Valerij Zaluzsnij, a volt ukrán főparancsnok hangsúlyozta, hogy 2023-ban a Nyugat még nem biztosított Kijevnek elegendő fegyvert, ezért Ukrajna nem ért el „jelentős sikereket” Oroszországgal szemben a 2023. nyári ellenoffenzíva alatt.
Következésképpen az elhúzódó háború állapotába kerültünk. Személyes véleményem szerint a kiút ebből az elhúzódó háborúból… szinte lehetetlennek tűnik
– jelentette ki Valerij Zaluzsnij.
A volt főparancsnok több gondolatot is megfogalmazott az ukrajnai háborúról. „Empirikus ítéletnek” nevezett meglátásai szerint:
A teljes írást erre a linkre kattintva olvashatják.
Nemzetközi fellépést sürgetett Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő, miután az ukrajnai Cserkaszi városban fegyveresek elfoglalták az Ukrán Ortodox Egyházhoz (UPC) tartozó Szent Mihály Arkangyal-székesegyházat – közölte csütörtökön az MTI a Pravoszláv Újságírók Szövetsége elnevezésű, Kijev által hivatalosan oroszbarátnak minősített ukrán szervezet beszámolójára hivatkozva.
A tájékoztatás szerint szerda éjjel mintegy száz, maszkot viselő férfi rontott be liturgia közben a templomba, amelyet a híveknek akkor még sikerült megvédeniük. A második roham már elfoglalta a székesegyházat.
Az újságírószövetség szerint az ukrán hatóságok támogatását élvező, a rivális Ukrajna Ortodox Egyháza (PCU) érdekében fellépő támadók lövöldöztek a hívekre és paprikaspray-vel fújták le őket. Több hívő megsérült, Feodoszij cserkaszi és kanevi metropolita fejsérüléssel kórházba került. A templomból a behatolók pénzt, iratokat, számítógépeket és ikonokat hurcoltak el.
Az orosz külügyi szóvivő a tárca honlapján közzétett állásfoglalásában a cserkaszi székesegyház – az UPC legnagyobb temploma – elfoglalását „az ukrán neonácik” újabb bűncselekményének minősítette. Felszólította a nemzetközi közösséget, hogy ítélje el „a kijevi rezsimnek” az UPC elleni háborúját.
Az illetékes emberi jogi intézmények és mechanizmusok – az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága (OHCHR) és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának a vallás- és lelkiismereti szabadsággal foglalkozó különmegbízottja, az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala, valamint az EBESZ soros elnökségének az intolerancia és a diszkrimináció elleni küzdelemmel foglalkozó személyes képviselője – bűnös módon hallgatnak. Az ortodox templomokat elfoglaló, a hívőket akár fizikai erőszakig elmenően üldöző és a lelkészeket megtámadó kijevi neonácik bűncselekményeivel való ilyen mértékű cinkosságot a Zelenszkij-rezsim az általa elkövetett barbár cselekedetek bátorításaként fogja fel
– hangoztatta az orosz külügyi szóvivő.
Ukrajnában alapvetően két ortodox egyház rivalizál egymással. Az egyik a kijevi vezetés által Moszkva-barátnak bélyegzett, Moszkva által pedig történelminek és kánoninak tekintett Ukrán Ortodox Egyház (UPC), amely zsinatának 2022. május 27-i határozatával kilépett a moszkvai patriarkátus fennhatósága alól, a másik pedig az ukrán kormány támogatásával megalapított Ukrajna Ortodox Egyháza (PCU), amely Konstantinápolytól 2019-ben kapta meg az autokefáliát – a státuszt, amelyben egy egyház püspöke nem tartozik más autoritás alá.
Annak dacára, hogy az UPC – Moszkva szerint a legnépesebb ukrajnai ortodox felekezet – a háború miatt hivatalosan elfordult az Orosz Ortodox Egyháztól (RPC), az ukrán kormány egyebek között megvonta tőle a keleti szláv kereszténység legfontosabb központjának tekintett, a XI. században alapított és a szovjet időkben államosított Pecserszka Lavra kijevi barlangkolostor használati jogát. A szerzetesek maradásának feltételeként a PCU-hoz való csatlakozást nevezték meg. A háború kezdete óta az UPC többtucatnyi papját vették őrizetbe Oroszországgal való kollaborálás vádjával, többeket pedig az állampolgárságuktól is megfosztottak. Az UPC szerint a vádakat bizonyítékok nem támasztják alá. A PCU hívei az elmúlt két és fél év során több száz templomot foglaltak el erőszakkal.
Szeptember végén Ukrajnában hatályba lépett az Oroszországgal kapcsolatban álló vallási szervezetek tevékenységének betiltásáról szóló jogszabály, amely lehetővé teszi az UPC törvényen kívül helyezését.
Magyarország területére csütörtök az ukrán–magyar határszakaszon 5169 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5105 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 51 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja a közlemény.
Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy Ukrajnának nem áll szándékában visszaállítani nukleáris arzenálját, ezzel reagálva egy korábbi, Donald Trumppal folytatott találkozóján tett megjegyzésére – derült ki az ukrán államfő Mark Rutte NATO-főtitkárral tartott csütörtöki brüsszeli sajtótájékoztatójából, amelyről az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál számolt be.
Az elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna soha nem mondta, hogy atomfegyverek létrehozására készül.
„Azt mondtam, hogy amikor a Budapesti Memorandumot nagyon tiszteletreméltó és erős országok aláírták, azt írták, hogy Ukrajna feladja nukleáris fegyvereit, és ezek a nagyon tisztelt országok – köztük Oroszország, Kína és az Egyesült Államok – biztosítják területi integritásunkat és szuverenitásunkat” – tette hozzá Zelenszkij. Ukrajna elnöke emlékeztetett arra, hogy a memorandum nem védte meg Ukrajnát az orosz katonai agressziótól.
Ez azt jelenti, hogy ez nem túl jó védőháló a biztonságunk számára. Ezért mondtam, hogy a NATO-n kívül nincs más alternatívám. De nem hozunk létre nukleáris fegyvereket
– hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Arról, hogy egy ukrán tisztviselő szerint Ukrajna képes lehetne atomfegyverek létrehozására, a Bild írt a minap – részben erre is reagált most az elnök.
Kedves olvasóink!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!