A norvég kormány pénteken bejelentette, hogy Norvégia újra be kívánja vezetni a bombabiztos óvóhelyek építését, amit 1998-ban szüntettek meg − írta a Politico.
Nagyobb a bizonytalanság körülöttünk. Gondoskodnunk kell a polgári lakosságról, ha a „legrosszabb forgatókönyv” szerint háború vagy fegyveres támadás történik
− közölte Emilie Enger Mehl norvég igazságügyi és közbiztonsági miniszter. „Ebben az esetben az óvóhelyek építése az egyik szükséges védelmi intézkedés” − tette hozzá.
1998-ig Norvégiában minden nagyobb lakóparknak rendelkeznie kellett bunkerrel, de azóta nem építettek újakat. Mehl elmondta, hogy a követelmény az 1000 négyzetméternél nagyobb komplexumokra vonatkozik majd.
A kormány kétféle óvóhelytípust javasol: újakat, amelyek a vegyi és radioaktív fegyverek ellen, és olyanokat, amelyek a hagyományos fegyverek ellen nyújtanak védelmet, és amelyeket metróállomásokból vagy parkolóházakból lehetne átalakítani.
Az intézkedés egy több mint száz különböző ajánlást tartalmazó, teljes körű felkészültségi jelentés része, amelynek célja Norvégia megerősítése és felkészítése egy esetleges háborúra, de szélsőséges időjárás vagy olyan események esetére is, mint egy világjárvány.
„Oroszország hajlandósága arra, hogy politikai célok elérése érdekében katonai erőt alkalmazzon, azt mutatja, hogy Norvégiának valószínűleg még hosszú ideig egy kiszámíthatatlan szomszéddal kell majd szembenéznie” − áll a jelentésben.
Újabb kárpátaljai katona esett el az ukrajnai háborúban – közölte a Kárpáti Igaz Szó.
A gyászhír ezúttal a Huszti járásban található Visk közösségből érkezett. A háborúban Szerhij hunyt el. A katona búcsúztatásának napját és időpontját később jelentik be, írta a Viski Községi Tanács a közösségi oldalán.
„Az Európai Unió kész vezető szerepet vállalni Ukrajna támogatásában, ha az Egyesült Államok támogatása alábbhagy” – mondta Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön a németországi Ramstein légitámaszponton megtartott ülésen.
Donald Trump megválasztott elnök és csapata korábban többször is szkeptikusan nyilatkozott az Ukrajnának nyújtott folyamatos amerikai pénzügyi támogatással kapcsolatban. Michael Waltz, Trump leendő nemzetbiztonsági tanácsadója például azt mondta, hogy „egy biankó csekk egyszerűen nem stratégia” – írja a The Kyiv Independent.
Kallas beszédében azt is hozzátette, hogy „az Egyesült Államoknak nem érdeke, hogy Oroszország a világ legerősebb hatalma legyen”, ettől függetlenül az unió kész átvenni a fő támogató szerepét.
Közben a The Wall Street Journal információi szerint Donald Trump csapata olyan javaslattal állhat elő, miszerint hajlandóak lennének továbbra is fegyvereket szállítani Ukrajnába, amennyiben az ország NATO-csatlakozását 20 évre elhalasztják.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!