonban, Tripoli város közelében – írja a CNN.

A Hamász gyászolja az al-Kasszam brigádok vezetőjét, Saeed Atallah Alit és három családtagját, a Tripoliban lévő Beddawi menekülttáborban lévő házát ért bombatámadás következtében

– jelentette az Al-Aqsa TV. Az izraeli hadsereg nem kommentálta a jelentést.

Donald Trump szerint Izraelnek le kellene csapnia Irán nukleáris létesítményeire a Teherán közelmúltbeli rakétatámadására adott válaszlépés részeként – írja a Sky News.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt mondta, hogy Izrael válaszolni fog az iráni támadásokra, amelyek alatt kedden csaknem 200 rakétát lőttek ki Izraelre.

Joe Biden amerikai elnök a héten kijelentette, hogy nem támogatna egy olyan izraeli válaszlépést, amely Irán nukleáris létesítményeit veszi célba, Trump azonban egy észak-karolinai republikánus kampányrendezvényen utalt erre a kérdésre.

Amikor feltették neki ezt a kérdést, azt kellett volna válaszolni, hogy először a nukleárisakat csapjuk le, a többivel pedig később foglalkozzunk

– mondta.

A jelenlegi közel-keleti konfliktus megoldása előtt „egyértelműen eszkaláció várható” – mondta Deborah Haynes észak-izraeli biztonsági és védelmi szakértő a Sky Newsnak.

Már majdnem öt napja, hogy az izraeli hadsereg bejelentette, hogy korlátozott szárazföldi inváziót indít Dél-Libanonban, amelynek célja a Hezbollah és katonai képességeinek eltávolítása a térségből. Haynes szerint ez a művelet nem mutatja a lassulás jeleit, a tüzérség „kitartó hangja” Észak-Izraelből Libanon felé irányul.

Mögöttem néhány perccel ezelőtt egy helikopter tüzet nyitott, és hangos robbanásokat hallottunk a sötétben

– mondta.