Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter pénteken Észak-Koreába érkezett, hogy megbeszéléseket folytasson helyi katonai és politikai vezetőkkel – közölte az MTI.
A TASZSZ orosz hírügynökség a védelmi tárca közleményét idézve azt írta, hogy a látogatás bejelentésekor nem pontosították, kivel találkozik Belouszov, és mi lesz a megbeszélések célja. Az észak-koreai állami média nem erősítette meg azonnal a látogatást.
Belouszov látogatása napokkal azt követően történik, hogy Jun Szogjol dél-koreai elnök szerdán Szöulban fogadta a Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter vezette ukrán delegációt. Az államfő a találkozón arra szólított fel, hogy a két ország tegyen ellenintézkedéseket válaszul arra, hogy Észak-Korea több ezer katonát küldött Oroszországba az Ukrajna elleni harc támogatására.
A dél-koreai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Sin Vonszik egy múlt heti tévéinterjúban azt mondta, Szöul úgy értékeli, hogy Oroszország légvédelmi rakétarendszereket adott Észak-Koreának a csapatai küldéséért cserébe. Sin szerint Oroszország a jelek szerint gazdasági segítséget is nyújtott Észak-Koreának, valamint különböző katonai technológiákat, köztük olyanokat, amelyek szükségesek az észak-koreaiak azon erőfeszítéseihez, hogy megbízható űralapú megfigyelőrendszert építsenek ki.
Elismerte bűnösségét két bolgár állampolgár, akiket a brit hatóságok Oroszország javára végzett kémkedéssel vádolnak – közölte az MTI.
Az angol–walesi legfőbb ügyészség különleges bűncselekmények feltárásával és terrorellenes fellépéssel foglalkozó ügyosztálya még tavaly szeptemberben adott engedélyt a vádemelésre kémtevékenység céljából szőtt összeesküvés címén három bolgár férfi és két szintén bolgár állampolgárságú nő ellen.
Mindegyiküket azzal a gyanúval vették őrizetbe, hogy Oroszország javára kémkedtek.
A három férfi, a 46 éves Orlin Ruszev, a 39 éves Tihomir Ivancsev és a 43 éves Bizer Dzsambazov, valamint a 32 éves Katrina Ivanova és a 29 esztendős Ványa Gaberova ellen a hivatalos vád úgy hangzik, hogy 2020. augusztus 30. és 2023. február 8. között olyan információk összegyűjtésére szövetkeztek, amelyekből valamely ellenséges ország közvetlenül vagy közvetve hasznot húzhat.
A vád hivatalos meghatározása szerint mindezt abból a célból tették, hogy károsítsák a brit állam biztonságát és érdekeit.
Az öt bolgár ellen a Scotland Yard terrorellenes parancsnoksága által végzett vizsgálat alapján emeltek vádat.
Ruszev, Dzsambazov és Ivanova ellen külön is vádat emeltek hamis brit, bolgár, francia, olasz, spanyol, horvát, szlovén, görög és cseh személyazonosító okmányok birtoklása címén.
Az öt bolgár csütörtökön jelent meg a londoni központi büntetőbíróság – utcája után közkeletű nevén az Old Bailey – tanácsa előtt, ahol Ruszev és Dzsambazov elismerte a terhére rótt kémkedési vádat.
A három másik vádlott viszont tagadta, hogy kémtevékenységet folytatott volna.
A vádbeszédben az ügyész úgy fogalmazott, hogy a bolgárok „Oroszország, vagyis Nagy-Britannia ellensége” javára gyűjtöttek információkat fejlett technológiák igénybevételével olyan személyekről és helyszínekről, amelyek iránt Oroszország „különös érdeklődést mutatott”, és ezért jelentős anyagi javadalmazásban részesültek.
A vád szerint a helyszínek között szerepelt egy amerikai katonai létesítmény is a németországi Stuttgart közelében, ahol ukrán katonákat képeznek ki földi indítású rakéták kezelésére.
A büntetőper várhatóan februárig tart.
Magyarország területére csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon 4756 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3744 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 31 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrán védelmi minisztérium Felderítő Főcsoportfőnöksége különleges műveletet hajtott végre az orosz megszállás alatt álló Krím félszigeten, amelynek eredményeként november 28-án megsemmisítették a Podljot orosz radarállomást – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Felderítő Főcsoportfőnökség sikeres műveletének eredményeként az ideiglenesen megszállt Krím nyugati részén fekvő Kotovszke falu közelében megsemmisült egy orosz radarkomplexum, a Podljot
– olvasható az ukrán hírszerzés közleményében.
A Felderítő Főcsoportfőnökség magyarázata szerint ezt a radart az oroszok az alacsony és rendkívül alacsony magasságú légi célok felderítésére használják, nehéz interferenciakörnyezetben.
A megsemmisített radarrendszer becsült költsége 5 millió dollár.
A hírszerzés hozzátette, hogy a Podljot állomást elsősorban az S–300 és S–400 légvédelmi rendszerek célzásirányítására tervezték.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!