Csaknem három évvel az orosz–ukrán háború kitörése után úgy tűnik, hogy a háború végső szakaszához közeledik, és egyre reálisabbak a békemegállapodás kilátásai – állítja Rajan Menon politológus a The New York Timesban megjelent cikkében, amit az Unian ukrán hírügynökség szemlézett. Mint írja, legalább három reális forgatókönyv létezik a háború befejezésére.

Donald Trump visszatérése az amerikai elnökségbe jelentősen befolyásolhatja a háború menetét. Trump azt mondja, hogy gyorsan véget kíván vetni a konfliktusnak, mind az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek megvonásával való fenyegetéssel, mind az Oroszországgal való tárgyalások ösztönzésével. Egyelőre azonban nem mutatott be világos stratégiát a megállapodás elérésére.

Ugyanakkor az amerikai prioritások megváltozhatnak az ázsiai-csendes-óceáni térségre való újbóli összpontosítás javára, Kína megfékezése érdekében. Ez arra készteti az európai országokat, hogy felismerjék: Ukrajna biztonsága elsősorban az ő feladatukká válik. Ukrajna háború utáni biztonságának lehetséges forgatókönyvei a következők:

1. Ukrajna NATO-tagsága: Ez továbbra is Kijev fő célja, de a szövetség tagjai között nehéz lesz konszenzust elérni. Jelenleg hét NATO-ország ellenzi Ukrajna csatlakozását, illetve annak elhalasztását javasolja, köztük az Egyesült Államok.
2. A biztonságigarancia-vállalók koalíciója: Alternatív megoldás lehet az Ukrajna biztonságának garantálására hajlandó államok koalíciója. Kijev azonban ragaszkodni fog az USA részvételéhez az ilyen megállapodásokban, ami Trump politikája mellett nem valószínű.
3. Fegyveres semlegesség: Ez a lehetőség azt jelenti, Oroszország kötelezettséget vállal arra, hogy nem támadja meg Ukrajnát, cserébe Ukrajna pedig megtagadja a NATO-hoz való csatlakozást és a külföldi csapatok telepítését. Bár ez lehet a legreálisabb kompromisszum, de Ukrajnát sebezhetőbbé tenné. Ukrajnának ragaszkodnia kell ahhoz, hogy erős hadsereget tartson fenn, és jogot kapjon a szükséges fegyverek beszerzésére.
4. Európai vezetés: Néhány európai ország fontolgatja, hogy csapatait a háború utáni Ukrajnába telepíti. Franciaország és Lengyelország már tárgyalt a kérdésről, de konkrét döntések még nem születtek.

„A több mint 1000 napos háború után – ami több ezer emberéletet követelt és Ukrajna nagy részét elpusztította – talán közel a vég. De a tartós béke szempontjából az számít, hogy mi történik a háború befejezése után, nem pedig a befagyasztás, amely csak arra lesz elég, hogy Oroszország átcsoportosuljon, és újrapozícionálja magát” – zárta gondolatait a professzor.