Az IDF közölte, hogy a Hezbollah célpontjai elleni célzott rajtaütések az elkövetkező napokban kibővülnek, és addig folytatódnak, amíg az észak-izraeli lakosok nem térhetnek vissza otthonaikba – írja a Haaretz.
Az IDF becslései szerint mintegy 400 Hezbollah-ügynököt öltek meg a libanoni szárazföldi hadművelet e heti kezdete óta.
A gázai izraeli katonai erőket is megerősítik az offenzívát megelőzően.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index szombati percről percre tudósítása a Közel-Keleten zajló történésekről. A nap legfontosabb eseményei a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is!
Emmanuel Macron francia elnök fenntartásait fejezte ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azon döntése miatt, hogy a kormányfő csapatokat küld Dél-Libanonba a Hezbollah elleni szárazföldi hadműveletre – közölte szombaton a The Times of Israel.
Sajnálom, hogy Netanjahu miniszterelnök úr más döntést hozott
– mondta Macron, utalva arra, hogy az izraeli kormányfő nem hallgatott Párizs és Washington tűzszüneti felhívására, amelybe a Hezbollah szintén nem egyezett bele.
„Egyhangúlag az azonnali és tartós tűzszünet mellett foglaltunk állást, és kinyilvánítottuk elkötelezettségünket a feszültségek enyhítése mellett a térségben” – mondta Macron újságíróknak egy sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy Franciaország még ebben a hónapban nemzetközi konferenciát tart Libanon támogatására.
Izrael hadserege (IDF) elismerte, hogy az iráni rakéták eltalálták az ország két légi támaszpontját – számolt be róla szombaton a The Times of Israel. Az IDF tájékoztatása szerint azonban a gépek sértetlenek maradtak, és tovább folytatják a támadást.
Daniel Hagari, az IDF szóvivője elismerte, hogy több iráni ballisztikus rakéta is eltalálta a Nevatim és Tel Nof légibázisokat a kedd esti támadás során. „A légvédelmi képességeinknek és a lakosság felelősségteljes viselkedésének eredményeként nem történt sérülés” – mondta a szóvivő.
Több becsapódás volt az ország közepén, polgári területeken, és rakétacsapások érték a légibázisokat Nevatimban és Tel Nofban is
– jelentette ki Daniel Hagari. „Nem találtak el repülőgépeket, és nem károsították a légierő kompetenciáját. A légibázisok teljes mértékben működőképesek” – tette hozzá az IDF szóvivője.
Közvetlenül a támadás után a légierő gépei visszatartották a támadásokat a Közel-Keleten, és most is csapásokat mérnek
– hangsúlyozta, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy Izrael válaszolni fog a mintegy 200 rakétával végrehajtott támadásra, mégpedig „az általunk választott módszerrel, helyen és időben, a politikai akarattal összhangban”.
Összecsaptak Pakisztánban a bebörtönzött volt miniszterelnök, Imran Hán hívei a rendőrökkel a főváros, Iszlámábád közelében, több mint nyolcvan rendőr megsebesült – közölte szombaton a pakisztáni belügyminiszter az MTI tájékoztatása szerint.
Imran Hán hívei az ország északnyugati részében lévő – a volt miniszterelnök pártja, a Pakisztáni Mozgalom az Igazságosságért (PTI) által irányított – Haibár-Paktunkva tartományból indultak a fővárosba tüntetni Hán szabadon bocsátásáért és a jelenlegi kormánykoalíció ellen.
A tartományi kormányfő vezette menet Mohszin Nakvi belügyminiszter közlése szerint rálőtt a rendőrökre, és könnygázt is használt a rendfenntartók ellen.
A belügyminiszter elmondta, hogy pénteken törtek ki összecsapások a volt kormányfő hívei és a rendefenntartók között a főváros közvetlen közelében, és azóta már több mint nyolcvan rendőrt kellett különböző sebesülések miatt ellátni. A hatóságok lezárták Iszlámábádot, és leállították a mobiltelefon-szolgáltatásokat a gyülekezés megakadályozása érdekében.
A fővárosban fokozott készültség van érvényben, mivel több magas szintű diplomáciai esemény várható ott a következő két hétben, október 15-16-án ott tartják a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) miniszteri szintű értekezletét is, amelyen mások mellett kínai, orosz és indiai küldöttségek vesznek részt. A kormány a hadsereget is bevetette, hogy erősítse a biztonságot Iszlámábádban.
Az izraeli hadsereg több fronton is kiterjeszti műveleteit az október 7-i támadások hétfői évfordulója körül, beleértve egy „jelentős és súlyos” megtorlás tervezését Irán ellen a múlt heti, Izrael elleni nagyszabású ballisztikus rakétatámadás miatt – írja a The Guardian.
Az Irán elleni közelgő izraeli megtorlás első jelei akkor jelentek meg, amikor Emmanuel Macron francia elnök szombaton azt követelte, hogy állítsák le a fegyverszállításokat Izraelnek, amelyet a Gázai megtorló művelet végrehajtása miatt bíráltak.
„Úgy gondolom, hogy ma az a prioritás, hogy visszatérjünk a politikai megoldáshoz, hogy ne szállítsunk több fegyvert a gázai harcokhoz” – fogalmazott Emmanuel Macron. „Franciaország nem szállít semmit” – tette hozzá a hét elején rögzített interjúban.
Macron kijelentésére akkor került sor, amikor az izraeli hadsereg (IDF) azt közölte, hogy küszöbön áll egy nagyobb csapás Irán ellen, miután Izrael szombaton libanoni, szíriai és gázai célpontokat támadott.
Az IDF válaszcsapást készít elő az izraeli civilek és Izrael elleni példátlan és törvénytelen iráni támadásra
– mondta egy névtelenséget kérő katonai tisztviselő.
A lap beszámolója szerint a válaszcsapásra azért október 7-én kerülhet sor, mert az lesz a Hamász Izrael elleni támadásának évfordulója.
Tavaly október 7. óta, amikor a Hamász palesztin iszlamista szervezet terrortámadást hajtott végre Izrael ellen, 716 izraeli katona esett el, közülük 346-an a Hamász irányította Gázai övezetben, az ott indított szárazföldi harcokban.
A dél-bejrúti Dahieh-negyedet szombaton ismét izraeli légicsapások rázták meg, anélkül, hogy a lakosokat előre figyelmeztették volna – adta hírül a BBC. Burj el Barajneh negyedében két háztömbben súlyos károk keletkeztek, a támadások során több ember megsérült.
Az Al Rassoul Al-Azam kórház – amely az egyik szombati találattól mindössze 800 méterre található – egyik vezető munkatársa arról számolt be, hogy detonáció hallatszódott az épületben.
A névtelenséget kérő forrás elmondta, hogy nem tudta megszámolni a sebesülteket, mert a mentőautók „egymás után érkeztek” a kórházba.
Dahieh szinte mindennapos bombázások alatt áll azóta, hogy Izrael szeptember 27-én meggyilkolta ott Haszan Naszrallah Hezbollah-vezetőt. Meg nem erősített jelentések szerint Naszrallah potenciális utódját csütörtök este egy másik, a negyedet ért csapásban megölték.
Videót töltöttek fel az X közösségi oldalra arról, ahogy egy Hezbollah-rakéta csapódik az izraeli Deir al-Asad település egyik lakóházába, amelynek teraszáról épp egy férfi filmezte a sortüzet. A támadásban három ember könnyebben megsérült.
Tökéletes példa arra, hogy ha megszólalnak a figyelmeztető szirénák, miért kell menedéket keresni, és nem filmezni
– olvasható a bejegyzésben.
Izrael-szerte arra várnak az emberek, hogy kormányuk hogyan reagál a keddi iráni rakétacsapásra, miután Izrael és az Egyesült Államok is „következményekre” figyelmeztetett – számolt be róla a BBC.
Egy, az ország északi részén elő tanárnő, Shelley Barkan szerint bár „keményen kell válaszolnunk, de természetesen civilként félek a következményektől”. „Remélem, hogy az IDF az amerikaiakkal együttműködve a leglogikusabb döntést hozza meg” – tette hozzá.
Arról is beszélt, hogy az északon élő emberek már régóta „napról napra élnek”, de úgy fogalmazott, hogy „a legutóbbi iráni csapás után még büszkébb lettem arra, hogy Izraelben élek”.
Egy 64 éves, neve elhallgatását kérő jeruzsálemi repülőgép-mérnök azt mondta, hogy Irán keddi akciója „egyértelműen hadüzenet”, de szerinte „okos válaszra” van szükség. „A válasznak olyannak kell lennie, hogy az ne vezessen végtelen »pingponghoz«, és ez a kihívás” – mondta. Egy 32 éves tel-avivi pszichológus azt mondta, hogy a rakétacsapás „nagyon stresszes” volt. „Nem hiszem, hogy Izrael szemet hunyhat efelett, bár aggódom az eszkaláció miatt” – vélekedett.
Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy számára elsődleges fontosságú „a politikai megoldáshoz való visszatérés” a Közel-Keleten, majd hozzátette, hogy Franciaország nem küld fegyvereket Izraelnek – írja szombati cikkében a Le Monde francia hírportál.
A francia elnök október 5-én követelte, hogy állítsák le a fegyverszállításokat Izraelnek, amelyet a gázai megtorló művelet végrehajtása miatt bíráltak.
„Úgy gondolom, hogy ma az a prioritás, hogy visszatérjünk a politikai megoldáshoz, hogy ne szállítsunk több fegyvert a gázai harcokhoz” – fogalmazott Emmanuel Macron. „Franciaország nem szállít semmit” – tette hozzá a hét elején rögzített interjúban.
Macron megismételte aggodalmát a gázai konfliktus miatt, amely a tűzszünetre való ismételt felhívások ellenére folytatódik. „Úgy gondolom, hogy nem hallgattak meg minket” – mondta. „Szerintem ez hiba, többek között Izrael biztonsága szempontjából is” – mondta, hozzátéve, hogy a konfliktus „gyűlölethez” vezet. Kijelentette, hogy a libanoni eszkaláció elkerülése „prioritás”. „Libanon nem válhat egy új Gázává” – tette hozzá.
Az izraeli hadsereg (IDF) légicsapásainak legutóbbi hulláma a Hezbollah hírszerző létesítményeit célozta – írja szombaton a The Times of Israel. Az IDF azt állítja, hogy légicsapáshullámot hajtott végre Bejrútban, ahol éjszaka fegyverraktárakat, parancsnoki szobákat vettek célba.
A tájékoztatás szerint a csapások során lépéseket tettek a polgári károk enyhítésére, többek között „precíziós lőszereket” használtak, légi megfigyelést végeztek, és evakuálási parancsot adtak ki.
Izrael hadserege közölte, hogy szombaton mintegy 60 rakétát lőttek két rakétatűzben a Galileai-félszigetre.
A hírek szerint bár a rakéták nagy részét elfogták, de néhány Karmielben és Deir al-Asadban csapódott be, ahol három ember könnyebben megsebesült.
Az izraeli hadsereg azt állítja, hogy megölt két magas rangú Hamász-vezért, akik Libanonban tevékenykedtek – írja a BBC.
Az IDF tájékoztatása szerint Muhammad Husszein Ali al-Mahmoud szombaton egy légicsapásban, Said Alaa Naif Ali egy éjszakai izraeli műveletben halt meg.
A Hamász fegyveres szárnya megerősítette két tagjának halálát a libanoni izraeli csapásokat követően, azonban más neveken – Mohammed Hussein Al-Louise és Saeed Attallah Ali – azonosították őket.
Két embert letartóztattak egy mentődolgozó megtámadásának gyanújával, miután ma több ezer palesztinbarát tüntető gyűlt össze London központjában – közölte X-oldalán a brit Metropolitan Police. A letartóztatásokra akkor került sor, amikor egy csoport ember megpróbált átjutni a kordont felállított rendőrökön.
A londoni palesztinpárti demonstráción szombat délutánig öt embert állítottak elő.
Nem tudni pontosan, hányan csatlakoztak a tüntetéshez, a rendőrség tájékoztatása szerint „mindig nehéz pontosan megbecsülni a részvételi arányt, tekintettel a tömeg szétszórt jellegére, de úgy tűnik, hogy nagyobb, mint más közelmúltbeli tüntetéseken”.
A szervezők közölték, hogy olyan cégeket terveznek „célba venni”, amelyek szerintük „bűnrészesek Izrael bűneiben” – idesorolták a British Museum és a Barclay’s bank intézményét is. „Nem lépünk fel a rendőrséggel és nem lépünk fel az ellentüntetőkkel szemben sem, de a kék mellényesekkel semmiképpen sem beszélünk” – mondta a tüntetés egyik szervezője.
A Hezbollah tervezett új vezetője, akit unokatestvére, Haszan Naszrallah utódaként jelöltek ki, „elérhetetlen” azóta, hogy pénteken izraeli csapások érték Libanont – közölte egy libanoni forrás a Reuters hírügynökséggel.
Haszhem Szafieddine a jelentések szerint célpontja lehetett Izrael Bejrút külvárosában végrehajtott támadásának, sorsa jelenleg ismeretlen.
Szafieddine 1960-ban született egy dél-libanoni faluban, Türosz közelében, és Haszan Naszrallahhal együtt tanult teológiát két síita intézményben, az iraki Nedzsefben és az iráni Komban.
Vasárnap indul Bejrútból az utolsó olyan repülőgép, amelyet a brit kormány bérelt a Libanonból távozni kívánó brit állampolgárok elszállítására – számolt be róla az MTI. A londoni külügyminisztérium szombati bejelentése szerint a csökkenő igények miatt jelenleg nincsenek tervek újabb bérelt járatok indítására.
A brit kormány által bérelt első gép szerdán száll fel a bejrúti nemzetközi repülőtérről, és a külügyi tárca szombati adatai szerint több mint 250-en távoztak az azóta indított charterjáratokon. A minisztérium már az első járat bérléséről szóló tájékoztatásában közölte, hogy a további chartergépekről az igényektől és a térség biztonsági helyzetétől függően döntenek majd.
A vasárnap induló, egyelőre utolsónak szánt járat esetében is érvényes az a szabály, hogy a repülőgépekre brit állampolgárok és házastársuk vagy élettársuk, illetve gyerekeik szállhatnak fel. Ha a házastárs vagy élettárs nem brit állampolgár, csak akkor szállhat fel a repülőgépre, ha van nagy-britanniai beutazási engedélye.
A BBC brit közszolgálati médiatársaság szombati beszámolója szerint egy brit férfi panaszt emelt a londoni belügyminisztériumnál, mert libanoni feleségét, akinek sem brit útlevele, sem beutazási vízuma nincs, a brit hatóságok nem engedték fel az egyik charterjáratra. A gépre csak a házaspár 16, illetve 19 éves gyerekei szállhattak fel.
A brit kormány az Irán által támogatott libanoni Hezbollah síita milícia és Izrael fegyveres konfliktusának fellángolása után azonnal felszólította a Libanonban tartózkodó brit állampolgárokat a haladéktalan távozásra.
A külügyminisztérium szerint szükség esetére a brit királyi légierő (RAF) is készenlétben tart repülőgépeket és szállító helikoptereket.
London a múlt héten 700 fős brit katonai kontingenst vezényelt Ciprusra. A külügyi tárca tájékoztatása szerint az egység parancsnoksága készenléti terveket állít össze „lehetséges forgatókönyvek egész sorának megvalósulása esetére”. A brit légierő legnagyobb térségi támaszpontja a ciprusi Akrotiriben működik. Nagy-Britannia ezen a támaszponton eddig is jelentős létszámú katonai és diplomáciai személyzetet állomásoztatott, emellett a Földközi-tenger keleti medencéjében tartózkodik két brit hadihajó is.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton közösségi oldalán jelentette be, hogy a reggeli órákban elhagyta Libanon légterét a Szlovákia által küldött mentesítő járat, fedélzetén 9 magyar állampolgárral és egy libanoni családtaggal.
A gép előbb Cipruson, majd Pozsonyban landolt, a külügyminiszter tájékoztatása szerint így most már kijelenthető, hogy valamennyien biztonságban vannak.
„Korábban, augusztus elején már hoztunk ki magyarokat a térségből, aminek köszönhetően azon állampolgáraink, akik el szerettek volna jönni Libanonból el tudták hagyni az országot a Honvédség gépével” – írta Facebook-bejegyzésében a miniszter.
A közel-keleti helyzet eszkalálódása miatt most ismét felajánlottuk segítségünket a Libanonban tartózkodó magyaroknak. Ezen felhívásra összesen 10 állampolgárunk jelentkezett, így megállapodtunk szlovák barátainkkal, hogy az általuk indítani tervezett mentesítő járaton helyet biztosítanak a magyarok számára
– fogalmazott Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy az együttműködés nem példátlan, „hiszen mi is amikor lehetőségeink engedik, minden esetben felajánlunk helyeket saját evakuációs járatainkon a szomszédos, valamint az európai uniós országoknak, akik rendre élnek ezen lehetőségekkel”.
„Most azonban a szlovákok hozták el a magyarokat, akiknek evakuációját a bejrúti képviseletünk koordinálta és a hazatérőket magyar konzulok várták Larnakán és Pozsonyban is egyaránt, megadva minden segítséget az állampolgárainknak” – írta a külügyminiszter, kijelentve, hogy „a mai művelet sikeres volt, de sajnos a helyzet egyre csak súlyosbodik a Közel-Keleten, ezért hangsúlyosan arra kérek minden magyar állampolgárt, hogy utazásai során lehetőleg kerülje el ezt a térséget a következő időszakban”.
A most megindított korlátozott katonai hadművelet már Izrael harmadik libanoni háborúja, ám ez radikálisan különbözik az eddigiektől. A zsidó állam még soha nem volt ennyire felkészült a terrorszervezet elpusztítására, de legalábbis erőteljes meggyengítésére.
A cikkünket részletesen az alábbi linken olvashatja el.
Már több mint 200 ezer libanoni és szíriai állampolgár lépte át a határt Szíriába a Libanon elleni izraeli bombázások elől menekülve – közölte Philippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa.
Az X-en közzétett bejegyzésében azt írta, hogy a hatóságok, a szíriai Vörös Félhold és az ENSZ menekültügyi szervezete (UNHCR) továbbra is segítséget nyújt a határ mentén erőszakkal kitelepítetteknek.
Az IDF közölte, hogy a Hezbollah célpontjai elleni célzott rajtaütések az elkövetkező napokban kibővülnek, és addig folytatódnak, amíg az észak-izraeli lakosok nem térhetnek vissza otthonaikba – írja a Haaretz.
Az IDF becslései szerint mintegy 400 Hezbollah-ügynököt öltek meg a libanoni szárazföldi hadművelet e heti kezdete óta.
A gázai izraeli katonai erőket is megerősítik az offenzívát megelőzően.
A Wizz Air az utóbbi napokban változtatott néhány Dubajból és Abu-Dzabiból Budapestre közlekedő járat útvonalán – írja a 24.hu.
A légitársaság bizonyos járatai technikai okok miatt kénytelenek leszállni Cipruson tankolásra és személyzetcserére. Ez a változás részben a közel-keleti régió biztonsági helyzetére, illetve az időnként kedvezőtlen légköri viszonyokra vezethető vissza, például erős szembeszél esetén a kerozin nem elegendő a folyamatos repüléshez.
A Wizz Air a biztonságot szem előtt tartva döntött ezen köztes leszállások mellett, és előzetesen értesíti az utasokat a megnövekedett menetidőről
Az eredeti menetrendhez képest mintegy két órával hosszabb menetidővel közlekednek hazafele a járatok, de emiatt járattörlésre nem kell számítani. A menetrend módosulásáról a Wizz Air időben tájékoztatja az utasokat az általuk megadott elérhetőségeken
– közölték.
Az elmúlt két napban Gázában három, menekült palesztinoknak otthont adó iskolát támadtak meg, több mint 20 ember halálát okozva – írja a Sky News.
Stephane Dujarri, az ENSZ szóvivője elmondta, hogy a gázai menekülteket segítő ügynökség szerint „az iskolák nem célpontok, és senki sem használhatja őket katonai célokra”.
Az UNICEF, az ENSZ gyermekeket segítő szervezete szerint a gázai iskolaépületek 87 százalékát érte közvetlen támadás vagy rongálódás azóta, hogy Izrael a tavaly október 7-i támadásokat követően offenzívát indított.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szerint az éjszaka csapást mértek a Hezbollah ügynökeire egy mecsetbe ágyazott parancsnoki központban a dél-libanoni Bint Jbeilben, a Martyr Salah Ghandour kórház területén – írja a Times of Israel.
Mint mondták, a dróncsapás „precíz” volt, és hírszerzési adatokon alapult.
A hadsereg szerint a parancsnoki központot a Hezbollah ügynökei arra használták, hogy „terrorcselekményeket tervezzenek és hajtsanak végre az IDF csapatai és Izrael állam ellen”.
Biztonsági készültség lépett életbe Rómában szombat reggeltől a Hamász palesztin terrorista szervezet tavalyi izraeli támadásának évfordulója alkalmából tervezett utcai megmozdulások miatt, amelyeket a palesztinbarát csoportok a hatósági tiltás ellenére meg akarnak tartani – írja az ATV.
Az olasz főváros rendőrkapitánysága szigorított ellenőrzést tart a Rómába vezető autópályák kapuinál, valamint a pályaudvarokon.
A hatóságok nem adtak engedélyt a tüntetésre, a szervezők pedig fellebbezést nyújtottak be, de a bíróság fenntartotta a tiltást. Matteo Piantedosi belügyminiszter elfogadhatatlannak tartja, hogy az olasz utcákon az Izrael elleni tavalyi támadást dicsőítsék, és kijelentette, hogy minden ilyen jellegű tüntetés törvénytelen. Véleménye szerint a közel-keleti konfliktus eszkalálódása a demonstrációk radikalizálódását idézheti elő, ezért kiemelte, hogy a legmagasabb szintű biztonságot kell garantálni a városok lakói számára.
Az izraeli támadások halálos áldozatainak száma Gázában tavaly október óta 41 825-re emelkedett – írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
A gázai egészségügyi minisztérium szerint
további 96 910 ember sebesült meg a támadásokban.
Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Novák András riporter a Izraelből jelentkezett be élőben.
A mai nap egyik legfontosabb híre az volt, hogy iráni drónok Irakon keresztül behatoltak a Golán-fennsík felé. Az egyiket sikerült felrobbantani, de a másik drón két izraeli katonát megölt, és 24-et pedig megsebesített. Egyébként itt ez egy nagy szakmai kérdőjel, hogyan lehet az iráni drónok ellen fellépni
– fogalmazott a riporter.
Hozzátette, hogy a térségben dolgozó újságíróknak különleges biztonsági előírásokat kell követniük, elmondta „ha kocsiban vagyok, nem szólhat a rádió, nem lehet bekapcsolva az öv, hiszen hogyha ki kell ugrani, akkor a biztonsági öv zavarhat. Le kell húzzam tíz centire az ablakot, hogy azonnal halld meg a szirénát”.
Annak ellenére, hogy harcok dúlnak a libanoni-izraeli határon, magyar katonák továbbra is szolgálatot teljesítenek a térségben, az ENSZ békefenntartó missziójának keretében. Bár a Honvédelmi Minisztérium nem tervezi a katonák hazahozatalát, feladatuk jelenleg főként megfigyelésre korlátozódik.
Cikkünket részletesenitt olvashatja el.
A Hamász katonai szárnyának, az al-Kasszam brigádoknak a vezetőjét egy légicsapásban megölték Észak-Libanonban, Tripoli város közelében – írja a CNN.
A Hamász gyászolja az al-Kasszam brigádok vezetőjét, Saeed Atallah Alit és három családtagját, a Tripoliban lévő Beddawi menekülttáborban lévő házát ért bombatámadás következtében
– jelentette az Al-Aqsa TV. Az izraeli hadsereg nem kommentálta a jelentést.
Donald Trump szerint Izraelnek le kellene csapnia Irán nukleáris létesítményeire a Teherán közelmúltbeli rakétatámadására adott válaszlépés részeként – írja a Sky News.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt mondta, hogy Izrael válaszolni fog az iráni támadásokra, amelyek alatt kedden csaknem 200 rakétát lőttek ki Izraelre.
Joe Biden amerikai elnök a héten kijelentette, hogy nem támogatna egy olyan izraeli válaszlépést, amely Irán nukleáris létesítményeit veszi célba, Trump azonban egy észak-karolinai republikánus kampányrendezvényen utalt erre a kérdésre.
Amikor feltették neki ezt a kérdést, azt kellett volna válaszolni, hogy először a nukleárisakat csapjuk le, a többivel pedig később foglalkozzunk
– mondta.
Hatalmas rakétainvázióra figyelmeztet a Red Alert az X-csatornáján.
A posztban csaknem 32 településre jelezték a rakétákat Izrael keleti részén.
A jelenlegi közel-keleti konfliktus megoldása előtt „egyértelműen eszkaláció várható” – mondta Deborah Haynes észak-izraeli biztonsági és védelmi szakértő a Sky Newsnak.
Már majdnem öt napja, hogy az izraeli hadsereg bejelentette, hogy korlátozott szárazföldi inváziót indít Dél-Libanonban, amelynek célja a Hezbollah és katonai képességeinek eltávolítása a térségből. Haynes szerint ez a művelet nem mutatja a lassulás jeleit, a tüzérség „kitartó hangja” Észak-Izraelből Libanon felé irányul.
Mögöttem néhány perccel ezelőtt egy helikopter tüzet nyitott, és hangos robbanásokat hallottunk a sötétben
– mondta.
Bejrút déli külvárosaiban szombat hajnalban robbanásokat hallottak – írja a Sky News. Mindez azt követően történt, hogy nemrég az izraeli hadsereg evakuálási parancsot adott ki, amely felszólította a Burj al Barajneh negyedben egy bizonyos épületben vagy annak közelében tartózkodókat, hogy hagyják el az épületet.
„Az Ön és családtagjai biztonsága érdekében azonnal ki kell üríteniük ezt az épületet és a szomszédos épületeket, és legalább 500 méteres távolságban távol kell maradniuk tőlük” – állt a közleményben.