Interjút adott a Defense News nevű katonai szakportálnak Pierre Vandier admirális, a NATO egyik stratégiai parancsnokságának a vezetője.
Vandier az interjúban arról beszélt, a NATO-nak a jövőben változtatnia kellene a katonák kiképzésén, növelnie az elrettentő erejét, valamint a tagállamok katonai célra fordított kiadásait is.
Európa számára a GDP 3 százalékát elérő védelmi kiadások azt jelentik, hogy az Európai Unió összes nemzetének évente 100 milliárd euróval többet kell költenie. Ez óriási összeg. Ha úgy csinálnánk a dolgokat, mint korábban, akkor a múlt berendezéseit gyártanánk, és nem a jövő eszközeit, különösen ami az AI-t, az űrt, a robotokat és a pilóta nélküli rendszereket illeti
– fogalmazott a lapnak Vandier, aki szerint Európának komolyan kell vennie a védelmi kiadásokat, hiszen azok nem csak egy összeget jelentenek, hanem az adott ország biztonságát garantálják.
Az admirális ezen kívül változtatna a kiképzések jelenlegi formáján, valamint szerinte az európai országoknak többet kellene költenie kutatás és fejlesztésre azért, hogy a NATO megfelelően fel legyen készülve a jövő konfliktusaira.
Vandier továbbá arról is beszélt, az ukrajnai háború három korábbi nyugati nézetet cáfolt meg: egyrészt azt, hogy a liberális érzékenyítés elhozza a demokráciát, másrészt és harmadrészt pedig azt, hogy az egymásrautaltság vagy a leszerelés a békéhez vezet.
„Nemrégiben előadást tartottam francia–német ipari vezetők és vállalatvezetők előtt. Azt mondtam nekik, hogy olyanok vagytok, mint a dinoszauruszok – látjátok a vulkánok füstjét, és csak azt mondjátok, hogy változó időket élünk. A legtöbb európai növényevő, és azt hiszik, hogy van elegendő fű, amiből táplálkozhatnak. Ez nem így van. Éberebbnek kell lennünk és be kell fektetnünk, mert nem csak arról van szó, hogy még néhány lövedéket kell gyártanunk, hogy eltartsuk Ukrajnát. Hanem arról, hogy készen álljunk a hadviselés új területein, ahol sokat szenvedhetünk” – zárta gondolatait a francia parancsnok.
Magyarország területére december 26-án az ukrán–magyar határszakaszon 4179 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4428 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 26 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Négy évvel a vasúti személyszállítás megszüntetése után ismét el lehet jutni vonattal Oroszországból Észak-Koreába és vissza. Bár a Covid miatt megszüntetett személyforgalmat fokozatosan igyekeztek visszaállítani a nyár óta, a menetrend mostanra alakult ki.
Az Autószektor cikke szerint az elmúlt fél évben mindössze 1200-an vették igénybe a hébe-hóba közlekedő járatot, ám mostantól heti három alkalommal lehet eljutni az oroszországi Haszan településről az észak-koreai Tumangangba vasúttal. Egy út ára 380 rubelbe (nagyjából 1300 forint) kerül.
A járatok újraindítása azonban egyelőre nem mondható átütő sikernek: az első, Tumangangból induló szerelvényre
mindössze két orosz állampolgárságú személy váltott jegyet.
Bár a két ország között jó a kapcsolat (köztudomású, hogy Phenjan több ezer katonát küldött az ukrajnai háborúba Moszkva megsegítésére), orosz állampolgárok is csak turistacsoport tagjaként vagy hivatalos meghívó birtokában kereshetik fel Észak-Korea tájait.
Korábban a Krasznodari régióban már veszélyhelyzetet rendeltek el egy tengeri baleset miatt. A szükségállapotot azóta szövetségi szintre is kiterjesztették – számolt be a The Kyiv Independent.
A szövetségi szintű szükségállapotot Alekszandr Kurenkov, a rendkívüli helyzetekért felelős miniszter jelentette be csütörtökön. Mint a lap kifejtette, ennek értelmében mostantól
orosz állami forrásokat is a vészhelyzet elhárítására és a takarítási munkálatokra fognak szánni.
A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség szerint mintegy 3700 tonna alacsony minőségű fűtőolaj ömlött a Kercsi-szorosba. Viktor Danilov-Daniljan orosz tudós december 25-én egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy mintegy 200 ezer tonnányi méretű talaj szennyeződött a Fekete-tenger partjainál emiatt.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!