Az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésén állásfoglalást fogadott el, amelyben Ukrajna további katonai támogatására szólított fel.
Az állásfoglalásban – amelyet 390 igen, 135 nem szavazattal, 52 tartózkodás ellenében fogadtak el – a képviselők hangsúlyozták, hogy a konfliktus eszkalálódásához vezet az észak-koreai csapatok bevetése orosz részről, és elítélték, hogy Oroszország új ballisztikus rakétákat tesztelt Ukrajnában.
Ezek a közelmúltbeli eszkalációs lépések a háború új szakaszát jelentik, és új kockázatot jelentenek Európa egészének biztonságára nézve
– vélték a képviselők, és felszólították az Európai Uniót és Ukrajna más partnereit, hogy ennek megfelelően reagáljanak.
Az állásfoglalást megszavazó képviselők hangsúlyozták: „Ukrajna nélkül nem lehet tárgyalni Ukrajnáról”, és arra kérték az EU-t: törekedjen arra, hogy a lehető legszélesebb körű nemzetközi támogatást kapja Ukrajna és a háború békés megoldása.
Az EP arra is felszólította az EU-t és a tagállamokat, hogy vegyenek részt az ukrán békeformula végrehajtásában, és a második békecsúcs megtartásához szükséges feltételek megteremtésében, egyebek között a globális dél országainak bevonásával.
A képviselők elítélték Iránt, Belaruszt és Észak-Koreát az Oroszországnak nyújtott katonai támogatásuk miatt, és arra kérték az EU tagállamait, hogy erősítsék meg az ezen országokkal szembeni szankciórendszert. Hangsúlyozták: Oroszország Ukrajna elleni háborúja és Észak-Korea részvétele a konfliktusban, valamint a nukleáris és rakétaprogramok súlyos fenyegetést jelentenek a szabályokon alapuló nemzetközi rendre nézve.
Felszólították a kínai vezetést, hogy szüntessen be minden katonai támogatást Oroszországnak, és felhívták a figyelmet arra, hogy ennek elutasítása komolyan veszélyezteti az EU és Kína kétoldalú kapcsolatait. Kínának az Észak-Koreára és Oroszországra gyakorolt jelentős befolyását a feszültségek csökkentésére kellene felhasználnia – vélték a képviselők.
Az állásfoglalásban felszólították a tagállamok kormányait tömörítő Tanácsot, hogy terjessze ki az Oroszországgal szembeni szankciókat; különösen a gazdaságilag különösen fontos ágazatokat, például a kohászati, nukleáris, vegyipari, mezőgazdasági és bankszektort, valamint az orosz nyersanyagokat érintve.
A képviselők arra kérték az EU-t és tagállamait, hogy fokozzák Ukrajna katonai támogatását harci repülőgépek, nagy hatótávolságú rakéták modern légvédelmi rendszerek, tüzérségi eszközök, valamint az ukrán erők kiképzése által.
Az állásfoglalás szerint minden uniós tagállamnak és NATO-szövetségesnek évente legalább GDP-je 0,25 százalékával kell hozzájárulnia Ukrajna katonai támogatásához.
A képviselők üdvözölték Joe Biden amerikai elnök döntését, amellyel lehetővé teszi Ukrajna számára a fejlett rakétarendszerek használatát oroszországi katonai célpontok ellen, és felszólították az EU-t, hogy fogadjon el hasonló intézkedéseket – írja az MTI.
Volodimir Zelenszkij megbeszélést folytatott Mark Rutte NATO-főtitkárral az ukrán légvédelem megerősítéséről. Az ukrán elnök megnevezte azokat a légvédelmi rendszereket, amire szükségük van a háborúban – közölte az Interfax.
„Most beszéltem Mark Ruttével, a NATO főtitkárával. Tegnap volt az Ukrajna–NATO Tanács ülése egy új ballisztikus rakéta Oroszország általi bevetésével kapcsolatban. Megbeszéltük Markkal a rendelkezésre álló válaszlehetőségeket, illetve Ukrajna légi megerősítését. Olyan légvédelmi rendszereket neveztem meg neki, amelyekre szükség van, és amelyek működhetnek” – fogalmazott Zelenszkij szerda este közzétett videóüzenetében.
Az ukrán elnök szerint a nyugati partnerek rendelkeznek az általa igényelt légvédelmi rendszerekkel. Kifejtette, hogy a NATO-csúcson döntés született a légvédelemről és a front egyéb utánpótlásairól, azonban ezek még nem teljesültek maradéktalanul. Ukrajna várja ezeket a fegyvereket, és ez jelentős hatással van a katonák motivációjára – tette hozzá.
Az Oroszországra nehezedő nyomást fenn kell tartani, és különböző szinteken növelni kell. Oroszországnak éreznie kell, hogy milyen a háború
– fogalmazott Zelenszkij az Egyesült Államok és Franciaország által megadott engedélyekre utalva, miszerint csapásokat mérhetnek nagy hatótávolságú rakétákkal orosz területekre. Az ukrán elnök a videó végén elmondta, népe megérdemelné, hogy meghívják őket a NATO-ba.
Magyarország területére 2024. november 27-én az ukrán–magyar határszakaszon 4422 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4000 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 19 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Joe Biden amerikai elnök kormánya sürgeti Ukrajnát, hogy módosítsa a sorkötelezettségről szóló törvényt, hogy már a 18 évnél fiatalabb férfiak is besorozhatóak legyenek, valamint gyorsítsa fel a fegyveres erők létszámának bővítését – írta az Associated Press hírügynökség szerdán a Biden-kormányzat egyik névtelenséget kérő tisztviselőjére hivatkozva.
Információk szerint a Fehér Házból hamarosan távozó demokrata kormányzat szorgalmazza, hogy Ukrajna 25-ről 18 évre csökkentse a behívási korhatárt, hogy bővítse a hadköteles férfiak körét. A tisztviselő szerint Ukrajna jelenlegi helyzetének „tiszta matematikája” az, hogy több csapatra van szüksége a háború folytatásához.
Az értesülések alapján Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aggodalmakkal néz szembe más nyugati szövetségesek részéről, akik szerint Ukrajna kihívása inkább a személyzeti hiányban, mintsem a fegyverhiányban rejlik. Korábban Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó kijelentette, hogy Ukrajna bár jelentős mennyiségű amerikai fegyvert kapott, de továbbra is gondokkal küzd a harctéren, a nehézségeket a mozgósítással kapcsolatos problémákra vezette vissza.
Nem zárható ki egy NATO elleni orosz támadás veszélye a következő években – jelentette ki Bruno Kahl, a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) elnöke szerdán a Német Külpolitikai Társaság nevű agytröszt berlini rendezvényén.
Oroszország háborúra készül a Nyugat ellen
– hangoztatta a BND elnöke, akit a Zeit című német lap hírportálja idézett. Szerinte „lehetséges cselekvési alternatíva lesz a Kreml számára egy katonai konfrontáció”. Mint mondta, abból indul ki, hogy az orosz hadsereg állományát és felszereltségét tekintve az évtized végére képes lehet „támadást indítani a Nyugat ellen”.
Kahl ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem nagyszabású támadásra kell számítani az európai NATO-tagállamok ellen. Oroszország szerinte valószínűleg inkább azzal fog próbálkozni, hogy meghiúsítja az észak-atlanti szerződés 5. cikkelyében szabályozott kollektív védelmi helyzetből fakadó segítségnyújtási kötelezettséget, ezzel előidézve a NATO kudarcát. Amennyiben Oroszország a NATO egyik tagját katonai erővel megtámadná, a többiek ezt azonban nem minősítenék az egész szövetség elleni támadásnak, és nem ennek megfelelően reagálnának, azzal Moszkva elérné célját.
Kahl szerint a magas rangú orosz kormánytagok már kételkednek abban, hogy „az 5. cikkely szerinti segítségnyújtási kötelezettség éles helyzetben megállná-e a helyét”. A szövetségi hírszerző szolgálat vezetője felhívta a figyelmet:
Jelenleg ugyan nincsenek jelei Oroszország konkrét háborús terveinek. Amennyiben azonban az ilyen nézetek túlsúlyba kerülnének az orosz kormányzat központjában, akkor az elkövetkezendő években a katonai konfliktus kockázata is meg fog nőni.
A lehetséges forgatókönyvek között említett Kahl például egy rövid támadást a norvégiai Spitzbergák ellen, vagy egy korlátozott beavatkozást a Baltikumban az orosz kisebbségek védelme címén. A BND elnöke szerint Oroszország a NATO mint védelmi szövetség kudarcát akarja elérni. „Ezt orosz részről akkor érnék el, ha az 5. cikkely egy támadás esetén hatástalan maradna” – tette hozzá az MTI szerint.
Beszélt arról is, hogy Oroszország nyugati célpontokkal szemben alkalmazott átfogó hibrid támadásai is elvezethetnek ahhoz, hogy a NATO valamikor felveti az észak-atlanti szerződés 5. cikkelyében szabályozott kollektív védelmi helyzet alkalmazását.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!