Ukrajna egyre közelebb kerül a katonai drónok kivitelére vonatkozó tilalom feloldásához. A kormány és az ipar úgy véli, hogy ez szükséges a termelés növeléséhez és az orosz képességek fronton történő szembeállításához – írja a Financial Times.
Az ukrán csapatoknak sürgősen több drónra van szükségük a felderítéshez, a támadáshoz és a fedezethez, de a korlátozott kormányzati források miatt a dróngyártók külföldre szeretnék exportálni termékeiket, hogy pénzt szerezzenek a termelés bővítéséhez.
Alekszandr Marikovszkij, a parlament gazdasági albizottságának elnöke szerint a drónok exportja akár 20 milliárd dollárt is hozhat Ukrajnának. Ez létfontosságú a gazdaság és a katonai szükségletek fenntartásához.
Miután 2022-ben kitört a teljes körű háború Oroszországgal, Kijev betiltotta a katonai termékek exportját, hogy saját hadseregét ellássa a szükséges erőforrásokkal. A kormánynak azonban jelenleg nincs elegendő forrása az összes rendelkezésre álló drón megvásárlására és a további kutatások finanszírozására, ezért az exportengedélyt a befektetések vonzásának egyik módjának tekintik.
A jövő év döntő próbatételnek bizonyul a francia hadsereg számára, amely olyan haderővé alakul át, hogy képes lesz szembenézni Oroszországgal – írja a Politico.
Mint írják, májusban a francia katonák részt vesznek a Dacian Spring 2025 elnevezésű nagyszabású hadgyakorlaton Romániában, hogy teszteljék a NATO-követelmények teljesítésére való képességüket. Ekkor több ezer francia katonának kell 10 nap alatt Romániába jutnia.
A cikkben megjegyzik, hogy
ez kulcsfontosságú tapasztalat lehet arra az esetre, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy döntene, hogy megtámadja a szövetség valamelyik tagját.
„Régebben csak háborúsdit játszottunk. Most van egy kijelölt ellenség, és olyan emberekkel gyakorlunk, akikkel valóban háborúba indulnánk” – mondta erről újságíróknak Bertrand Toujouse tábornok, a hadsereg európai szárazföldi parancsnokságának vezetője. Hozzátette azt is, hogy az efféle hadgyakorlatok „stratégiai jelzést” is jelentenek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán először látogat az Horvátországba egy csúcstalálkozó alkalmából – jelentette be Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök a Glas Hrvatske horvát állami híroldal szerint.
Mint írták, Horvátország ad otthont az „Ukrajna–Délkelet-Európa” csúcstalálkozónak Dubrovnikban ezen a héten. A találkozót Zelenszkij és Plenkovic közösen szervezték, és várhatóan a régió országainak számos magas rangú tisztviselője, köztük államfők is részt vesznek rajta.
A dubrovniki csúcstalálkozót megelőzően a horvát kormány továbbította a parlamentnek a horvát fegyveres erők tagjainak a NATO Ukrajnát támogató tevékenységében való részvételéről szóló határozatot.
A javaslat előírja, hogy a tevékenységek nem ukrán területen folynának.
A kérdésben az elmúlt napokban újabb nézeteltérések alakultak ki Zoran Milanovic elnök és Andrej Plenkovic miniszterelnök között. Az elnök kijelentette, hogy nem fogja megengedni, hogy horvát katonákat vezényeljenek az Ukrajnát támogató NATO-missziókba, megjegyezve, hogy Horvátországnak nincs szüksége arra, hogy harmadik félként vegyen részt az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktusban, míg a miniszterelnök ragaszkodott ahhoz, hogy horvát katonákat nem fognak Ukrajnába vezényelni.
Az elnök álláspontja a kérdésben most azt jelenti, hogy a döntést a parlamentben hozzák meg. Ennek elfogadásához azonban kétharmados többségre lesz szükség. Marija Selak Raspudic független képviselő és elnökjelölt azt mondta, hogy a képviselőknek nincs elég információjuk ahhoz, hogy olyan döntést hozhassanak, amely Horvátország érdekeit szolgálná.
Sandra Bencic, a Mozemo párt parlamenti képviselője és elnökjelöltje a maga részéről megkérdőjelezte, hogy Horvátországnak bizonyos dolgokra vannak forrásai, másokra viszont nincsenek: „Nem értem azt a miniszterelnököt, aki egyszerre azzal érvel, hogy Horvátországnak hiányos a védelmi kapacitása, és ezért újra be kell vezetnie a kötelező katonai szolgálatot, de nincs probléma, amikor egyetlen összetevő, az Ukrajnának nyújtott segélyek kikényszerítéséről van szó. Különösen akkor, amikor annyi más terület van, ahol bőven van kapacitásunk, amellyel segítséget nyújthatnánk.” A segély Bencic szerint magában foglalná az aknamentesítésben való segítségnyújtást, a háborús bűnök üldözését, az áldozatok azonosítását és a menekültek segítését.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!