A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) nemrég publikált, de még 2024 decemberben készített felmérése szerint az ukránok egyértelmű többsége (52 százalék) még mindig bízik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökben. Ugyanakkor ez a szám mélypontot jelent a háborús időszakot nézve, és már 39 százalékon áll azok aránya, akik viszont nem bíznak az ukrán elnökben.
A KIIS korábbi felmérései szerint az ukrán elnökben közvetlenül az invázió kezdete előtt a többség nem bízott meg. Az orosz támadás kezdete után viszont (a 2022 májusában készült felmérésük alapján) az ukránok 90 százalékát bízott az elnökben, miközben 7 százalék volt bizalmatlan vele szemben.
Ehhez képest most az előbbiek aránya 52 százalékra, az utóbbiaké 39 százalékra módosult. Mint a KIIS írta,
az ukrán elnök támogatottsága 2024-ben folyamatosan csökkent.
Összehasonlításképp megjegyezték azt is, hogy egy évvel korábban, 2023 decemberében még 77 százalékon állt az elnök támogatottsága, ez 2024 májusáig 59 százalékra esett vissza. A legutóbbi, 2024. októberi adatokhoz képest pedig szintén volt egy kisebb visszaesés az elnökben bízók arányát tekintve – bár ennek rovására nem a bizalmatlanok aránya nőtt, hanem azoké, akik bizonytalanok Zelenszkijjel kapcsolatban (az ő arányuk most 9 százalékra nőtt).
„A Zelenszkijbe vetett bizalom gyengülése valóban csökkenti jövőbeli lehetőségeit és súlyát közszereplőként” – mondta az intézet ügyvezető igazgatója, Anton Gruseckij a felmérés eredményeiről. Szerinte ez a jelenség „kritikus csapást” mért az ukrán elnöki hivatal intézményére is.
Aligha szükséges tovább magyarázni, milyen katasztrófák történhetnek az elnöki intézmény és általában a kormányzat delegitimációja és ellenőrizhetőségének összeomlása esetén
– tette hozzá az elemző a The Kyiv Post szerint.
A felméréshez az adatfelvételt 2024. december 2. és 17. között végezték, és összesen 2000 embert kérdeztek meg. A vizsgálat olyan felnőtt, legalább 18 éves ukrán állampolgárok részvételével készült, akik a felmérés időpontjában Ukrajna által ellenőrzött területén tartózkodtak. Az oroszok által elfoglalt területek lakosait tehát nem kérdezték meg, de az ideiglenesen lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeket igen (kivéve azokat, akik 2022. február 24. óta külföldre távoztak, mert ők szintén nem szerepelnek a mintában) – közölte a KIIS.
Várhatóan egy későbbi időpontban tartják meg azt a Brüsszelben keddre tervezett háromoldalú találkozót, amelyen az Európai Bizottság (EB), a szlovák kormány és Ukrajna küldöttsége vett volna részt, hogy a január elsejével leállított ukrajnai gáztranzit ügyéről tárgyaljon – jelentette be a pozsonyi kormányhivatal az MTI-nek is eljutatott közleményében hétfőn.
A pozsonyi kormányhivatal szerint a találkozó azért maradt el, mert az ukrán fél nem vesz rajta részt. Robert Fico szlovák miniszterelnök még a múlt héten jelentette be, hogy tárgyalni készülnek Brüsszelben a kialakult helyzettel kapcsolatban.
Robert Fico a kilátásba helyezett lehetséges válaszintézkedések között az Ukrajnába történő elektromosáram-szállítás leállítását, valamint a Szlovákia területén tartózkodó ukrán állampolgárok támogatásának korlátozását említette.
Volodimir Zelenszkij hétfői videós bejelentkezésében arról beszélt, hogy pontosan öt hónappal ezelőtt kezdték meg a hadműveletet Oroszország Kurszki régiójában. Az ukrán elnök az értékelésében elárulta, hogy a legfontosabb számukra a frontterületek védelme, elsősorban Pokrovszké, majd köszönetet mondott minden katonának, akik ezeken a területeken tartózkodnak – közölte az ukrán Pravda.
Zelenszkij arról is beszélt, hogy megvitatták a dandárok létszámának a kérdését, valamint a folyamatos rotációt. Kiemelte, több olyan rendszerszintű változtatásra lesz szükségük, hogy sokkal hatékonyabban tudjanak működni a katonák jelenlétét illetően a fronton.
„A második dolog a kurszki hadművelet. Ma pontosan öt hónap telt el a kurszki akcióink kezdete óta, és mi pufferzónát tartunk fenn orosz területen, megsemmisítve az ottani orosz katonai potenciált” – fogalmazott az ukrán elnök, majd konkrét számokat is megosztott a hadműveletről:
A kurszki hadművelet során az ellenség csak ezen a területen már több mint 38 ezer katonáját vesztette el, közülük mintegy 15 ezret visszafordíthatatlanul.
– mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy az oroszok a legerősebb egységeiket telepítették a kurszki térségbe, köztük észak-koreai katonákat is.
Az Unian információi szerint az oroszok lelőttek a donyecki régióban két elfogott ukrán katonát. Az eset január 3-án történt, amikor a Volnovakha körzetben található Vremevka falu közelében az orosz csapatok megtámadták az ukránok állását.
A foglyokat fegyverrel fenyegetve kiszedték az árokból, majd közvetlen közelről fejbe lőtték őket. Hogy megbizonyosodjanak a halálukról, még több lövést eresztettek beléjük
– számolt be róla az ukrán Legfőbb Ügyészség, hozzátéve, hogy a hadifoglyok lelövése a genfi egyezmény megsértése, és súlyos nemzetközi bűncselekménynek minősül.
A donyecki területi ügyészség eljárási útmutatása alapján emberöléssel járó háborús bűncselekmény elkövetésének ténye miatt indult előzetes vizsgálat.
Európát biztonsági válság fenyegeti a növekvő orosz agresszió és Donald Trump leendő amerikai elnök közönye miatt. Ezért az európai országoknak most saját védelmük megerősítésére kell koncentrálniuk – erről írt a Financial Times az Unian cikke szerint.
A kiadvány emlékeztetett arra, hogy Mark Rutte NATO-főtitkár a múlt hónapban felszólította a katonai szövetség tagjait a védelmi kiadások növelésére. Azzal érvelt, hogy az orosz gazdaság szinte teljes egészében a háborúra összpontosít.
Oroszország nem mutatja a megállás jeleit. Ukrajnával kapcsolatban sem szándékozik megállni
– erről pedig Christopher Cavoli tábornok, a NATO európai szövetséges főparancsnoka beszélt még 2024 áprilisában.
A Financial Times továbbá megjegyzi, hogy nyugati elemzők biztosak abban, hogy Oroszország már most hibrid háborút folytat Európával, rendszeresen szabotázsakciókat hajt végre. „Európa azt kockáztatja, hogy az Egyesült Államok közömbösségével kell szembenéznie. A leendő Trump-kormányzatnak vannak olyan tanácsadói, akik nyíltan kinyilvánítják, hogy az amerikai katonai erőket Európából Ázsiába kívánják áthelyezni” – fejtette ki a kiadvány.
Az újságírók arra is emlékeztettek, hogy Elbridge Colby, az amerikai védelmi miniszter helyettese korábban arról beszélt, hogy Kína sokkal nagyobb prioritást élvez az Egyesült Államok számára, mint Oroszország.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!