Ukrajna még Joe Biden távozása előtt szeretne meghívást kapni a NATO-ba − jelentette ki egy interjújában Natalija Galibarenko, Ukrajna brüsszeli NATO-missziójának vezetője azzal érvelve, ez szerinte méltó hagyatéka lenne Biden elnökségének.
„Meglátásunk szerint Ukrajna meghívása ebben a pillanatban politikai jelzés lenne” − mondta a diplomata az ukrán NATO-képviseleten kedden adott interjújában a Reuters hírügynökségnek. „Őszintén hiszünk benne, hogy ez a jelenlegi amerikai kormányzat hagyatékának része lehetne” − fogalmazott.
Az amerikai elnökválasztást november 5-én tartják. A demokrata párti jelölt, Kamala Harris jelenlegi alelnök elkötelezte magát Ukrajna támogatása mellett, de ennek részleteit egyelőre nem osztotta meg. Donald Trump republikánus elnökjelölt pedig nem tette világossá, pontosan hogyan kezelné a háborút megválasztása esetén.
Ukrajna NATO-csatlakozása révén a katonai szövetség kollektív védelmét élvezné. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közelmúltban elmondta, hogy országa meghívására a NATO-ba „győzelmi tervének” részeként tekint.
Galibarenko az interjúban kiemelte, hogy a meghívás megszüntetné a Moszkva és Kijev közötti egyik fő vitás kérdést. Oroszország ugyanis Ukrajna potenciális NATO-tagságára hivatkozott a háború indoklásakor, miközben Ukrajna azért ragaszkodott a szövetséghez való csatlakozáshoz, hogy meg tudja védeni magát egy esetleges jövőbeli orosz agresszióval szemben. „Ha azt fogjuk mondani, hogy a meghívás megvan, az Oroszországi Föderáció számára ez olyan lenne, mint egy végleges ítélet − tehát ennyi, ebben a témában nem lehet tovább emelni a tétet” − magyarázta Galibarenko.
A NATO már korábban ígéretet tett arra, hogy Ukrajna csatlakozhat a szövetséghez, de ennek időpontját nem határozta meg, és azt is világossá tette, hogy amíg Ukrajna háborúban áll, nem léphet be a NATO-ba. Kijev nem sürgeti a NATO-tagsággal kapcsolatos tárgyalások azonnali megkezdését – mondta Galibarenko, de hozzátette: ha most hívnák meg Kijevet, annak erős politikai üzenete lenne. A kérdésre, hogy Kijev mikor szeretné megkapni a meghívást, a diplomata azt válaszolta, hogy „minél előbb, annál jobb” − tájékoztatott az MTI.
Az Egyesült Államok aggodalmát fejezte ki az Oroszország Ukrajna elleni háborújában való esetleges észak-koreai katonai részvételről szóló jelentések miatt – közölte kedden a Reuters.
Sean Savett, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője kijelentette, hogy amennyiben az Ukrajnában állomásozó észak-koreai csapatokról szóló hírek beigazolódnak, az az Észak-Korea és Oroszország közötti védelmi kapcsolatok „jelentős megerősödését” jelentené.
„Egy ilyen lépés egyben a kétségbeesés új szintjét is jelezné Oroszország számára, mivel továbbra is jelentős veszteségeket szenved a csatatéren az Ukrajna elleni brutális háborújában” – tette hozzá a szóvivő.
Korábban Volodimir Zelenszkij elnök azzal vádolta meg Észak-Koreát, hogy katonákat telepít Oroszországba, hivatkozva az ukrajnai háborúban való „észak-koreai tényleges részvételről” szóló hírszerzési értesülésekre.
Nyikolaj Mezsevics, az Orosz Tudományos Akadémia Európa Intézetének tudományos főmunkatársa reagált Rajmund Andrzejczak altábornagynak, a lengyel hadsereg volt vezérkari főnökének az előző hét végén elhangzott kijelentéseire.
A volt lengyel vezérkari főnök azt mondta, hogy egy ukrán vereség esetén Lengyelországot és a balti államokat orosz csapatok vehetnék körbe, nemcsak Belarusz irányából, hanem még Lviv felől is. Azonban állítása szerint felkészültek egy ilyen eshetőségre, és rögtön cselekednének, ha az orosz csapatok megindulnának a NATO ellen.
„Ha Oroszország akár csak egy centiméternyi litván területet is megtámad, a válasz azonnal érkezik. Nem az első napon, hanem az első percben. 300 km-es körzetben minden stratégiai objektumot támadni fogunk. Közvetlenül Szentpétervárt fogjuk megtámadni” – fogalmazott a volt lengyel vezérkari főnök.
„Amikor egy ilyen lengyel tábornok – a vezetékneve nem méltó az orosz néző füléhez – kijelenti, hogy lecsapnak Szentpétervárra, óvatosan kell vele bánni. Szükséges egy másik személyt is feltenni a listára, hogy úgy mondjam, egy demonstratív oktatási folyamat érdekében, lengyel agresszió esetén” – mondta el véleményét a szakértő.
De általában véve nincs mit megosztanunk Lengyelországgal. Ez egy független állam, amelyet a határain belül mi is elismertünk, nekünk nincsenek igényeink Lengyelország területi integritására. Lengyelország az, amely folyamatosan fenyeget minket és Minszket agressziójával. Ez egy ilyen paradoxon
– fogalmazott Mezsevics.
Megsemmisült Challenger 2 brit harckocsiról tett közzé felvételeket kedden a Szolovjov Live médiacsatorna Telegram-oldalán.
Az ukrán fegyveres erők visszavonulása következtében újságíróink eljutottak a Challenger 2 megsemmisülésének helyszínére, és közeli felvételeket készítettek a brit harckocsi tornyáról
– olvasható a bejegyzésben, amelyben a helyszínen készített fotókat is nyilvánosságra hozták.
Az Ukrajnának szállított brit Challenger 2 még augusztusban pusztult el a kurszki területen, egy dróncsapás következtében. „A felvételeken jól látható a puskaporos töltetek jellegzetes detonációja” – áll a posztban.