A jövő év döntő próbatételnek bizonyul a francia hadsereg számára, amely olyan haderővé alakul át, hogy képes lesz szembenézni Oroszországgal – írja a Politico. 

Mint írják, májusban a francia katonák részt vesznek a Dacian Spring 2025 elnevezésű nagyszabású hadgyakorlaton Romániában, hogy teszteljék a NATO-követelmények teljesítésére való képességüket. Ekkor több ezer francia katonának kell 10 nap alatt Romániába jutnia.

A cikkben megjegyzik, hogy

„Régebben csak háborúsdit játszottunk. Most van egy kijelölt ellenség, és olyan emberekkel gyakorlunk, akikkel valóban háborúba indulnánk” – mondta erről újságíróknak Bertrand Toujouse tábornok, a hadsereg európai szárazföldi parancsnokságának vezetője. Hozzátette azt is, hogy az efféle hadgyakorlatok „stratégiai jelzést” is jelentenek. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán először látogat az Horvátországba egy csúcstalálkozó alkalmából – jelentette be Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök a Glas Hrvatske horvát állami híroldal szerint. 

Mint írták, Horvátország ad otthont az „Ukrajna–Délkelet-Európa” csúcstalálkozónak Dubrovnikban ezen a héten. A találkozót Zelenszkij és Plenkovic közösen szervezték, és várhatóan a régió országainak számos magas rangú tisztviselője, köztük államfők is részt vesznek rajta.  

Vitás kérdések a háttérben Ukrajna támogatásával kapcsolatban 

A dubrovniki csúcstalálkozót megelőzően a horvát kormány továbbította a parlamentnek a horvát fegyveres erők tagjainak a NATO Ukrajnát támogató tevékenységében való részvételéről szóló határozatot.

A kérdésben az elmúlt napokban újabb nézeteltérések alakultak ki Zoran Milanovic elnök és Andrej Plenkovic miniszterelnök között. Az elnök kijelentette, hogy nem fogja megengedni, hogy horvát katonákat vezényeljenek az Ukrajnát támogató NATO-missziókba, megjegyezve, hogy Horvátországnak nincs szüksége arra, hogy harmadik félként vegyen részt az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktusban, míg a miniszterelnök ragaszkodott ahhoz, hogy horvát katonákat nem fognak Ukrajnába vezényelni.

Az elnök álláspontja a kérdésben most azt jelenti, hogy a döntést a parlamentben hozzák meg. Ennek elfogadásához azonban kétharmados többségre lesz szükség. Marija Selak Raspudic független képviselő és elnökjelölt azt mondta, hogy a képviselőknek nincs elég információjuk ahhoz, hogy olyan döntést hozhassanak, amely Horvátország érdekeit szolgálná.

Sandra Bencic, a Mozemo párt parlamenti képviselője és elnökjelöltje a maga részéről megkérdőjelezte, hogy Horvátországnak bizonyos dolgokra vannak forrásai, másokra viszont nincsenek: „Nem értem azt a miniszterelnököt, aki egyszerre azzal érvel, hogy Horvátországnak hiányos a védelmi kapacitása, és ezért újra be kell vezetnie a kötelező katonai szolgálatot, de nincs probléma, amikor egyetlen összetevő, az Ukrajnának nyújtott segélyek kikényszerítéséről van szó. Különösen akkor, amikor annyi más terület van, ahol bőven van kapacitásunk, amellyel segítséget nyújthatnánk.” A segély Bencic szerint magában foglalná az aknamentesítésben való segítségnyújtást, a háborús bűnök üldözését, az áldozatok azonosítását és a menekültek segítését.