Ez a poszt a következő Percről percre része:
Fontos esemény előtt áll a NATO a háború miatt, már a dátum is megvan
-
A törvény szerint a lakosságot érintő, már 2014-ben bevezetett hadiadót 1,5 százalékról 5 százalékra emelik. Kivételt képeznek a katonák, számukra továbbra is 1,5 százalék lesz az adó mértéke. Magasabb lesz az egyéni vállalkozók és kisvállalkozások adója, 50 százalékos nyereségadót vetnek ki a bankokra, és 25 százalékos adót a pénzügyi cégek nyereségére – közölte az MTI.
Jaroszlav Zseleznyak képviselő elmondta, hogy a törvényt a 450 tagú parlament jelen lévő képviselői közül 247-en szavazták meg.
A törvényerőre emelkedéséhez a jogszabályt még Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek is alá kell írnia.
Az adóemelés visszamenőleg, október 1-jétől lép hatályba. Részben az adóbevételekből finanszírozzák majd a közelmúltban elfogadott több mint tízmilliárd eurós pótköltségvetést.
Az új adókon kívül a kormány megemelte a belföldi piacon történő hitelfelvételt, és átalakította Ukrajna külföldi adósságát, amivel a következő három évben 11,4 milliárd dollárt (4177 milliárd forintot) takarít meg az ország.
Az orosz offenzíva kezdete óta Ukrajna csaknem 100 milliárd dollár nyugati segélyt kapott, amellyel a többi között a nyugdíjaknak, a közszférában dolgozók bérének és más szociális kiadásoknak a finanszírozását oldották meg.
Az ukrán állami költségvetés több mint felét külföldi hitelekből és segélyekből finanszírozzák. Ukrajna már a 2022. februári orosz támadás előtt is Európa legszegényebb országa volt az egy főre jutó jövedelem tekintetében.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Sárkányfogakat szereltek fel a Kalinyingrádi régióba vezető hídon Litvániában. A híd a Nyeman folyó felett ível át – írja az Ukrajinszka Pravda.
Laurynas Kasciunas litván védelmi miniszter szerint a hidat a jövőben vasgerendákkal is megerősítik. Jelenleg a litván hadsereg teszteli őket, hogy felmérjék, mennyire tartják vissza az előrenyomuló nehéz járműveket.
„A megerősítés a tervek szerint halad. Néhány hidat megerősítenek, másokat pedig robbantásra készítenek elő. A fizikai erődítések csak kiegészítő jellegűek, és a tüzérséggel fogják fedezni őket” – írta a litván védelmi miniszter.
Még januárban a három balti állam bejelentette a „balti védelmi vonal” létrehozásának tervét, májusban pedig Lengyelország jelentett be hasonló projektet Keleti pajzs néven, hogy megerősítse határait az oroszországi Kalinyingrádi területtel és Belarusszal.
-
Október 9-én este az orosz hadsereg rakétatámadást intézett Odessza kikötői infrastruktúrája ellen: 6 ember meghalt, 11-en megsebesültek. Egy panamai lobogó alatt közlekedő civil hajó megsérült. A támadást Ukrajna újjáépítéséért felelős miniszterelnök-helyettese is megerősítette. Olekszij Kuleba közlése szerint minden áldozat ukrán.
Kuleba szerint a támadásban egy panamai lobogója alatt álló polgári hajó – a Shui Spirit konténerhajó – megsérült. Ez a harmadik külföldi hajó, amelyet Oroszország megtámadt az elmúlt négy napban.
-
Ukrajna állítólag újabb ellentámadásra készül Oroszország ellen, a nyugati fegyvereket is bevethetik
Vadim Karasev, egy ismert ukrán politikai elemző kijelentette: Kijev engedélyt kapott, hogy nyugati rakétákkal támadjon orosz területekre egy új ellentámadás keretében, amelyben F–16-os vadászgépek is részt vesznek majd – írja az MK.ru
„Engedélyt kell adni a nagy hatótávolságú rakétákra, amikor egy offenzívát készítenek elő” – mondta a szakértő. Hozzátette, hogy az ilyen csapásoknak önmagukban nincs sok katonai értelme,
de akkor igen, ha egyidejűleg egy F–16-os flotta bevonásával légi hadművelet és egy szárazföldi offenzíva is zajlik.
Ugyanakkor Vadim Karasev fenntartással élt azzal kapcsolatban, hogy ha Ukrajna ellentámadásra készül, az a kurszki hadműveletre fog emlékeztetni. Felvetette azt is, hogy az ukrán vezetés még az újév előtt belevághat egy ilyen tervbe, hogy „növelje a morált és bizalmat ébresszen a Nyugatban, hogy az ügy nem veszett el”.
-
„Októberben, novemberben és decemberben reális esélyünk van arra, hogy a dolgokat a béke és a tartós stabilitás felé mozdítsuk el. A harctéren kialakult helyzet lehetőséget teremt arra, hogy meghozzuk ezt a döntést, és hogy legkésőbb 2025-ben véget vessünk a háborúnak” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Kyiv Independent szerint.
Hozzátette, hogy Kijev számít Joe Biden amerikai elnök támogatására, valamint az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Olaszország „határozott és bölcs lépéseire”, hogy „biztonságot és békét hozzanak Európának”.
Volodimir Zelenszkij szerint Kijev július óta dolgozik a békeformula pontjain, és novemberre befejezi a béke keretdokumentumát, miközben a második békecsúcsra készül. Emellett Ukrajna kidolgozott egy győzelmi tervet is, „amely áthidalhatja a jelenlegi helyzet és a sikeres békecsúcs közötti szakadékot”.
Az ukrán elnök azt is elmondta, hogy amikor a terv teljes mértékben megvalósul, Oroszország többé nem lesz képes arra, hogy Európát fenyegesse.
-
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
- Zelenszkij elhagyta Ukrajnát, váratlan helyen tett látogatást szerdán;
- „Van egy kijelölt ellenség... valóban háborúba indulnánk” – mondta egy francia tábornok Oroszországról;
- Ördögi terv Moszkvából: jöhet a csapás Ukrajna kulcsfontosságú területe ellen?;
- Kamala Harris Zelenszkijnek: kezdjen el az utódlási terven gondolkodni, mert megölhetik;
- Orbán Viktor szerint vesztésre áll az ukrán front;
- Ukrajna súlyos veszteségeket okozott Oroszországnak, megsemmisítettek egy lőszerraktárat;
- A támadás után a régióban rendkívüli állapotot vezettek be az orosz hatóságok;
- A finn elnök bejelentette a NATO 3.0 megalakulását;
- Megkongatta a vészharangot Ukrajna egyik legnagyobb lapja, cenzúrával vádolták Zelenszkij hivatalát;
- NATO-főtitkár: Ukrajna a legkeményebb telére számíthat a háború kezdete óta.
Tartsanak velünk ezúttal is!